Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

B. Benkhardt Lilla – Fülöp András: A nemesládonyi római katolikus templom műemléki kutatása

BuRNicHioiu, ILEANA: Despre tipologizare ín arhitecturä: bisericile gotice din Transilvania eu închideri de altar în ax. Arhitecturä religioasä medievalä din Transilvania. Red. Kiss Imola, Szőcs Péter Levente. Satu Mare, 1999. 107-120. Kérdéses, hogy a celldömölki bencés apátsági templom korábbi, román kori félköríves záródású szentélyének belső síkja, valamint a szentély kívül sokszögzáródású gótikus átépítése egy időben működött-e, vö. KOZÄK KÁROJ-': Celldömölk, bencés apátsági templom romja. Lapidarium Hungaricum (22. jegyzetben i. m.) I.: 177-185. 142 A nagy barokk, 1741-től kezdődő átépítésre vonatkozó adatok: Magyarország műemléki topográfiája. IX. Heves megye műemlékei. III. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1978. 63.; VALTER ILONA: A gyöngyösi Szent Bertalan templom építéstörténete a város történetében. Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, 2002. 99., 8. kép. Hasonló a helyzet a pápóci plébániatemplom esetében is, ahol a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt utólag, a barokk időszakban köpenyezték ívesre. DAVID FERENC - GERGELYFFY ANDRÁS: Falkutatások 1971-1972. Magyar Műemlékvédelem, 7. Budapest, 1974. 359. (C. Harrach Erzsébet); KOPPÁNY TIBOR: A pápóci Szent Mihály-kápolna kutatása és helyreállítása. Műemlékvédelmi Szemle, 1996, 1. 29, 2. kép. 143 Magyarország műemléki topográfiája. VI. Budapest műemlékei. II. Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1962.431-432. (a vonatkozó rész szerzője: Schoen Arnold); ANDORNÉ TÖBIÁS JUDIT: A XVII—XVIII. századi Magyarország barokk templomépítészetének szerkezeti kialakulása és fejlődése. Építés-, Építészettudomány, 6, 1974, 3/4. 350-351, 10/a ábra. 144 Magyarország műemléki topográfiája. V. Pest megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958. 622-625.; Magyarország régészeti topográfiája. XIII. Budai és Szentendrei járás. Szerk. Torma István. Budapest, 1986.14/8, 15. kép;TóBiAs 1974. (143. jegyzetben i. m.) 352.: 1 1/c. ábra; a szakirodalomban megjelenő (sokszögzáródású külső, íves belső) periodizálás, miszerint a szentély teljesen középkori lenne nem támaszkodhatott helyszíni kutatásra, így a rendelkezésre álló írott és képi feldolgozást vette alapul. Vö. MAROSI ERNŐ: Magyar falusi templomok. Budapest, 1979. 21. 145 Pestmegye műemlékei (144. jegyzetben i. m.) 658. 146 M. KOZÁK 2004. (92. jegyzetben i. m.) 71. 147 Lángi József szíves szóbeli közlése, aki az első restaurátori feltárásokat végezte a nagygeresdi templomban. 148 Mint láttuk, a nagy 1772-80 közti átépítést megelőzően, már 1771ben síkmennyezetes templomot írnak le. Nem tudjuk, mi történt az 1766-ban még látott boltozattal: leomlott-e (és helyette ledeszkázták a födémet), vagy az 1771-es megállapítás csupán általánosan beszél deszkázott födémről - hiszen a hajó biztosan az volt - és azt a rövid szentélyszakaszt, ami boltozva volt, figyelmen kívül hagyták. 149 Nem igazolható Csatkai Endre nézete, aki „utógótikusnak" tartotta a szentélyt. CSATKAI 1937. (38. jegyzetben i. m.) 180-185. Itt jegyezzük meg, hogy a 2002. évi falkutatási és 2003. évi ásatási dokumentációnkban, az ismertetett logika alapján, eleinte magunk is a szentély barokk kori keltezését valószínűsítettük. A levéltári anyag tanulmányozása során azonban kiderült, hogy a 18. századi protestáns és katolikus források, a köztük dúló vita folyományaként, akkurátusan felsorolják, mikor milyen építkezés folyt a templomon, és abban a felekezetek miként vettek (vagy nem vettek) részt. Ezek során így ilyen nagy mértékű átépítésnek biztosan nyoma maradt volna. 