Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

lajdonost, illetve az ingatlan felett rendelkezésre jogosult más személyt az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja és az számba vehető károsodásával, vagy költségével ne járjon. 2. Tudományos, illetve művészeti gyűjtemények közül azokat, amelyek közületek (törvényhatóság, község), egyházak, valamint társadalmi szervek tulajdonában vannak és anyaguknak a nagyközönség számára való állandó megtekinthetősége a nemzeti közművelődés szempontjából jelentős, a nagyközönség számára meg kell nyitni. A gyűjteménynek a megtekintés érdekében való megfelelő elrendezésére a tulajdonos köteles. Méltányos esetben ebben az állam támogatja. 3. Kulturális értéktárgyakat a tulajdonos a nagyközönség számára való bemutatás céljából évenként legalább egy hónapi időtartamra átengedni köteles, amennyiben a törvényt végrehajtó szerv ezt elrendeli. IV. A törvénynek tartalmaznia kell megfelelő utasításokat arra az esetre, amikor olyan, nemzeti érdekűség kategóriájába tartozó dolgok kerülnek felszínre, amelyek a törvény hatálya alá esnek (pl. épület lebontásakor előkerülő középkori faragványok, stb.). Erre vonatkozólag lásd az eredeti törvényjavaslat megfelelő szakaszait. V. Büntető rendelkezések. A törvény rendelkezéseinek a megsértése a dolog elkobzását vonja maga után minden esetben, kivéve, ha bizonyíthatóan tájékozatlanság miatt törtét a kihágás. Ebben az esetben pénzbüntetésnek van helye. Súlyosabb vétségekre való büntetések kidolgozandók. VI. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvény végrehajtásával kapcsolatos teendőkkel a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát bízza meg. Elnöki B. ügyosztály. Az ügyosztályvezető úr közlése szerint a műemlékvédelmi törvény benyújtása mindaddig, amíg a tudományos élet területén tervezett reformok kérdése el nem dől, nem időszerű. Erre való tekintettel az ügyiratot irattárba tesszük. Budapest, 1948. június hó 2. Nagyhegyi JEGYZETEK Köszönettel tartozom Csurgai Horváth Józsefnek, a Székesfehérvári Megyei Jogú Város Levéltára igazgatójának, aki önzetlenül segítségemre volt a MOL-ban található anyag fellelésében. 1 Lotte Weimarban. - THOMAS MANN: Lotte Weimarban. A kiválasztott. A törvény. Budapest, 1970. 100. 2 SZENTKUTHY MIKLÖS: Szárnyatlan oltárok. Budapest, 1978. 59. 3 FÖRSTER GYULA: A műemlékek védelme a magyar kormány visszaállítása óta. 1867-1902. Magyarország Műemlékei, 1. Budapest, 1905.3., 9., 37.; FORSTER GYULA: A műemlékek védelme a magyares külföldi törvényhozásban. 2. kiad. Budapest, 1906.190-249.; FORSTER GYULA: A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékek védelme. Budapest, 1928. 65-69. - az ő megállapításainak nyomán: BARCZA GÉZA: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében. Magyar Műemlékvédelem, 4. Budapest, 1969. 11-16.; HORLER MIKLÓS: AZ intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922). A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Haris Andrea, Bardoly István. Budapest, 1996. 102-105.; KOVÁCS VALÉRIA: A műemlékek védelme, a kincsek beszolgáltatására vonatkozó törvénykezés. Honismeret, 25,1997,4.33-39. 4 FORSTER 1906. (3. jegyzetben i. m.) 207., 213-214. 5 Uo., 212-213. 6 Célzás A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc.-re, melynek 26. § f. bekezdése szerint: a törvényhatóság jóváhagyása után hajtható végre minden olyan határozat, amely „történelmi és műemlékek fenntartására, átalakítására és lebontására vonatkozik." Ugyanaz az 1886. évi XXII. tc. 26. §-ába is bekerült. 7 FORSTER 1906. (3. jegyzetben i. m.) 215. 8 Ld. erről, mint a bürokrata szemlélet példáját: NAGY MIHÁLY: Sok vagy kevés a műemlék Magyarországon? A védetté nyilvánítások problémaköre. Műemlékvédelem, 47, 2003, 1. 