Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

Budapesti Negyed, 1,1993,1. 56-78.; GABOR ESZTER: AZ Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Az Andrássy út. Budapest, [1994]. 59-84.; GABOR ESZTER: Andrássy út. Budapest, 2002.; GÁBOR ESZTER: Tornyos villák a Városligeti fasorban. Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Budapest, 2004.209-217. 5 KANYAR JÓZSEF: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai. Somogy Megye Múltjából, 9. Kaposvár, 1978. 132-152.; LÖCZY ISTVÁN: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra. Somogyi Múzeumok Közleményei, 3. Kaposvár, 1978. 315-334.; ZÁKONYI FERENC: Balatonmáriafürdő és környéke. Balatonkeresztúr, 1979.; ZÁKONYI FERENC: Balatonfüred. Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig. Veszprém, 1985. REÖTHY FERENC: Balatonföldvár. Balatonföldvár, 1986.; KANYAR JÓZSEF: Fonyód fürdőkultúrájának történeti korszakai. Fonyód története. Szerk. Kanyar József. Fonyód, 1985. 167-207.; ANDRÁSSY ANTAL: Fonyód története (1848-1944). Fonyód története. Szerk. Kanyar József. Fonyód, 1985.281-347.; ERDŐSI FERENC: Fonyód közlekedési viszonyainak fejlődése. Fonyód története. Szerk. Kanyar József. Fonyód, 1985. 255281.; BŐSZE SÁNDOR: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből. (1890-1944). Somogy Megye Múltjából, 20. Kaposvár, 1989. 211 -252.; STIRLING JÁNOS: A villatelep fejlődése és a szemesi Fürdőegyesület. Tanulmányok Balatonszemes múltjárólés jelenéről. Szerk. Reöthy Ferenc, Stirling János. Balatonszemes, 1990.; BUZA PÉTER: Balatonfenyves nyaralótelep. Balatonfenyves, 1993.; BŐSZE SÁNDOR: AZ egyesületek, mint az önkormányzatiság sajátos színterei a polgári korban - különös tekintettel a dél-balatoni fürdőegyesületekre. Comitatus, 1995, 8/9. 145-151.; BÓSZE SÁNDOR: „AZ egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár, 1997.; KÓSA LÁSZLÓ: A fürdővendégek társadalmi összetétele a kiegyezéskori Magyarországon. A hétköznapok historikuma. Szerk. Dusnoki-Draskovich József, Erdész Ádám. Gyula, 1997. 76-108.; Siófok fürdő 100 éve a várossá avatásig. Összeáll. Fazekasné Mulesza Olga, Krasznainé Szabó Katalin. Siófok, 1998. „A fonyódi öreg fűzfák.. ."-múltidéző lapozgatás régvolt újságokban, könyvekben. Összeáll. Csutorás László, Varga István. Fonyód, 2000.; A fonyódi gróf Zichy Béla-telep 110 éves. FonyódFürdőtelep, Fonyód Városvédő és Szépítő egyesület helytörténeti folyóirata, 2, 2004, 2. 6 KÓSA LÁSZLÓ: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999.; Közép-európaifürdőhelyek. Fürdőélet a XIX. századi Magyarországon. A katalógus szövegét írta: Basics Beatrix. Budapest, 2004.; CSIFFARY GABRIELLA: Régi magyar fürdővilág. Budapest, 2004. 7 Balaton monográfia. Szerk. Tóth Károly. Budapest, 1974. 8 SZIKLAY JÁNOS: Balatoni Kalauz. Kézikönyv Turisták és Fürdőzők számára. Budapest, 1889.; SZIKLAY JÁNOS: A Balaton és vidéke. A Balaton-vidék föld- és néprajza. Földrajzi, politikai és közművelődési története. Hegy- és vízrajza, természetrajza. Jelenkori gazdasági és közművelődési viszonyai. Helyrajzi leírás. A Balaton az irodalomban és művészetben. I. füzet. Budapest, 1890.; PREYSZ KORNÉL: Siófok, Balatonfürdő. Budapest, 1893.; SZAPLONCZAY MANÓ: A somogyi Balaton-part községei mint nyaraló és fürdőhelyek. Kaposvár, 1896.; BOLEMAN ISTVÁN: A Balaton-parti fürdők és üdülőhelyek leírása. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. III. köt. IV. rész. Budapest, 1900.; SÁGI JÁNOS: A Balaton írásban és képben. Keszthely, 1902.; A Balaton és vidéke. Budapest, 1909.; KARDOS ISTVÁN - SIMALYA V. FERENC: A Balaton összes fürdő és üdülőhelyeinek leírása. Kaposvár, 1907. SZAPLONCZAY MANÓ: A Balaton. Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Budapest, [1914]. 21-29.; LÓCZY LAJOS: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása. Budapest, 1920.; Balaton kalauz. Szerk. Wlassics Tibor. Budapest, 1925.; SZIKLAY JÁNOS: A Balaton egészségügyi, gazdasági és turisztikai élete. Budapest, 1928.; Balaton. A Balatoni Szövetség Kalauza. 5. kiadás. Balatonfüred, 1929. FEKETE GYULA: Fonyód, Kaposvár külvárosa. Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár, 1929. 69-82.; SCHOEDL ERVIN: Balatonszemesi fürdőegyesület 1908-1933. Budapest, 1934.; DORNYAI BÉLA - VIGYÁZÓ JÁNOS: Balaton és környéke részletes kalauza. Budapest, 1934.; TÓTH LAJOS - SÁGHI ERNŐ MIKLÓS: Balatoni Könyv és balatoni címtár. A Balatoni Intéző Bizottság hivatalos kiadványa. Budapest, 1940.; LUKÁCS KÁROLY: Siófok fürdő fejlődése (1863-1943). Siófok, 1946. 9 Budapest, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. Szakszervezetek Központi Levéltára, 9. fond, SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság iratai. Fonyód-Bélatelepen, a szakszervezetek kezelésében tíz, egykori villa volt, ezekre vonatkozóan telek- és ingatlanügyekkel kapcsolatos iratok (kisajátítás, átadás, stb.) illetve a felújítások költségei találhatók. Nem hozott eredményt Fonyód Járási Tanács Építési Csoport iratai (1950-1972) iktatómutatóinak (Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, Nagyberki) átnézése sem. 10 Az általam tanulmányozott képeslapok legnagyobb részt Nagy Balázs, Varga István és Csutorás László gyűjteményéből származnak. A képeslapokból válogatás is megjelent: VARGA ISTVÁN: Fonyód-fürdőtelep múltja képes levelezőlapokon. Veszprém, 2004. Ezúton szeretném megköszönni Varga István könyvtárigazgatónak és Csutorás László nyugalmazott tanárnak a kutatás során nyújtott segítségüket. 11 Somogy Megyei Levéltár, Nagyberki. Fonyód 1909-es kataszteri telekkönyve és későbbi, Nyilvántartási jegyzékei; 1911 -es házjegyzéke 12 Fonyód, Eötvös Károly Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye. 13 A fonyódi gróf Zichy Béla-telep IlOéves (5.jegyzetben i.m.) 17-24. 14 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, fonyód-bélatelepi Fürdőegyesület iratai, X. 233. fond. (1-7.) 15 A terminológia bizonytalanságát mutatja, hogy egyazon épületet a társadalmi státusz vagy a funkció figyelembevételével is meg lehet határozni, pl. Sisa József bakonyszentlászlói Eszterházy-kastélyról és gici Jankovich-kastélyról beszél, ld. SISA JÓZSEF: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez. Ars Hungarica, 8,1980,1.116117, míg Komárik Dénes az elsőt nyaralóként a másodikat kúriaként határozza meg. KOMÁRIK 1984. (1 .jegyzetben i. m.) 178-179. 