150 Téves tehát az a nézet miszerint a templom mai karzata 1832-ben épült volna, vö. CSATKAI 1937. (38. jegyzetben i. m.) 183-184. 151 Temetését Tatay János alesperes celebrálta. Az anyakönyvi bejegyzés - amely a templomba való temetkezésről konkrétan nem szól -, kézírása megegyezik a plébános halála után az őt ideiglenesen felváltó Illyés Ignác későbbi bejegyzésével, így alighanem ő is részt vett a szertartáson. MOL Mikrofilmtár, A 1865. doboz. Halálozási anyakönyvek, 61. f. 152 A téglatípust M. Kozák Éva azonosította: M. KOZÁK ÉVA: A büki r. k. templom kutatási eredményei. Savaria, 13/14. 1984. 205-256.; M. KOZÁK ÉVA: Bük, római katolikus templom. Lapidarium Hungaricum (22. jegyzetben i. m.) I.: 126, 148-149. kép. 153 A templomot ünnepélyes keretek között dr. Pápai Lajos győri püspökszenteltefel. (Az 1, 8„ 9., 16,18,19, 20. képet, készítette: B. Benkhard Lilla; a 7,11,17. képet készítette: Tülöp András; a készítette: 12,13. képet: Lángi József; az 5,10. képet készítették: B. Benkhard Lilla, Fülöp András, Tábori András; a 6. képet készítették: Benkhard Lilla, Fülöp András, Arnóti Zsuzsa; a 15. képek készítette: Tábori András; a 3. kép: KÖH Tervtár, Itsz. 16660.; a 4. kép: KÖH Fotótár, pozitív sz. 42.812.) DlE DENKMALPFLEGERISCHE FORSCHUNG DER RÖMISCHKATHOLISCHEN KIRCHE ZU NEMESLÁDONY LILLA B. BENKHARD - ANDRÁS FÜLÖP Nemesládony befindet sich in West-Ungarn, in dem geschichtlichen Komitat Sopron (heute Komitat Vas). Vor der geplanten Wiederherstellung der Kirche haben wir zwischen 2002-2004 Bau- und archeologische Forschung durchgeführt. Die erste Periode der aus Ziegel, ohne Baudekoration gebauten Kirche ist in der westlichen Strecke des heutigen Schiffes bzw. im Turm, was mit dem westlichen Schiffmauer in Verbindung ist, zu finden. Aufgrund der Schlitzfenster aus der Romanik kann die erste Periode mit der Kirche des Dorfes Ládony, die 1234 erwähnt wurde, identifiziert werden. Das kann auch von der Gründung mit Technik opus spicatum in dem südlichen Schiffmauer bestätigt werden. Die Bauzeit der Kirche kann auf den Anfang des 13. Jahhundert gelegt werden, der Bauherr war die Soproner [Ödinburg] Burggeschpannschaft. Nach dem Mittelalter - wahrscheinlich am Ende des 16. Jahhunderts - im Lauf des 17. Jahhunderts - fand die große Umbauung der Kirche statt. Damals wurde - mit dem Abbrachen des romanischen Sanktuariums - das Sanktuarium mit dem polygonalen Abschluss errichtet. An den höheren Wandzonen des Sanktuariums wurden auf den zweiten Kalkanstrich lateinsprachigen, auf dem dritten Schicht Inschriften mit lateinischen und griechischen Buchstaben freigelegt. Am Anfang des 18. Jahhunderts nahmen die Katoliker die Kirche zurück. Die Sakristei wurde nachträglich im 19. Jahrhundert zu dem Sanktuarium gebaut. Mehrere Begräbnisstelle kamen in der Kirche zu Tage: so wurde die Reste der Mitte des 18. Jahrhunderts angelegter Krypta von Ádám Spisics gefunden. Die nächste Umgestaltung fand nach den Quellen zwischen 1854-1855 statt, damals wurde das heutige böhmische Gewölbe gebaut. Während dieser Arbeiten wurden die Mauerkrone erhöht, ein Fenster zugemauert, andere ausgebessert. Bei der Anfertigung des Gewölbes von dem Sanktuarium wurde der zweite Kalkanstrich mit der Inschrift verputzt. Das Altarbild (Ferenc Storno d.Ä.), das Altar und die Kanzel wurde in derselben Periode gefertigt. Am 11. September 2004 fand die feierliche Einweihung statt.