Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói
4. kép. Eger, líceumi kápolna, karzat. Franz Anton Maulbertsch és Martin Michl, 1792-1793. Restaurálás utáni állapot (Lakata Pál felvétele) kozó tizennégyből az architektónikus díszítést írja elő. 56 Ez arányosan majdnem a teljes műre vonatkozó előírások harmada, tehát a tényleges mű harmada is. Ha hozzáteszszük, hogy Michl a freskófestés infrastruktúrájában, mint festékek előkészítése, stb. is segédkezhetett valamit, hogy stíluskritikai alapon valószínűsíthetően néhány jelentéktelenebb alakot, illetve háttérelemet is festhetett, a végső fizetség így is irreálisan magas. A szerződésre rávezetett kifizetések szerint Michl 1700 ft-ot vett fel a festésért járó 3300 ft-ból. 57 Michl munkájának fizetsége tehát, ezen adatokból pontosan nem állapítható meg. A Maulbertsch festészetében bekövetkező klasszicizáló stílusváltozás a freskóműveit keretező látszatarchitektúrák esetében a színek intenzitásának tompulásában, de főleg a reális architektúra, a valós architektúra és a képtér viszonyának változásában figyelhető meg. A győri székesegyház szentélyének mennyezetén 1773-ban festett magyar szentek megdicsőülését ábrázoló freskóját keretező látszatarchitektúra az első alkotása, ahol a festett építészeti elemek, nem önálló életet élnek, hanem, mintegy a valós architektúra folytatásaként jelennek meg. 58 Egerben ennek a tendenciának kiteljesedését figyelhetjük meg. A szerződés szövege szerint Eszterházy Károly kifejezett elvárása volt, a falakra festett építészeti tagozatok díszítése „antikok" használatával, vagyis a Louis XVI stílusban megfestett, vázákkal, füzérdíszekkel, rózsa tárcsákkal ékesített látszatarchitektúra. 59 (4. kép) Megállapíthatjuk, hogy Martin Michl művészetére is hatott Eszterházy Károly klasszicizáló ízlése. Kevesebb, mint egy évtizeddel később az egri tanulságok nélkül nem festhette volna meg a szombathelyi székesegyházban, a Szent Mihály-kápolna függőkupolájában Wintelhalter utolsó ítélet freskóját keretező, természetesen Maulbertsch szombathelyi püspöki palotában lévő freskójának tanulságait is mutató, a Louis XVI stíluson túllépő, finoman klasszicizáló, aprólékosan kidolgozott, rozettákkal díszített kazettás látszatarchitekúráját. AZ EGRI LÍCEUMI KÁPOLNA MENNYEZETKÉPÉNEK IKONOGRÁFIÁJA 60 Eszterházy a líceumi kápolna kifestéséhez 1781-ben készített első, ikonográfiái programjának alapja a Jelenések könyvének4., 6. és 14. fejezete volt 61 A három részből álló program kiinduló- és középpontja a jelenéseket látó Szent János dicsőséges figurája, az egri egyházmegye védőszentje.
