Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

MURÁDIN JENŐ: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922)

4. kép. Kolozsvár, Rhédey-ház. A kolozsvári színjátszás kezdeteinek jubileumi emléktáblája, 1892 (Szerző felvétele) nagynevű építészét kérte föl az emléktábla megtervezésére. A feliratos emléktábla fekete svéd gránitból készült, melyet a színjátszásra utaló szimbólumokkal és díszes kartussal, bácsitoroki kőből készült, rokokó díszítésű keret fogott körül. A szobrászati rész Klősz József és Bertha Mihály munkája, a kőfaragást a Nagy testvérek műhelyében végezték.

22 (4. kép) A kereteivel együtt közel 2 m magas és 1 m széles tábla, melyet ünnepi alkalmakkor megkoszorúztak, a Belső-Szén (a későbbi Jókai) utcában a Rhédey-ház utcai frontján áll, és feliratában pontos eligazítással szolgál a hely nevezetességét illetően: „Ebben a házban kezdette meg előadásait 1792. nov. 11-én az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság »nyelvünk dicsőségére és a nemzeti tiszta érzés gyarapítására.« Ennek emlékére helyezte ide e táblát a száz éves ünnepet rendező bizottság 1892. nov. 11-én A ház tulajdonosa, br. Horváth Ödönné Gr. Rhédey Johanna nemes adományából" Már a millenáris időkben, illetve a századelőn megvalósult alkotásokhoz kapcsolódik Klősz József két köztéri plasztikai munkája. Ezek: a nagyenyedi diákhősök emlékműve és a kolozsvári Mátyás-szobor nagyméretű Hunyadi-címere. Nagyenyed, a kollégium városa, az ezredéves ünnepségekre időzítetten valósította meg a régebben melengetett tervét, a Rákóczi-szabadságharc idején a labanc támadásban elesett diákok emlékművének fölállítását. A hősies ellenállás története Jókainak A nagyenyedi két fűzfa című művében magasztosult föl és vált általánosan ismertté. Tiege báró labancai, fosztogató horda kíséretében 1704. március 16-án, virágvasárnapon dúlták föl a várost. A kollégium mögötti Őrhegyre menekült diákság és polgárság kétségbeesett védekezésbe kezdett, nagy vérveszteséggel megfutamítva végül a fosztogatókat. Korabeli följegyzés szerint 28 diák és tanár esett el a küzdelemben. Közülük az 5. kép. Nagyenyed, a nagyenyedi diákhősök emlékműve, 1896 (Beyer M. Katalin fényképfelvétele, 1999)