Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SZERDAHELYI MÁRK: Andreas Schroth (1791-1865) szobrász

sorában. S valóban szokatlan, hogy a metszetet a vezető építész helyett, Packh (aki akkor még csak építész segéd volt) dedikálja Rudnaynak. Ha tehát az„erat"szó itt mint„néhai"szerepel, úgy a metszetek Kühnel halála (1824. január) után készültek. Ld. PROKOPP 1974. (59. jegyzetben i. m.) 7. Miután 1822. április 23-án ünnepélyes keretek közt letették a bazilika alapkövét (1821 zömében a bontással és a talajszint süllyesztésével telt), az alapok kiásásakor kiderült, hogy a sziklaréteg a Duna felé egy részen erősen lejt, s ezáltal a kupolát tartó négy pillér közül kettőnek rendívül mély alapot kellene ásni. Packh ekkor a tervek módosítását javasolta, mégpedig oly módon, hogy a Duna felőli összefüggő palotasort középen két egyenlő részre osztaná és széthúzná; ezzel egyidejűleg a bazilikát előretolná. így ebből az irányból is lehet látni a székesegyház homlokzatát, melyet így a paloták nem takarnak el. (A bazilika előretolása miatt az alapkő nem a szentély, hanem a kupola északnyugati része alá került). A bazilika és a paloták összeköttetését Packh a templomépület dunai frontjának emeletén keresztül létesítené (a metszeten ez nem látható). Kühnel eleinte ellenezte ezt a változtatást, de miután Esztergomba jött, belátta annak célszerűségét. Meggyőződött arról is, hogy ezáltal a bazilika csak nyer, mert - mint már említettük - homlokzatát a Duna irányából is jól látni. A tervmódosítást Kühnel után Rudnay is elfogadta. Andreas Schroth metszete már ezt az állapotot mutatja. 91 PROKOPP 1983. (2. jegyzetben i. m.) 36. 92 PROKOPP 1983. (2. jegyzetben i. m.) 39. „Der Fleiss von Schrott ist lobenswert, aber die Idee stellt nicht das vor, was vorgestellt werden sollte". Esztergom, Prímási Levéltár, Acta Card. Rudnay - P. E. - no. 23 (189). Az itt megadott forrásban nem találtam meg a levelet, ott szinte kivétel nélkül 1822-1823-ból származó, a bazilika építésének kezdeteivel kapcsolatos iratok találhatók. 93 KAZINCZY 1831. (70. jegyzetben i. m.) 42. - 1831 áprilisában Kazinczy még a következőket írja: a majd elkészülő oltáron „a mi Ferenczynk' Istvánja fog állani, térdre bukva már kövezőjinek verdesései alatt, de felegyenesedett testtel'égre nyújtott jobbal, Az oltár'márvány táblája már fel van állítva, az égből leszálló Angyallal, aki hozza a'pálmaágat, és a' sok fejből és szárnyakból álló apróbakkal. Maga a' Martyr még Budán van, munkában." 94 Esztergom, Prímási Levéltár, 40. fasc. 164/827.; Packh: Aktenstücke von Jahre 1827.„über zweihundert WW welche Ich Unterzeichneter, laut mündlicher a Cart, mit Seiner Hochfürstlichen Durchlaucht, dem Fürst Primas; für das Bearbeiten der drei Stück Kupfer Tafeln, nehmich die Ansichten der in Bau begriffener Domkirche; zu Gran zu empfangen habe." 95 A sorokat úgy is értelmezhetjük, hogy ezek a metszetek azonosak a fent említett látványtervekkel és az„építés alatt lévő" itt nem az ábrázolás tárgyára, hanem a bazilika akkori állapotára utal. E feltételezés szemben áll azonban Prokopp Gyula állításával, aki szerint a látványterv metszeteiért 360 forintot kapott. PROKOPP 1983. (2. jegyzetben i. m.) 36. 96 Archiv, Verwaltungsakten, 1827/28., Buchstabe C. (6497 ad 2340) - Függelék X\\\. 97 Archiv, Verwaltungsakten, 1827/28., Buchstabe C. - Függelék XIV. 98 Archiv,Verwaltungsakten, 1828. - FüggeíékXV. 99 Archiv, Verwaltungsakten, 1827/28., Buchstabe C. - Függelék XVI. 100 Végül is a következő költségek kerültek kiszámításra (a 150 arany - azaz átszámítva 615 CM - értékű büsztöt leszámítva): - Lábazat - 1488 CM - A fegyverraktárban található helység átalakítása 295 f 36 Vi x WW vagy (és ezt átszámolja CM-be) 118 f 14 3/5 x CM. Summa: 1606 f 14 3/5 x CM A szobrászok előleghez folyamodtak, mely Andreas esetében 50 arany (átszámítva 225 CM), Jakob esetében pedig 300 CM, azaz öszszesen 525 CM. 101 Archiv, Verwaltunsakten, 1829/30., Buchstabe C. - Függelék XVII. 102 Archiv, Verwaltunsakten, 1829/30., Buchstabe F. - Függelék XVIII. 103 „er bei dem Überschlag einen sehr geringen Preis gemacht, nur um die Arbeit zu erhalten, da die hohe Stelle auf Billigkeit Rücksicht nimmt"- Archiv, Verwaltungakten, 1829/30., Buchstabe C. 104 Csak két példa: Archiv, Verwaltungakten, 1829/30., Buchstabe C, No. 1939 B - Függelék XX. és Archiv, Verwaltungsakten 1830/31. Buchstabe C, No 4272 B. - Függelék XXI. 105 Archiv, Verwaltungsakten, 1830/31., Buchstabe C, No 1859 BFüggelék XXII. 106 THOMAS, BRUNO: Das Wiener Kaiserliche Zeughaus in der Renngasse. