Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

1474-ben újabb hatalmaskodási per zúdult a somlyói várnagyok nyakába. Akkor Szenteleki Márton és szeri Pósa András várnagyok és familiárisaik erőszakkal költöztették a vár uradalmához tartozó Doba és Kisbogdán falvakba Essegvári György nagybogdáni jobbágyait.

70 A várnagyok személyét ezután is hatalmaskodásaikról szóló pereik őrizték meg. 1479-ben a közeli Jenői pálos kolostor élt panaszszal Apáti Józsa és batamindszenti Batha István somlyói várnagyok ellen, akik nagyberzsenyi jobbágyaikkal elfoglalták az ő Botfölde pusztájukat.

71 Batha István várnagynak az ugyanabban az évben benyújtott vádja szerint viszont az ő ovadi kúriájából vittek el egy ökröt ismeretlen szomszédjai.

72 A fenti eseteket megelőző esztendőben, 1478-ban kapta meg felsőlendvai Szécsi IV. Miklós a Garai vagyonból azt a részt, amely őt nagyanyjának, Garai Ilonának leánynegyedeként járt volna, nagyapjával, felsőlendvai Szécsi II. Miklóssal 1398-ban kötött házassága alkalmával. Az örökség ügyében még 1475-ben guti Ország Mihály nádor, illetve annak ítélőmestere, Korotnai János előtt kötött egyezséget Szécsi Garai Jobbal. Az egyezség értelmében Garai részéről a jogban jártas és 1471-ből ismert osztopáni Zöld István mester, akkor már cseszneki várnagy, Szécsi részéről pedig Hássági Mihály volt zalai alispán vizsgálta meg a Garai család siklósi várában levő tárházában őrzött, az egyezmény végrehajtásához szükséges okleveleket, amelyekről részletes jegyzéket kellett készíteniük.'

3 Az elkészült jegyzék alapján a nádor 1477 év végén adta ki azt a parancslevelet,

74 amelynek alapján 1478 januárjától novemberig szentjakabi Chernél Péter nádori kiküldött, Garai Jób részéről a somlyói és a cseszneki uradalomnál Tolnai Imre, a fehérvári káptalan mesterkanonokja, Szécsiéről Lábodi István mesterkanonok bejárták a két váruradalmat és kiosztották abból a Szécsit megillető leánynegyed felét. Záradékként rögzítették, hogy a kijelölt birtokrészek mindaddig Szécsi kezén maradnak, amíg azt az ország jogszokása szerint Garai Jób vagy utódai vissza nem váltják.

75 A négy mezővárosból, 127 faluból, hét részbirtokból és 65 pusztából álló Garai birtokból a nyolcadot kapta meg Szécsi Miklós, amelybe Somlyó, Csesznek, Siklós és a Valkó megyei Szentlőrinc vára, a szintén valkói Gara, Csörög és Vicsadal, valamint aTemes megyei Sárád kastélya tartozott uradalmával együtt.

76 A kiküldött bizottság Somlyó várának birtokaihoz 1478. január 8-án érkezett. Ott a szomszédok jelenlétében a Vas megyei Vámospereszteget, Gecsent, Taskándot, Hosszúfalut és Szentoldort járták be, 11-én Nagyságot, Varsányt, Gálosházát, Jánosházát, Szentpéterházát, Keresztúrt és Martonfalva pusztát és még ugyanazon a napon járták végig a Veszprém megyei Berzsenyi, Tornát és Dobat.

77 Végül a várat január 22-én járták meg. Ott Szécsi Miklós várnagya részére a középső torony északi részében egy kéményes szobát jelöltek ki, az ahhoz tartozó kamrával és azok alatt egy szeméttel teli pince felét. Azt a két fél közösen tartozik kitisztíttatni, majd azt követően Szécsi várnagya annak északi részét használhatja. A vár felsorolt további részei közösben maradnak, de nyolcadrészük Szécsit illeti. Azok a nagy és fűthető, stubának nevezett szoba, a nyári palota és az afeletti terem, valamint a cellának nevezett kisebb helyiségek, a kápolna, a fegyverszoba, az őrlőház vagy malom és a sütőház voltak. Ugyanakkor azt is kikötötték, hogy Szécsi várnagya útján tartozik fizetni a vár fenntartásának és őrzésének nyolcadát, valamint hogy familiárisai lovai számára a külső várban saját költségén építtethet istállót. A felsorolt helyiségek azonosítása a vár épületeinek rendkívül nagyfokú pusztulása következtében ma még nem lehetséges. Az osztozkodás ide vonatkozó szövegéből csupán az állapítható meg, hogy Somlyó már akkor külső és belső várból állt, a belső várban voltak azok az épületek, amelyekben az említett helyiségek voltak, valamint volt egy középső toronynak nevezett épület is. Az 1479-ből idézett és a várnagyok személyére vonatkozó adatok szerint Apáti Józsa és Batha István a vár megosztása után Garai Jób és Szécsi Miklós közös várnagyai voltak.

78 KINIZSI PÁL ÉS SZAPOLYAI ISTVÁN BIRTOKLÁSÁNAK IDEJE (1479-1495) Garai Jób valószínűleg még a következő évben, 1479ben készpénzen váltotta meg a Szécsi számára ítélt birtoknyolcadot. Erre feltételezhetően az adta meg a lehetőséget, hogy Somlyó várát és Sárád kastélyát az azokhoz tartozó birtokkal együtt eladta.

79 A vevő Mátyás király volt, aki 1479. június 20-án kiállított adománylevelében Somlyó várát Garai Jobbal történt előzetes egyeztetés és kárpótlása alapján Kinizsi Pálnak adományozta, ami Szécsi kifizetése nélkül nem történhetett volna meg.

80 Még az év november végén simontornyai várában, guti Ország Mihály nádor előtt, Garai Somlyó várát tartozékaival Kinizsinek adományozta, akit Mátyás király ezt követő parancsa alapján 1480 nyarán a fehérvári káptalan iktatott a vár birtokába.

81 Az egy évig húzódó eljárás közben került a vár Vas megyei birtokai közé az azokkal határos Karakó, amely a Polányi család birtoka volt. A kárvallott Polányiak pert indítottak Kinizsi ellen, aki végül 1482-ben Báthori István országbíró előtt egyezett ki velük, és Karakóért kétezer aranyforintot fizetett.

82 Kinizsi birtoklása idejének első felében, 1480 és 1491