Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói
ható anyagi erőit. ízlését a családi és udvari környezet alakította életre szólóan. A császárváros közelében, már kis gyermekkorától magába szívhatta a két Fischer von Erlach, Hildebrandt, Rottmayr, Donner és mások nevével fémjelzett bécsi érett barokk művészet friss áramlatait. 95 Az ifjú Eszterházy Károly korának legjobb oktatásában részesült. A pozsonyi jezsuita gimnázium elvégzése után a nagyszombati jezsuiták filozófiai, majd teológiai kurzusait látogatta. A tehetséges és„jó családbófszármazó diák útja innét vezetett Rómába, az akkori világ legmagasabb szintű teológiai képzését nyújtó intézetébe a jezsuiták vezette Collegium Romanumba, mint a Collegium Germanicum Hungaricum kollégistája. 96 A Rómában töltött három év során szerzett tudás és művészeti tapasztalat formálta Eszterházyt a 18. század második felének legnagyobb hatású magyar főpapjává. Kiváló és haladó szellemiségű tanárai mellett a tér- és városszervezésben is élen járó barokk Róma és különösen Borromini művészete gyakorolt rá életre szóló hatást. 97 Hazatérve Magyarországra gyors és magasra ívelő egyházi karriert futott be az igen tehetséges, de kortársaihoz képes puritán életvitelű egyházfi. Művészetpártoló, megrendelői tevékenységet párhuzamosan kettős tisztségben folytatott egyrészt, mint Pápa, Ugod és Devecser kegyura, másrészt, mint Vác majd Eger püspöke. 98 Határozott kifinomult, de a stílusváltozásokra is érzékeny művészeti ízlése és építészeti tanultsága miatt nemcsak megbízó, hanem az általa foglalkoztatott építészek - Pilgram, Fellner, Grossmann - és képzőművészek - Maulbertsch, Kracker, Zach, Sigrist, Maurer, Prokop, Adami - kreatív alkotótársa volt, aki szabatosan meg tudta fogalmazni egy-egy épület vagy képzőművészeti alkotás mondanivalóját és annak kifejezési formáit. 99 Építtetői tevékenysége során összefüggő építészeti egységekben, városrendezési perspektívában gondolkodott. Pápa, Vác és Eger új építkezéseinek tervezésénél szeme előtt a barokk Róma és a francia késő barokk klasszicizáló építészete lebegett. Az apró házakkal sűrűn beépített középkori magyar városokból kialakítandó rendezett, átlátható, terekkel tagolt székvárosok megvalósítására törekedett. Templomokat és középületeket egyaránt építtetett. 100 Figyelme a falvakra is kiterjedt; családi birtokán éppúgy, mint egyházmegyéiben a hagyomány szerint száz községi templomot építtetett. 101 Az egri Líceum épületén, melyet élete főművének tartott, megfigyelhető francia klasszikus barokk, rokokó és Louis XVI stíluselemek az épületet tervező és kivitelező építészek mellett elsősorban az alkotótársnak tekinthető megrendelő gondolkodásmódjának változását tükrözik. 102 A könyvtár mennyezetén aTrentói zsinat ülését hatalmas gótikus csarnokban ábrázoló kép a közép-európai falfestészet barokkból a klasszicizmusba forduló stílusának monumentális emléke. 103 Voit Pál szerint a stílusváltozás nem Eszterházy elvárása volt - a püspök „mindössze" a hiteles és közérthető ábrázolást kívánta Krackertől -, hanem az architektúra-festő Zach János újítása és hozománya szülőföldjéről Cseh-Morvországból. 104 Ugyanígy Eszterházy legfőbb elvárása Sigrist felé is az volt, hogy mindent felismerhetően és hitelesen jelenítsen meg művén.Tudjuk, hogy elképzeléseihez szigorúan ragaszkodott, hiszen 1782júniusában a mesternek azért kellett viszszajönnie Bécsből, hogy az előző évben befejezett művet Eszterházy írásba adott utasításainak megfelelően kijavítsa. A püspök többek között elégedetlen volt a szereplők ruházatával és néhány figura anatómiailag hibás ábrázolásával; vagyis a valósághűséget kérte számon a művésztől. 105 A végeredmény Sigrist legjobban sikerült munkája lett, ami „világosan látható és érhető, s amellett kellemesen formás, változatos. A színek világosak, tiszták, ragyogóak, az előadásmód könnyed, derűs, kiegyensúlyozott'.^ 06 Az allegorikus ábrázolást mellőző és a történeti hűség visszaadására törekvő zsánerképekből álló mennyezetkép Kracker és Zach freskójához hasonlóan a kor festészetének fordulópontján áll. 137 Eszterházy ízlése és határozott megrendelői-társszerzői attitűdje Maulbertsch művészetében is fordulópontot jelentett. A pápai plébániatemplom freskóinak stílusbeli változása demonstrálja Maulbertsch művészetének elköteleződését a klasszicizmus irányába. 108 Ezt a markáns változást Pigler Andor ismerte fel és fejtette ki részletesen a pápai templomról írt monográf\á}ábar\.„Maulbertsch pápai munkáival a barokk és klasszicizmus határán áll; a kapottprogramm alapján három kupolaképének architektonizmusával, izolált formáival, a képeknek a környezettel szemben teljes önállóságával éppúgy, sőt több lényeges pontban közelíti meg a klaszszikus művészetek elveit, minta következő évtizedek szobrászatában Canova." m A falfestmények azonban többet is jelentenek, mert velük: „a magyarországi barokk festészet fejlődésének fontos állomásához érkeztünk. A szemlélet és művészi kifejezésmód itt nyilvánvalóan és szembetűnően háttérbe szorul. [...] Esterházy püspök nem engedett meg a freskón semmi érzelmi csapongást. [...] «A világosságot, a nyugalmas rendet s a könnyen ismerhetőt a ruházatban^ kívánta'.' ]] ' 0 Összehasonlítva az ekkoriban készült kalocsai freskók (maradékának) szabadabb kivitelével megállapítható, hogy a klasszicizmus, mint korstílus követelményein túl, Eszterházy szigorú elvárásai, fegyelmező megrendelői magatartása, rányomta bélyegét Maulbertsch pápai alkotásaira. 111 Ugyanezzel a szigorú és ellentmondást nem tűrően határozott megrendelői attitűddel kell számolnunk az egri líceum esetében is.