Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

MURÁDIN JENŐ: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922)

6. kép. Kolozsvár, Házsongárdi temető, Kéler Ilona síremléke, 1883 (Szerző felvétele) 2db ismert, földerített nevek kerültek föl a Kápolna-dombon, a város Sétaterén fölállított emlékműre. 23 Az emlékműállítás kezdeményezője, a kollégiumi ér­tesítők szerint, az Ifjúsági Önképző Kör volt, melynek tag­jai a pénzalapok gyűjtését is elindították, 24 majd a város vállalta át az ügyet, és finanszírozta a hiányzó költségeket. Megmaradt a Nagyenyedi Dokumentációs Könyvtárban az a plakát, melyből kiderül, hogy a kétnapos millenáris ünnepségek fénypontja, 1896. május 10-én az emlékmű ünnepi fölavatása lett. Egy oltárkő oldallapjain sorakoznak a diákhősök nevei. Ennek vízszintes részén finom lapos vésésben fűzfabotok utalnak jelképszerűen a történetre. Vasrács fogja körül a feliratos asztalt, melynek fölébe oszlopos, félkupolás, bal­dachinszerű védőtető borul. A bevésett feliratok szerint a tervezők neve Zyzda és Király (kilétük közelebbről felderít­hetetlen), a kivitelezők Klősz és Bertha. Nem tudjuk bizto­san, kinek milyen része volt a terv végleges kidolgozásá­ban. A kifejezetten historizáló ízlésű oszlopokon nyugvó kupola a Klősszel gyakran és szívesen dolgozó Pákei Lajos építészetének formaelemeit mutatja. A kőbe vésett orosz­lánfejek pedig azonosak az EMKE-székházon levő Klősz­féle díszítménnyel. (5. kép) A szerény, csendes természetű Klősz Józsefnek talán a legnagyobb elégtételt az nyújtotta, hogy Fadrusz János őt bízta meg a Mátyás-szobor Hunyadi-címerének kifa­ragásával. Fadrusz 1902 őszén egy időben dolgozott a kolozsvári és a zilahi (Wesselényi-) szobor fölavatásának előkészületein. Számtalan teendője között, bár gyakran járt le a helyszínre, minden részletre nem maradt ideje. Kioszt úgy ismerte meg, mint kiváló kézügyességű kőfa­ragót és szobrászt, akire rábízhatta a nagyméretű kőcímer megalkotását. A hollós-gyűrűs Hunyadi-címer, fölötte a magyar koronával a Pákei Lajos tervezte talapzatra került, a felirat alá fölerősítve. Fadrusz folyamatosan ellenőrizte a szoborállítás munkálatait, a címer vésésébe olykor maga is beledolgozott. 25 Ez a címer ékesítette a szobrot az I. vi­lágháborút követő közhatalom változásig. A bevonuló román hadsereg nyomán elszabadult emlékmúromboló indulatokkal a Hunyadi-címert összetörték, a szobor ma­gyar feliratát leverték. Visszalépve az időben Klősznek a temető művészet­ben megvalósult terveit kell számba vennünk. Ezek al­kotásainak megszakítatlan és legegységesebb vonulatát képezik. Több nemzedék áldozatkészsége és alkotói hozzáál­lása kellett ahhoz, hogy a nevezetes Házsongárdi temető Erdély legszebb és leggazdagabb sírkertjévé váljék, amely még mai lepusztult állapotában is Kolozsvár egyik idegen­forgalmi látványossága maradt. A historizmus kora ép­penséggel döntő módon járult hozzá a temető művészi arculatának kialakításához. Ez az a korszak, amikor a családi kezdeményezéseken túl a polgári társadalom a saját ön­becsülésének normájává tette, hogy nagyjainak emlékét közösségi összefogással megörökítse. Közadakozásból így születtek azok a művek, díszes sírkövek, szoborport­rék, címeres emlékek, melyeknek fölavatását bensőséges ünnepségek kísérték. Kagerbauer Antal után Pákei Lajos a leggyakrabban fölkért építész a síremlék-tervek elkészí­tésére. A kivitelezéseknél azután kőfaragók, szobrászok jutottak munkához. Klősz József, Kozma Erzsébet, Szeszák Ferenc, Füredi Richárd, majd Szabó Vera, Vágó Gábor plasztikai alkotásai kerültek fölállításra, tapasztalt kőfaragó mesterek hozzájárulásával. Pákei és Klősz együttműködése legelébb is ezeknél a megrendeléseknél állandósult. Példamutatónak bizonyult és további vállalkozásokra ösztönzött Kéler Ilona színvona­las művészi síremlékének megalkotása 1883-ban. Kéler Ilona (1860-1880) színésznőnek a kolozsváriak kedvencének korai halála általános részvétet keltett. Már 1881-ben elhatározták művészi faragású síremlékének fölállítását. Húzódott azonban a dolog, nem annyira az adományok összegyűjtése, mint inkább az elgondolás igényessége miatt. Pákei Lajos vállalkozott a terv elkészíté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom