Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

19. kép. Eger, líceumi kápolna. Szent Mihály arkangyal, részlet a menynyezetképről. Franz Anton Maulbertsch, 1792-1793. Restaurálás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) Pétert a „népek apostola", Szent Pál követi attribútumaival: a kezében tartott könyvvel és vértanúságának eszközével a karddal. Őt követi a tagbaszakadt ősz öregemberként megfestett Szent András az andráskereszttel. Az attribútumaik alapján azonosítható további apostolok Tamás a lándzsával, id. Jakab a zarándokok felszerelésével, Bertalan a késsel és Szent Simon a fűrésszel. Az apostolok gyülekezete felett repül a katonaként, vérttel sisakkal ábrázolt Mihály arkangyal, pajzsán felirat:„Qu/'s ut Deus" - „Ki (olyan) mint Isten?". (19. kép) Az Újszövetségi alakok sorát az evangélisták zárják, szokásos attribútumaikkal; Márkot az oroszlánnal, Mátét angyallal és Jézus családfájánál kinyitott evangéliumos-könyvvel, Lukácsot pedig a bikával festette meg Maulbertsch. János evangélista alakja pedig, a korábban említett okok miatt kiemelkedik az újszövetségi figurák közül. (20. kép) A megvalósított mű több elemet is tartalmaz az első programból. Evangélista Szent János alakjának kiemelése az első program alappillére, valamint az ábrázolt szentek csoportosításából is az első programban leírt egyháztanítók szüzek és mártírok felosztásra ismerhetünk. A korábbi programot ezektől eltekintve jelentősen átalakította Eszterházy, így az első program hosszabb, latin nyelvű változatában szereplő látomást ábrázoló mennyezetkép alatt az oldalfalakra festendő magyar ruhás professzorok alakjai sem szerepelnek a megvalósult művön.

87 Pedig minden bizonnyal sikeresen oldotta volna meg ezt a kérést is, hiszen Sümegen is kapott már hasonló feladatot. Elképzelhető, ha Sigristhez hasonlóan Maulbertsch-nek kortárs alakokat kellett volna Egerben festenie, máshogy alakult volna művének értékelése. A nemzeti tematika a magyar képzőművészetben a 16-17. században aktuális történeti kérdésekkel foglalkozik. Az ekkor kialakuló törökellenes témák átjárják a képzőművészet minden ágát és műfaját. A Regnum Marianum eszme népszerű feldolgozásai, a Szent István Mária oltalmába helyezi az országot ábrázolások voltak. Ezen nemzeti témák a baj elhárításának reményét, a közös eredet és az összetartozás tudatát erősítették eleinkben.

88 A 18. században a török veszély elmúltával is több ilyen ábrázolás készült, de már egészen más politikai tartalommal. Mária Terézia, majd fia II. József uralkodása idején a történeti hitelesség igényének előtérbe kerülése mellett először az uralkodó reprezentációjának eszközeként, az apostoli uralkodó elődre hivatkozással, a kegyúri jog gyakorlásának legitimációját hirdeti, majd kicsúszva az uralkodói reprezentáció köréből az erőszakos, önkényes „kalapos királlyal" szemben, a népét szerető és azt boldogítani akaró szent király példájaként jelenik meg.

89 A líceumi freskó esetében is ennek a jelenségnek lehetünk tanúi, azzal a különbséggel, hogy a programváltoztatás miatt a politikai tartalom jobban kiéleződött. A szerződésben vázlatosan leírt és a líceum kápolnájának mennyezetén látható ikonográfiái program a magyar szentekre és az ország szakralitására helyezi a hangsúlyt. A politikailag semleges teológiai tartalom helyett - mint az apokalipszis ábrázolása Evangélista Szent János alakján keresztül - egy erősen aktualizáló, Habsburg ellenes programot dolgozott ki a püspök a magyar szentek hangsúlyozásával. Az üdvösség történetébe és a mennyországba elhelyezett Árpád-házi uralkodók és családtagjaik az ország legitimációját erősítik szemben a Habsburg-udvarral. Ennek az alapvető koncepcionális változtatásnak magyarázata, amint a freskó keletkezéstörténeténél láthattuk, hogy Eszterházy kapcsolata a bécsi udvarral az első program készítésekor, 1781-ben még nem volt olyan feszült, mint néhány évvel később, illetve a szerződés elkészítésekor. II. József, ugyanis az 1774-1775-től működő egri teológiai, jogi és filozófiai karokból 1783 augusztusában a teológiát és a szemináriumot is Budára költöztette. Majd kis idővel később