Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

12 KOMÁRIK DÉNES: A romantika építészete Magyarországon. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1978. Gépirat az MTA Könyvtárában. Öt részben megjelent az Ars Hungarica 1978. és 1982., valamint az Építés- Építészettudomány 1982,1984. és 1985. évfolyamában. 13 KOMÁRIK DÉNES: A gótizáló romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány, 14, 1982, 3/4. 299. (kép), 307. - A szlovák irodalomban Parnóról az utóbbi időben megjelent - általam ismert - rövid (egy oldalas) ismertetés: KARASOVA, ZUZANA: Andrásiovsky kastiel'v Parchovanoch. Historická Revue, 8,1997,8. 14 E helyen meg kell jegyeznem, hogy mivel Sisa József kezdettől fogva hosszú távon az én áttekintő munkámon messze túlmenő részletezettségű és gazdagságú historizáló kastély-monográfián dolgozik, így alkalmilag a parnói kastélyra vonatkozó források is jutottak látókörébe, ahogyan az én említett, ugyanerre vonatkozó szerényebb léptékű törekvésem is eredményezett ilyeneket. Mivel ezeket rendszeresen megosztottuk, és az egyenkénti vagy átfedő forrásfeltárások szétválasztása alig lehetséges, nem is igen valósítható meg következetesen és ésszerűen - kérem az olvasót, hogy a továbbiak alapjául szolgáló anyaggyűjtést tekintse közös szorgoskodás gyümölcsének. 15 Annál is inkább, mivel bibliográfiai szinten ismeretes számomra számos felhasználandó és esetleg felhasználható forrás, köztük KOSÁRY DOMOKOS: A Görgey-kérdés története. I-II. Budapest, 1994, egyebek mellett különösen Blackwellre vonatkozó, óvatosságra intő kritikái és megállapításai, valamint a rá vonatkozó újabb irodalom szerepeltetése. 16 Mindezek és a továbbiak, valamint azok forrásai - ha egyebet nem adok meg - KOMÁRIK 1975. (1. jegyzetben i. m), továbbá Eötvös Károlynak egy 1905-ben megjelent kis írása (Az utolsó Deák-párti) alapján, mely utóbbihoz felhasználtam: EÖTVÖS KÁROLY: Tünemények. Budapest, 1908. Második kiadás. (Eötvös Károly Munkái, XV. kötet) 1-8. (a könyv ismeretéért Bardoly Istvánnak tartozom köszönettel). 17 EÖTVÖS 1908. (16. jegyzetben i. m.) 5-6. 18 Nemzeti képes naptár 1856-dik szökő évre. Szerkeszti Tóth Lőrincz, Brassay Sámuel és Galgóczi Károly. Pest, [é. n.] 62. „Jelenleg gróf Zichy-Ferraris Felix bírja s lakja". 19 Az oroszvári kastély. Az Ország Tükre, 2, 1863.270.„Építtető ura megvált ugyan tőle, de mint tudjuk, a grófi család kezén maradt." 20 Egyrészt meg kell gondolnunk, hogy egy olyan pazar, nagyléptékű építkezés költsége, mint amit az új romantikus kastély megvalósítása jelentett, mekkora - nyilván átlagon felüli - megterhelést kellett jelentsen egy olyan gazdag főrendú családnál is, mint a Zichyek; másrészt azt a költekező, fényűző életmódot, amit - mint több forrásból is tudjuk - Zichy-Ferraris Emanuel és felesége folytatott. - Ismeretesek továbbá egy Pozsony vármegye törvényszékén 1843-1845 közt lezajlott csődper nyomai, melyekre még az 1. jegyzetben i. m. anyaggyűjtése során akadtam Budapest Főváros Levéltárában [a továbbiakban BFL]. A jelzetenként kevés iratot (főleg értesítéseket és hasonlókat) tartalmazó csomók alapján azonban még megközelítő kép sem alakulhat ki e csődeljárás mértékéről, köréről, érintettjeiről. Szerepel bennük vagyonbukottként gróf Zichy József, a köznemes Zichy Ferenc táblabíró és nem világos minőségben a már elhunyt Zichy Ferenc gróf feleségével együtt, valamint gróf Zichy-Ferraris Emanuel. S ha bizonyos is, hogy a kastély és a park nem úszott el, talán komoly veszedelem sem fenyegette, de arról fogalmunk sem lehet, milyen terhek hárultak rá, és fenyegették a csődper nyomán a jövőben. - A későbbi kutatás érdekében megadom a talált csomók jelzeteit: IV. 1202.C. Pesti tanácsi iratok. Intimata a.n. 9862. (5 folio); 10786. (5 folio); 10873. (6 folio); 11015. (5 folio); 11476. (4 folio). 21 EÖTVÖS 1908. (16. jegyzetben i. m.) 22 Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851. Sajtó alá rend. és az utószót írta: Haraszty-Taylor Éva. Ford.: Katona Ágnes. Budapest, 1989.402. - E könyv más helyén az admirális kapitányként kerül szóba. 23 Uo.,391. 24 Az 1832-es Reform-törvényt követő tíz év történetét átfogó, Coningsby or the New Generation teljes címmel 1844-ben megjelent mű egyike volt annak a három regénynek (ezen kívül Sybil, or the Two Nation, 1845. ésTancred, 1847.), melyekben regényes formában jelenítette meg azt a doktrínát, mellyel a„Young England"gúnynévvel illetett kis tory politikai csoportosulást, melyhez 1841-ben csatlakozott, ellátta. - LEGOUIS, EMILÉ - CASAMIAN, Louis: A History of English Literature. Rev. Ed. London, 1967.1138.; Világirodalmi lexikon. Főszerk. Király István. II. Budapest, 1972. 762-763. 25 Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. I. Szerk. Károlyi Árpád. Budapest, 1921. 309, 315. - A magyar nyelven megjelent válogatásban: SZÉCHENYI ISTVÁN: Napló. Vál. Oltványi Ambrus. Ford. Jékely Zoltán és Györffy Miklós. Budapest. 1978.1243. és 1249. 26 Az utóbbi változatot közvetlenül nem támasztja alá semmi, ilyen tartalmú megjegyzéssel sem találkoztam sehol sem. Lehet, hogy több és jobban ismert forrás birtokában ez már eleve, mint ötlet is elutasítandó, de az ilyen természetű ügyekben nincs az az abszurd változat, ami, ha mégoly ritkán is, elvben ne fordulhatna elő. És vannak az elmondott, valamint még elmondandó, hitelességük tekintetében ugyan részben nem is ellenőrizhető mozzanatok, melyek evvel az utóbbi kombinációval jobban magyarázhatók, mint e nélkül. A valóságot pedig a források általam már említett fogyatékos ismeretével szemben azok valóságos és elmélyült ismerete tárhatja és remélhetően fogja majd elénk tárni. Addig is nagyon szeretném, ha a mondottakat senki nem tekintené másnak, mint amiről most számot adtam. 27 GRÖF ANDRÁSY [sic!] MANÓ: Utazás Kelet Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. - A könyvet és bibliográfiai környezetét vö.: A magyar vadászirodalom képeskönyve. Vadászat és horgászat az irodalomban és a képzőművészetben. Szerk. Vuray György, Rácz Fodor Gábor, Szabó Zoltán. Budapest, 2000. 28 EÖTVÖS 1908. (16. jegyzetben i. m.) - Mondandója forrásértéke mérlegeléséhez érdemes számon tartanunk, hogy midőn ebben az írásában „az utolsó Deák-párti"-ról hosszan anekdotázik, a gróf házasságát és a tragikus szerelmi ügyet annak említésével kezdi, hogy a történetet kiváló férfiaktól hallotta még Zichy Manó életében. Úgy meséli el, ahogyan vármegyéjében (Veszprém), szűkebb pátriájában tudják.Tehát nem az érintettől, a gróftól hallotta, pedig említi, hogy néha nagy ritkán elvetődve hozzá somlószőllősi kastélyába:„itt halmozott el édes vendégszeretettel, vidám jókedvével s [...] somlyai borával." 29 ANDRÁSY 1853. (27. jegyzetben i. m.). A nehezen hozzáférhető díszművet másodlagos forrás alapján idézzük. SIKLÓSSY LÁSZLÓ: Magyar nagyvadászok. Új Idők, 1928. február 12.188-192. 30 „Magyarország, Veled az Isten!" Brunszvik Teréz naplófeljegyzései 18481849. Sajtó alá rend, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Hornyák Mária. Ford.: Rákóczi Katalin, Soós István. Budapest, 1999. 217. 31 KOMÁRIK DÉNES: Feszi Frigyes és megbízói. Budapesti Negyed, 3,1995,3. 20, 23. 32 SCHOEN ARNOLD: A pesti Kálvin-téri református templom. Budapest, 1939. 17-18, 22.; KOMÁRIK DÉNES: Feszi Frigyes (1821-1884). Budapest, 1993. 21, 26, 37. 33 KOMÁRIK 1999. (32. jegyzetben i. m.) 10-11. 34 Feszi Frigyesnek 1854. december 12-én kelt, a Pesti Országos Törvényszékhez benyújtott, csődbe jutását bejelentő és csődmegnyitást kérő beadványának (BFL IV. 1342T Pesti Országos Törvényszék. Csődiratok V. 404/1854. folio 326-327.) 3. számú mellékleteként szereplő vagyonkimutatásában (uo. folio 328-329.) - egyebek mellett - az alábbi két tétel szerepel kintlevőségként. „2

