Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

tást tárgyazó intézkedéséhez az elsőfokú közigazgatási hatóság nyújt jogsegélyt. VII. főosztály szövege: /1/ Az ingatlan műemlék tulajdonosa /fenntartásra kötelezett személy/ köteles a tulajdonában lévő műemléket fenntartani, az ennek érdekében az elnök által megjelölt, műemléki szempontból szükséges munkálatokat elvégezni. 121 Ha a tulajdonos /fenntartásra kötelezett személy/ az /1/ bekezdésben szabályozott kötelezettségének az elnök felszólítása ellenére nem tesz eleget, a munkálatokat az elnök a tulajdonos költségére maga végeztetheti el és ezeket közigazgatási úton behajthatja. Az elnöknek a költségek megtérítésére kötelező határozata ellen - annak kézbesítésétől számított 8 nap alatt - az elnök útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés halasztó hatályú. Elnöki B. ügyosztály szövege: /1/A 10. §-ban körülírt fenntartás kötelezettségén felül az elnök oly munkálatok teljesítésére is felhívhatja az ingatlan műemlék tulajdonosát /fenntartásra kötelezett személyt/, amelyek a műemlék eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányulnak, ha a tulajdonos az ilyen munkálatok elvégzését megtagadja, a munkálatokat az elnök az államkincstár terhére elvégeztetheti. Az államkincstár ilyen esetben a meglévő gazdagodás erejéig a tulajdonostól /fenntartásra kötelezett személytől/ megtérítést követelhet. 121 Ha az ingatlan műemlék az állam, törvényhatóság, község vagy egyház tulajdonában áll, vagy egyház céljait szolgálja, a jelen szakaszban meghatározott munkálatok elrendelése előtt köteles az elnök a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján az érdekelt miniszter /az Országgyűlés elnöke/ hozzájárulását kikérni, illetőleg az illetékes egyházi hatóságot meghallgatni. Istentisztelet céljára rendelt ingatlant érintő ilyen munkálatokat az illetékes egyházi hatóság beleegyezése nélkül elrendelni nem lehet. 13. § /1/ Az elnök vagy megbízottja a műemléket a tulajdonos /birtokos/ előzetes értesítése mellett megtekintheti és megvizsgálhatja, arról rajzokat, fényképészeti vagy más műszaki felvételeket készíthet és azokat tudományos célú kiadványokban közölhet. 121A műemlék tulajdonosa /birtokosa/ köteles a műemlék tulajdonában, birtokosában, valamint használatában, illetőleg rendeltetésében beállott változásról az elnököt 15 nap alatt értesíteni, a műemlék épségét, jellegét, vagy zavartalan érvényesülését fenyegető körülményt, valamint a műemléket ért károkat pedig haladéktalanul közölni. A VII. főosztály még az alábbi bekezdést kívánja: /3/ A tulajdonos köteles az építménynek átalakítás előtti, valamint utáni állapotáról műszakilag és tudományosan használható fényképfelvételeket készíttetni és azokat két példányban az elnöknek a munkálatok megkezdése előtt haladéktalanul, azok befejezése után pedig nyolc nap alatt beszolgáltatni; amennyiben ezt elmulasztaná, az elnök a fényképeztetést maga végezteti el, s a költségeket a tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tartozik. 14. § /1/ Az ingatlan műemlék tulajdonosa, illetőleg az ingatlan felett rendelkezésre jogosult más személy köteles a műemlék megtekintését a közönség részére az elnök által meghatározott módon lehetővé tenni. A műemlék megtekintésének módját akként kell megállapítani, hogy az a tulajdonost, illetőleg az ingatlan felett rendelkezésre jogosult személyt az ingatlan rendeltetésszerű használatában, vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja és az számba vehető károsodásával vagy költekezésével ne járjon. 