Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben
1. táblázat. Városrészek épületállománya építési idő és védettség szerint Város, felmérés éve Épület szám -1800 1800-1945 -1945 1945-1990 1990Műemléki Helyi Védelem Kőszeg, 2004 db % Belváros 128 54,7 40,( 95,3 2,3 2,3 71,9 0,0 Német hóstád 284 7,7 19,4 5,6 13,7 2,8 Magyar hóstád 254 58,3 • 7,9 9,8 3,5 Pápa, 2004 Északi belváros 96 27,1 49,0 rí: 19,8 4,2 33,3 31,3 Nyugati belváros 195 8,7 72,3 81,0 13,8 5,1 8,7 16,9 Déli belváros 157 3,2 67,5 70,7 10,2 19,1 8,9 14,6 Alsóváros 261 ' 69,0 '0 : 18,8 10,7 5,0 25,3 Sopron,2000 Belváros 300 39,7 45,7 85,3 9,3 5,3 60,3 0,0 Nyugati külváros 199 13,6 62,3 75,9 22,6 1,5 21,6 8,5 Déli külváros 186 8,1 57,0 65,1 28,0 7,0 16,1 1,6 Keleti külváros 241 32,4 41,9 74,3 23,2 2,5 30,7 0,0 Északi külváros 175 36,6 49,7 86,3 9,1 4,6 35,4 0,0 Veszprém, 2005 Belváros (Vár-Belváros) 36,5 58,7 95,2 3,2 1,6 49,2 30,2 Jeruzsálem-hegy 199 3,0 58,3 61,3 24,6 14,1 • 13,1 Temető-hegy-Tizenháromváros 311 55,6 56,3 28,9 14,8 3,9 13,8 Csapószer-Úrkút 280 1,8 50,4 52,1 28,6 19,3 3,2 8,9 Buhim-vögy-Giricses-domb 160 2,5 45,6 4c 15,0 36,9 5,0 15,6 Cserhát 47 2,1 38,3 55,3 6,4 8,5 27,7 Forrás: saját felmérés adatai; műemléki adatok: www.koh.hu; helyi védelem adatai: www.vati.hu Az 1. táblázatban az egyes belvárosi és külvárosi negyedek épületállományát kor és védettség tekintetében lehet összevetni. Kőszeg belvárosa nemcsak külvárosaihoz képest, hanem a többi negyedhez képest is az egyik legnagyobb, épségben megmaradt történelmi városrész, ugyanígy a győri Káptalandomb és a városmag nyugati területe, továbbá a veszprémi Várnegyed. Bár természetesen a lehatárolás mikéntje befolyásolja a mutatókat, így meg kell említeni, hogy a sorban utánuk következő soproni belváros a Várkerület - pontosabban az annak keleti telekvégeinél újonnan beépült Füredi sétány - nélkül szintén hasonló értéket érne el. Kőszegre visszatérve látható, hogy a német hóstád, amelynek egy része műemléki jelentőségű terület, aránylag több második világháború előtt épült házzal bír, mint a magyar hóstád, bár mindkettő területén végeztek új beépítéssel járó tömbrehabilitációt. (1. ábra) A szoros értelemben vett pápai belváros - a táblázatban szereplő északi belváros - általam lehatárolt területe nagyobb, mint a műemléki jelentőségű terület. Érdekessége ebből kifolyólag a viszonylag kevés számú műemlék, s hogy összességében az 1945 előtt épült épületek aránya nem itt a legnagyobb a pápai történelmi városrészben, ugyanis viszonylag jelentős építkezések zajlottak a szocializmus évtizedei alatt. A jelenkori spontán magánerős megújulás nyomán az új épületek a déli belvárosban érnek el majdnem 20%-ot. Pápa számít a hazai helyi védelem egyik bölcsőjének, ez meglátszik az adatokon is: a városvezetés ennek segítségével igyekszik megóvni történeti települését. (2. ábra) A soproni külvárosok közül legkevésbé a déli őrizte meg történetiségét, itt már az ötvenes években is nagyobb volumenű építkezések zajlottak, a tetőpontot egy lakóteleprész létesítése jelentette. Az egykor elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó evangélikus németek - poncichterek által lakott negyedek sajátossága, hogy épületállományuk bizonyult összességében a leginkább műemléki védelemre érdemesnek, különösen a keleti és az északi rész - együtt az ún. Szent Mihály-domb - emelendő ki e szempontból. Kőszeghez hasonlóan Sopronban sem nagyon éltek a helyi védelem lehetőségével, talán ez a műemléki védettség arányának függvényében alakul. (3. ábra) A veszprémi várhegy történeti épületállománya szinte érintetlen. A többi vizsgált várossal összevetve az egykori váralja települések sajátossága viszont a legnagyobb mértékű átépítettség, ami korántsem véletlen, hiszen fekvésük,