or Zsivora György úrnál, mint Gróf Zichy Karolina végrendeleti végrehajtójánál egy emlék szobor készítéséért kint levő követelés. Megjegyzendő, hogy a szobor még nincs egészen készen, még befejezendő, tehát ezen pénz csak akkor felvehető 1000 frt. 3°' Gróf Andrásy (sic!) Emánuel úrnál építési rajzolatokért, a szoborhoz beadott számadásom szerint kint levő követelés. Megjegyzendő, hogy ezen összegben Véber Frigyes szobrásznak 250 pftnyi követelési számlája szinte benne foglaltatik 1730 frt. A fentiek alapján megkeresés ment Andrássy Manóhoz (ennek 1854. december 19-én kelt impúruma: uo. folio 481.) Ennek 1855. január 2-án kelt kézbesítési íve: uo. folio 478. A fent idézett két követelésre a választ Blahunka Ferenc csődtömeggondnok és perügyelő 1864. május 25-én kelt összefoglaló jelentésében találjuk meg. (BFL IV. 1343.J. Visszaállított (pesti) Városi Törvényszék iratai. Csődiratok 700/1861-65. pag. 9-11.) „ [ ] a' 2

lk sz.a. követelésre Zsivora György Hétszemélynök ő méltósága azt felelte, hogy a kérdéses szobor elkészítése, más művész által fejeztetvén be, a' hátralevő dijj annak fizettetett ki; a' 3ik sz.a.