101-108. Evvel szemben a szakmai szempontok érvényesülését: LÖVEI PÁL - SOMORJAY SÉLYSETTE: Főmű és átlag - a műemlékkényilvánítás elveiről. Műemlékvédelem, 47, 2003, 1.74-80., Hl. 9 A vallásalapról: FORSTER GYULA: A magyar vallásalap hajdan és most. Budapest, 1888.; FORSTER GYULA: A katholikus autonómia törvényhozási rendezésének kérdéséről. Budapest, 1914.; CSORBA LÁSZLÓ: A Vallásalap „jogi természete". Az egyházi vagyon problémája a polgári átalakulás korának Magyarországon 1782-1918. Budapest, 1999. - A költségekről: FORSTER 1905. (3. jegyzetben i. m.) 20-23., 39-41. - Id. még a Vallásalap gazdálkodásáról: CSORBA (8. jegyzetben i. m.) 1999. 217-233. 10 GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934). A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Haris Andrea, Bardoly István. Budapest, 1996. 158-159. 11 KAISER ANNA: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros. A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, 1996. 214-215., 223.: 59. jegyzet; KAISER ANNA: Egy adókedvezményről. Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Budapest, 2004. 541-551. 12 Éber László tervezetét először közölte és méltatta: GERGELYFFY ANDRÁS: Műemlékvédelmünk a Tanácsköztársaság idején. Műemlékvédelem, 3, 1959, 4.211-213. 13 DÖRY FERENC: Báró Forster Gyula 1846-1932. Századok, 66. 1932. 365.; HORLER 1996. (3. jegyzetben i. m.) 108-131. 14 HÖR! ER 1996. (3. jegyzetben i. m.) 108. 15 HORLER 1996. (3. jegyzetben i. m.) 109-110, 131.; A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Szerk, bev, utószó: Marosi Ernő. Budapest, [1999]. 168-169, 342-343. 16 GENTHON ISTVÁN: Műemléki kiállítás a Nemzeti Szalonban. (Magyar Műemlékvédelem 1949-1959). Műemlékvédelem, 4,1960,2.65-74. 17 DERCSÉNYI DEZSŐ: Mai magyar műemlékvédelem. Budapest, 1980.16. 18 A korszak műemlékvédelmének első, tárgyszerű összefoglalója: GRANASZTÓINÉ 1996. (10. jegyzetben i. m.) 145-169. 19 Hóman Bálint szavai Klebelsberg Kunó ravatalánál. Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. Budapest, 1938. 25. 20 GRATZ GUSZTÁV: Magyarország a két háború között. Budapest, 2001. 134.; Kerék Mihály önéletírása. Korall, No 19/20.1995.61-62. 21 HEKLER ANTAL: A magyar művészettörténelem föladatai. Századok, 55/56.1922. 162-163. 22 KAPOSSY JÁNOS: Burgenland. Dagobert Frey könyve és tanulságai. Magyar Szemle, 9, 1930, 2. 152-159.; 23 GEREVICH TIBOR: Művészettörténet. A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Budapest, 1931. 87-140. Újraközölve, illetve az említett rész: A magyar művészettörténet-írás programjai (15. jegyzetben i. m.) 219-220. - és Marosi Ernő utószava: 346-350. 24 KÖRNER ÉVA: Váltások a magyar művészettörténeti irodalom szemléletében. [1985] KORNER ÉVA: Avantgárd - izmusokkal és izmusok nélkül. Válogatott cikkek és tanulmányok. Budapest, 2005.153. 25 LÖVEI PÁL: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai. Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Szerk. Bardoly István. Budapest, 2004.355-371. 26 HORLER 1996. (3. jegyzetben i. m.) 106. 27 HORLER 1996. (3. jegyzetben i. m.) 131, 139.: 138. jegyzet; SZENTKUTHY MIKLÓS: Frivolitások és hitvallások. Budapest, 1988.71-72,- Szentkuthy édesapja egykor beosztottja volt Kertész K. Róbertnek. - 1929-ben felröppent a hír, hogy lemond államtitkár helyettesi rangjáról és visszavonul, mert egyre többen kifogásolták a beosztásával összeegyeztethetetlen magántervezői tevékenységét, amelyeket Sváb Gyulával, a minisztérium építészeti osztályának vezetőjével karöltve folytatott. Az Est, 1929. április 17. - természetesen a hírt már másnap cáfolták. 28 KERTÉSZ K. RÓBERT: Báró Forster Gyula. Magyar Művészet, 8.1932.255. 29 Lechner szabályosan feljelentette a miniszternél 1921. június 18-án kelt levelében Éber Lászlót és Lux Kálmánt, illetve áttételesen Forster