Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói
az új jelenségeket nem vizsgáltuk a jövő előzményeként"' 20 Ennek a kísértő reflexnek visszhangjai a közelmúltig kihallhatok a freskó interpretációiból. A mű korábbi és későbbi recepciója, Pigler Andor fenti elemzésétől eltekintve, inkább negatív előjelű. Mint Sigrist freskója, Maulbertsch műve sem kerülhette el az összehasonlítást Krackernek a könyvtár mennyezetére festett alkotásával, melyben, természetesen alulmaradt. 121 A részletező és zsúfolt, nem egységes összképre, illetve az előadásmód szárazságára, fáradtságára hivatkozva Martin Michl szerepvállalásának hangsúlyozásával a művel foglalkozó szerzők Maulbertsch egyik leggyengébb művének, az európai barokk festészet egyik utolsó alkotásának tartják az egri líceum mennyezetképet. 122 Ahol az okok között az idős mester hajlott kora mellett az alkotói lendületet megtörő, hosszan elhúzódó előkészítő folyamat is szerepel, melyek hozzájárulhattak az egri freskó stílusának erőtlenségéhez, fáradtságához. 123 Michlt az egri freskó „festésének bűne alól" Voit Pál oldozta fel a Heves megyei topográfiai kötetben írt tanulmányában. Voit levéltári forrásokkal bizonyítja, hogy Maulbertsch valóban sokat dolgozott a líceumi falképen, s az saját kezű művének tekinthető.' 24 Kritikájában, azonban Voit is kiemeli a mű, szerinte fellelhető hiányosságait, mint sematikus rendszer, erőtlenül megfogalmazott alakok, fáradt festőiség, puha dekorativitás. Maulbertsch strahovi munkájához képest, azonban éppen festőiségét dicséri. 125 A líceumi kápolna falképeivel újabban foglalkozó, főként Eszterházy Károly mecenatúrájáról szóló munkák, a líceumi falképekkel összefüggésben a püspök egységes programja keretében értelmezik Maulbertsch freskóját. Igaz, a mester életművében elfoglalt helyét, a művészi kifejezőeszközök, a stílus és az ikonográfia kérdését nem érintik. 126 Löffler Erzsébet a három líceumi freskó programját Eszterházy három fő irányultságának képi megjelenítéseként, s így egy összefüggő egységnek értelmezi. Ez a három vezérmotívum a katolikus restauráció, a tudomány és a haza iránti elkötelezettség. Képi megjelenésük a könyvtár Trentói zsinatot, a díszterem négy egyetemi fakultást és a kápolna mennyországot és a magyar szenteket kiemelt helyen ábrázoló mennyezetképei. 127 Bitskey István Eszterházy művészetpártolásának elvi, szellemi hátterét elemezve a líceumi kápolna mennyezetképét a következőképpen helyezi el a püspök tridentinus doktrínákon nyugvó mecenatúráját par excellence megtestesítő és megkoronázó líceumi falkép-együttes egységes programján belül: „Míg a zsinat megfestése révén az egyháztörténeti tradíció, az egyetemi karok Illusztrálásával a tudományok ereje kapott a freskókon programadó szerepet, addig itt a túlvilági boldogság megjelenítésének spirituális kisugárzása, kegyességre és jámborságra intő példája érvényesült, így a freskók szemlélői három különböző, de végső soron egységet alkotó gondolat szemléletformáló hatását érezhették. A traditio, a scientia és a pietas eszménye egyaránt az ars színvonalas teljesítményében jelent meg, komplex egészet alkotva, s minden kétséget kizáróan a megrendelő inventor határozott elképzelése és részleteket is irányító tervezete szerint"' 28 A kétálláspontot összeegyeztetve láthatjuk, hogy Maulbertsch falképe az egri Líceum kápolnájában Eszterházy Károly püspök hazafias és vallásos eszméinek megtestesítője a Trentói zsinat szellemében. A művet Eszterházy oldaláról valóban tekinthetjük a Trentói zsinat szellemében fogant hazafias és vallásos eszméinek vizuális megfogalmazásának, egy jól definiált, elemeiben összefüggő és kölcsönhatásban álló ábrázolási rendszeren belül. Eszerint a Trentói zsinat szelleme a mű és Eszterházy mecenatúrájának is közös bölcsője. 129 A művel Maulbertsch több, mint száznyolcvan alakból álló monumentális, letisztult, kiegyensúlyozott és koherens kompozíciót hozott létre. A korábbi, hasonló témájú alkotásain használt kompozíciók tanulságait - a váci székesegyház kupolaképe (1771) és a győri székesegyház szentélyének mennyezetképe (1781 ) - Egerben is felhasználta, de azokat lecsendesítette és kibővítette. Az új kompozíció két hatalmas csonka kúpként a szemlélőt szinte magába szippantva tűnik fel a kápolna mennyezetén. A freskón minden szereplő egyénien jellemzett, húsvér figura, akik a hatalmas, de a néző terétől mégsem nagy távolságra lévő képtérben önálló életet élnek. Életük, pedig az egyház megdicsőült tagjainak (ecclesia triumphans) Istenlátása, az örök boldogság, a mennyországban. A Szentírás tanítása szerint erre az örök boldogságra, Krisztus megváltó kereszthalála és feltámadása óta minden ember meghívatott. Isten minden ember üdvösségét akarja. 130 Ez a tanítás a Trentói zsinaton Kálvinnal szemben kiemelt hangsúlyt kapott. 131 Az üdvösségre meghívottakra vonatkozó, a líceumi freskón is idézett vers Máté evangéliumából a végidőkről és az utolsó ítéletről szóló részben található. Jézus figyelmeztet az éberségre, és a meghívásra adott egyéni válaszok fontosságára, hiszen senki sem üdvözülhet szabad akarata ellenére. A fejezet záró sorai így szólnak:„Akkor ő így felel majd nekik: »Bizony mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek a legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.« És elmennek majd ezek, az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre". Vi2 Jézus, a megtestesült Ige (Logosz), tanításának központja Isten, már itt a földön megkezdődő, uralma. Jézusban Isten akarata teljesen megvalósult, mert a végletekig azonosult vele. Ez az új rend teljesen ellentétes a bűnös világgal. Isten országába belépni csak hittel és megtéréssel lehetséges az Isten- és emberszeretet kettős parancsának megtartásával.