Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

BÉRCZI LÁSZLÓ: A rodostói Rákóczi-ház ebédlője, avagy egy eredetinek készített másolat restaurálása (1981-1982)

1. kép. Rodostó, a Magyar utca helyszínrajza a „nyugati ízléssel kevert rendkívül bizarr keleti - örmény - török szoba" stb. megfogalmazások ekkor születtek. Még a szakértők is azt hitték, vagy elhitték, hogy pl. a pipatartó,^ XIV. Lajos udvarára emlékeztető kecses aránya és artisztikus festése valószínűen a nagy Fejedelem saját kézimunkája."

7 Ez a francia, török, barokk keveredés hiedelem mind a mai napig él, de állíthatjuk, hogy minden alapot nélkülöz. Rodostó belvárosában 1982-ben, amikor a Rákóczi-házban dolgoztunk, több olyan összedőléshez közel álló régi török típusú épületet láttunk, amelynek külső díszítése szinte tisztán barokk elemekből állt. Ugyanilyen barokkos 18. századi díszítményeket lehet látni Isztambul minaretjein is. Szemmel látható, hogy Törökországban, - legalábbis az európai oldalon - volt egy barokk stílusbeáramlás, ami sajátos török megjelenési formát öltött. így a rodostói ház belső bútorzatának ez a török barokk jellege inkább a helyi díszítési szokások tükre, mintsem a XIV. Lajos udvarában eltöltött bujdosó évek emléke. Az pedig teljesen kizártnak tartható, hogy a díszítőfestés a bujdosók keze munkája lenne. A festés teljesen profi, iskolázott kezektől származik. Az eredeti festett faberendezésnek nagyon sokat ártott a nyirkos pincében történt befalazás, illetve tárolás. A megsötétedett és részben szétkorhadt fa műtárgyak restaurálását Szentiványi Gyula a Műemlékek Országos Bizottságának titkára, restaurátor vállalta. Az egyes elemek felmérését Lux Kálmán végezte. (10. kép) Lux Kálmán lelkes beszámolója szerint „Ezt a felelősségteljes restauráló munkát Szentiványi Endre és Farkas Tibor végezte el kiváló szakértelemmel, dr. Szentiványi Gyula utasítása szerint'.'

8 A korábbi Möller-féle Rodostó-ház terveit elvetették és a Hóhér-bástyán jelölték ki az új épület helyét. A Lux Kálmán tervei szerint felépült, ma is álló múzeum, 1944ben a háború idején lett kész. Ezért a kassai Rodostó-ház hivatalos megnyitása is elmaradt. Az építményt a háború után a Kassai Múzeum természettudományi gyűjteményének lomtáraként használták. A terem nem volt látogatható és itt őrizték a molyrágta, kitömött madarakat és a leselejtezett múzeumi kellékeket. (6-9. kép)