16 GÁBOR 1997. (2. jegyzetben i. m.) 5-6. 17 KANYAR 1978. (5. jegyzetben i. m.) 146.; KOPPÁNY 1993. (2. jegyzetben i. m.) 65-67. 18 KOMÁRIK 1984b. (1 Jegyzetben i. m.) 20. 19 GÁBOR 2004. (4. jegyzetben i. m.) 209. 20 GÁBOR 1989.(4.jegyzetben i.m.) 174.;

GABOR2002.(4.jegyzetben i.m.) 60-61. 21 PL. J.-N.-L. DURAND: Précis des leçons d'architecture données á lécole polytechnique. (1802-1805), JOSEPH GANDY: Rural Architecture. (1805), DAVID GILLY: Sammlung nützlicher Aufsatze die Baukunst betreffend. (1806), PIERRE CLOCHAR: Palais, maisons et vue d d'Italie. (1809), EDMUND AIKEN: Designs for Villas and Other Rural Buildings. (1810), CHARLES PARKER: Villa Rustica. (1832-1833), CALVERT VAUX: Villas and Cottages: A Series of Designs Prepared for Excecution in the United States. (1857) - Clisson ou le retour d'Italie. 2

e Partie. Chapitre 4. Variations sur le modele italien au XIX. siècle. Réd. Claude Allemand-Cosneau, Jean-Jacques Couapel, Anne Duflos. Paris, 1990. 81-117. 22 SISA 1980. (15. jegyzetben i. m.) 114-120; KOMÁRIK 1984a. (1. jegyzetben i. m.) 180. 23 Pl.: Hild-villa (1844), Budapest IL, Budakeszi út 38.; Csendilla (1844), Budapest II., Budakeszi út 73.; Csengery-villa (1864); Budapest VI., Aréna út 89. (Dózsa György út 68.) (1908-ban lebontva). 24 SCHWARZ, MARIO: Die Landhausarchitektur am Beispiel von Reichenau, és uő.: Die stilistiche Situation im Villenbau um die Jahrhundertwende. Landhaus und Villa in Niederösterreich 1840-1914. Hrsg. von Klaus Eggert, Géza Hajos, Mario Schwarz. Wien, 1982. 89-100. és 115-143. 25 Perger-villa, Budapest XII., Béla király út 30. szám alatt állt; Kochmeister-villa, Budapest II., Budakeszi út 71.- KOMÁRIK 1984a. 188-189.: 187., 188. jegyzet; BARTHOLY 1983. (2. jegyzetben i. m.) 31-33., 6. kép. 26 SZŰCSNÉ 1985. (2. jegyzetben i. m.) 296-297. 27 PILKHOFFER 2000. (2. jegyzetben i. m.) 93-130.; PILKHOFFER 2004. (2. jegyzetben i. m.) 137-156.; WINKLER 2004. (2. jegyzetben i. m.) 379-397. 28 BERZSENYI DÁNIEL: Fonyód-Bélatelep „őskorá"-ról. Balatoni Kurír, 1943. szeptember 16. és 23. 29 SZAPLONCZAY 1914. (9. jegyzetben i. m.) 21. 30 Tallián Béla Somogy vármegye főispánja, Balaton szabályozási miniszteri biztos által egybehívott bizalmas értekezlet jegyzőkönyve. Balaton-füred, 1892. aug. 10. Közli: SZAPLONCZAY 1896. (9. jegyzetben i. m.) 72. 31 KANYAR 1985. (5. jegyzetben i. m.) 173-174. 32 Say Ferenc (1819-1870), székesfehérvári építészmérnök. Saját nyaralója 1889-ben épült Siófokon, ma is áll. TÓTH-BÁRÁNYI ANTAL: Siófok. Pillantás a múltba. Képeslapok a századfordulóról. Siófok, 2000. 64.: 154. kép. 33 Id. Ray Rezső (1845-1899), svájci építész. 1868-ban települt meg Pest-Budán. A fővárosban több épület épült meg a tervei szerint, pl. az Andrássy úton. Szintén ő tervezte a Royal Szállót és a Bródy Sándor utcai Törley-palotát. Halála után fia, ifj. Ray Rezső Vilmos lett a