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 71. Köln-Graz, 1963. 175. 107 LEBER, FRIEDRICH OTTO VON: Wien's kaiserliches Zeughaus. Leipzig, 1846. 351,- Függelék XXIII. 108 Archiv, Verwaltungsakten, 1826/27., Buchstabe C. 109 Archiv, Verwaltungsakten, 1827/28., Buchstabe D. 110 Uránia Nemzeti Almanach. II. Esztergom, 1829. - Jelezve: Schrott A. rajz, Lehnhardt metsz. 111 Lehnhardt Sámuel (Poprád, 1790 k. - Pest, 1840 után), réz- és acélmetsző. 1814-1816 között Bécsben tanult Lampitól és Blasius Höfeltől. 1817-től Pesten dolgozott. Metszői munkásságának területe széleskörű. Sok metszete díszíti korának tankönyveit. Sokszor reprodukált festmények illetve rajzmásolatok alapján is. 112 Uránia Nemzeti Almanach. III. Esztergom, 1831. A portré ovális alakú kerete alsó részén olvashatóak az alábbiak: Szeder Fábián és Schrott rajz, Lehnhardt metsz. 113 „Szeder Fábián: benedekrendi és magyar író, jártas volt a festészetben is. így ő festé Révay Miklós büsztjét, mely Schrott rajza után Lenhardt által metszve megjelent az 1831. évi Urániában." NAGY ISTVÁN: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időkből. III. Századok, 1874. 188. 114 Kataloge der Jahres-Austellungen in der k. k. Akademie der Bildenden Künste bei St. Anna in Wien 1837. Wien, 1837. 14.: No 54. 115 MASZLAGHY FERENC: AZ esztergomi hercegprímás! képtárban lévő művek jegyzéke. I. Esztergom, 1878. és II. 1896. 116 GENTHON ISTVÁN: Esztergom műemlékei. Budapest, 1948. 135. 117 BOSKOVICS MIKLÓS - MOJZER MIKLÖS - Mucsi ANDRÁS: AZ Esztergomi Keresztény Múzeum. Budapest, 1964.177., 375. kép. 118 PBFL, Perceptiones, 80. p., 1828. október 15.:„D. Pak Architecte & D. Schrot iconoplasta". Uo. két héttel később, október 30-án Schroth elutazik:„R. P. Fabiano D. Schrott ad deporenam III. Aabbat adferanti pro vis". 119 PBFL, Protocollum actorum conventus S. Martini ab anno 1816 usque 4 Mártii Anni 1841. (Konventgyűlések jegyzőkönyvei), 230. old., 1829. július 11-i 20. ülés, 4. pont, (eredetileg latinul):„A toronyt díszítő munkával ABasrelief:/ kapcsolatosan úgy határoztatik, hogy az lágy fémből (ex molli métallo) késztessék Schroth Andrással Fsztergomban, akivel pontos szerződés köttetik az elfogadott tervről és előlegről". 120 PBFK, Diarium Aedile ab adita Officii die 11., Oktob. 1832. BK 65/V.4., fol Ív. „Contractum Statuarii intuitu metallici basrelif 16 August. 1829." 121 PBFL, Perceptiones, 87. p. „Sculptori Schroth juxta Contractum pars mercedis [...] 2292"WW 122 Pannonhalma, Metszettár, R. 129/A-B. 123 Nóvák Krizosztom (1744-1828), 1802. április 25. és 1828. október 20. között volt bencés főapát Pannonhalmán. 124 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Itsz. 97/80. 125 Pannonhalma, Metszettár, R. 128. 126 Pannonhalma, Metszettár, R. 130. 127 PBFL, Perceptiones, 87. old. (1829. július 12.): „D. Schroth Sculptori pro icone defuneti Aabbatis" Némi kételkedésre adhat okot, hogy valóban e büsztröl van szó a szöveg „icone" megnevezése (mely természetesen jelölhet szobrot is) valamint a honoráriumként kapott meglehetősen szerény fizetség (100 WW azaz 40 CM). A büsztröl Prokopp közölt egy gyenge, újabb készítésű (tehát valószínűleg nem archive) fotót (amit pontosan a minősége miatt nem közlünk), ám ez alapján az apátságban senkinek nem volt ismerős az alkotás és az apátok arcképeit őrző gyűjteményben sem lelni fel a szobor fényképét (ettől függetlenül az portré nagy valószínűséggel még mindig itt, Pannonhalmán lehet). Az egyik folyosón található Nóvák Krizosztomot ábrázoló festmény azonban egyértelműen a buszt alapján készült (már csak azért is, mert a főapátról életében - legalábbis Schroth elbeszélése alapján - nem készült kép). 128 KAZINCZY 1831. (70. jegyzetben i. m.) 40-41. 129 Kainczyt vagy tájékoztatták arról, hogy terveznek egy igényesebb anyagból készült büsztöt is, vagy ő maga gondolta úgy, hogy a gipsz csak vázlat lehet, melyet később követ a nemesebb anyagból faragott végső mű. 130 KAZINCZY 1831. (70. jegyzetben i. m.) 40-41. 131 A Dispositions Journal 1829. március 5-e és július 30-a között Schroth