Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
MURÁDIN JENŐ: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922)
6. kép. Kolozsvár, Házsongárdi temető, Kéler Ilona síremléke, 1883 (Szerző felvétele) 2db ismert, földerített nevek kerültek föl a Kápolna-dombon, a város Sétaterén fölállított emlékműre. 23 Az emlékműállítás kezdeményezője, a kollégiumi értesítők szerint, az Ifjúsági Önképző Kör volt, melynek tagjai a pénzalapok gyűjtését is elindították, 24 majd a város vállalta át az ügyet, és finanszírozta a hiányzó költségeket. Megmaradt a Nagyenyedi Dokumentációs Könyvtárban az a plakát, melyből kiderül, hogy a kétnapos millenáris ünnepségek fénypontja, 1896. május 10-én az emlékmű ünnepi fölavatása lett. Egy oltárkő oldallapjain sorakoznak a diákhősök nevei. Ennek vízszintes részén finom lapos vésésben fűzfabotok utalnak jelképszerűen a történetre. Vasrács fogja körül a feliratos asztalt, melynek fölébe oszlopos, félkupolás, baldachinszerű védőtető borul. A bevésett feliratok szerint a tervezők neve Zyzda és Király (kilétük közelebbről felderíthetetlen), a kivitelezők Klősz és Bertha. Nem tudjuk biztosan, kinek milyen része volt a terv végleges kidolgozásában. A kifejezetten historizáló ízlésű oszlopokon nyugvó kupola a Klősszel gyakran és szívesen dolgozó Pákei Lajos építészetének formaelemeit mutatja. A kőbe vésett oroszlánfejek pedig azonosak az EMKE-székházon levő Klőszféle díszítménnyel. (5. kép) A szerény, csendes természetű Klősz Józsefnek talán a legnagyobb elégtételt az nyújtotta, hogy Fadrusz János őt bízta meg a Mátyás-szobor Hunyadi-címerének kifaragásával. Fadrusz 1902 őszén egy időben dolgozott a kolozsvári és a zilahi (Wesselényi-) szobor fölavatásának előkészületein. Számtalan teendője között, bár gyakran járt le a helyszínre, minden részletre nem maradt ideje. Kioszt úgy ismerte meg, mint kiváló kézügyességű kőfaragót és szobrászt, akire rábízhatta a nagyméretű kőcímer megalkotását. A hollós-gyűrűs Hunyadi-címer, fölötte a magyar koronával a Pákei Lajos tervezte talapzatra került, a felirat alá fölerősítve. Fadrusz folyamatosan ellenőrizte a szoborállítás munkálatait, a címer vésésébe olykor maga is beledolgozott. 25 Ez a címer ékesítette a szobrot az I. világháborút követő közhatalom változásig. A bevonuló román hadsereg nyomán elszabadult emlékmúromboló indulatokkal a Hunyadi-címert összetörték, a szobor magyar feliratát leverték. Visszalépve az időben Klősznek a temető művészetben megvalósult terveit kell számba vennünk. Ezek alkotásainak megszakítatlan és legegységesebb vonulatát képezik. Több nemzedék áldozatkészsége és alkotói hozzáállása kellett ahhoz, hogy a nevezetes Házsongárdi temető Erdély legszebb és leggazdagabb sírkertjévé váljék, amely még mai lepusztult állapotában is Kolozsvár egyik idegenforgalmi látványossága maradt. A historizmus kora éppenséggel döntő módon járult hozzá a temető művészi arculatának kialakításához. Ez az a korszak, amikor a családi kezdeményezéseken túl a polgári társadalom a saját önbecsülésének normájává tette, hogy nagyjainak emlékét közösségi összefogással megörökítse. Közadakozásból így születtek azok a művek, díszes sírkövek, szoborportrék, címeres emlékek, melyeknek fölavatását bensőséges ünnepségek kísérték. Kagerbauer Antal után Pákei Lajos a leggyakrabban fölkért építész a síremlék-tervek elkészítésére. A kivitelezéseknél azután kőfaragók, szobrászok jutottak munkához. Klősz József, Kozma Erzsébet, Szeszák Ferenc, Füredi Richárd, majd Szabó Vera, Vágó Gábor plasztikai alkotásai kerültek fölállításra, tapasztalt kőfaragó mesterek hozzájárulásával. Pákei és Klősz együttműködése legelébb is ezeknél a megrendeléseknél állandósult. Példamutatónak bizonyult és további vállalkozásokra ösztönzött Kéler Ilona színvonalas művészi síremlékének megalkotása 1883-ban. Kéler Ilona (1860-1880) színésznőnek a kolozsváriak kedvencének korai halála általános részvétet keltett. Már 1881-ben elhatározták művészi faragású síremlékének fölállítását. Húzódott azonban a dolog, nem annyira az adományok összegyűjtése, mint inkább az elgondolás igényessége miatt. Pákei Lajos vállalkozott a terv elkészíté-