15. § /1/ Az ingatlan műemléket az államkincstár részére ki lehet sajátítani, a/ ha a tulajdonos /fenntartásra kötelezett személy/ a jelen törvényben megállapított kötelezettségeinek megszegésével vagy az elnök törvényes intézkedéseinek meghiúsításával a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését szándékosan vagy vétkes gondatlansággal veszélyezteti; b/ ha a tulajdonos terhére végzett munkálatok költségeit a tulajdonostól behajtani nem lehet; c/ ha a műemlék fenntartása és megóvása a tulajdonos /fenntartásra kötelezett személy/ vagyoni helyzetére tekintettel vagy egyéb okból az ő birtokában saját hibáján kívül nem biztosítható; 121 Istentisztelet céljaira rendelt műemlék tekintetében az előző bekezdés alapján kisajátítást elrendelni nem lehet. /3/ A kisajátításra a 8. § /4/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A kisajátított műemlék jellegének fenntartásáról az elnök gondoskodik. 16. § VII. főosztály szövege: A műemlék lényegesebb költséggel járó átalakítását vagy az ingatlan megóvását szolgáló munkálatok esetében az elnök javaslata alapján az illető ingatlan legfeljebb 30 évig terjedő ideiglenes házadómentességet nyer, amely esetben a helyreállítás vagy átalakítás ellenőrzése fejében a tulajdonos a Műemlékek Országos Alapjába a helyreállítási vagy átalakítási költségek után 10%-ot köteles befizetni. Elnöki B. ügyosztály szövege: /1/ Az ingatlan műemlék tulajdonosa /fenntartásra kötelezett személy/ részére abban az esetben, ha a 12. §-ban körülírt munkálatokat elvégzi, legfeljebb 30 évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentességet lehet engedélyezni. 121 Ha az /1/ bekezdésben említett munkálatok csupán az épület belsejét érintik, az adómentesség legfeljebb 15 évre terjedhet. /3/ A rendkívüli ideiglenes házadómentesség részletes szabályait a pénzügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. IV. Fejezet. Védett területek. 17. § /1/ A 2. § alapján védelemben részesített területen nem szabad olyan változtatást eszközölni, amely a műemlék épségét, zavartalan érvényesülését vagy a védetté nyilvánított környezet jellegzetes állapotát érintheti. A védett területen minden építkezéshez és más környezetalakító változtatáshoz /pl. hirdetőoszlopok felállítása, fakivágás/ továbbá épületek külső átalakításához vagy lebontásához az arra illetékes hatóság engedélyt csak az elnök előzetes hozzájárulásával adhat. 121 A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elnök javaslatára a minisztérium hozzájárulásával állapítja meg, hogy valamely műemlék környezetét, valamely földterületet vagy épületcsoportot, illetőleg városés faluképet védelemben kell-e részesíteni, vagy a védett terület milyen ingatlanrészeket ölel fel és a fenntartásról miként kell gondolkozni. /3/ A véghatározatban a miniszter a védett területre a következő korlátozásokat rendelheti el.: a/ megszüntetheti vagy feltételekhez kötheti az emlék, illetőleg a terület biztonságát vagy zavartalan érvényesülését veszélyeztető üzem működését; b/ megállapíthatja egyes ingatlanok használatának vagy művelésének módját; c/ egyes ingatlanok beépítését, parkosítását, átalakítását vagy lebontását elrendelheti; d/ elrendelheti a környezet összhangját zavaró feliratok és műszaki berendezések /hirdetőoszlop, hirdetőtábla, antenna/ eltávolítását vagy átalakítását, végül e/forgalmi korlátozásokat állapíthat meg. /4/ A védett területté nyilvánításra vonatkozó vég határozatot az érintett ingatlan /üzem/ tulajdonosával kézbesítés útján közölni, ezenfelül a hivatalos lapban közzétenni és a helyben szokásos módon kihirdetni, végül a korlátozásokat az érintett ingatlanok telekkönyvében feljegyeztetni kell. /5/ A védetté nyilvánított területre vonatkozó korlátozásokat - a /3/ bekezdésben meghatározott körben - a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve külön véghatározatban kiegészítheti. A kiegészítő vég határozatot a /4/ bekezdés szerint kell közzétenni. /6/ Ha a védetté nyilvánítás okai megszűntek, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztérium hozzájárulásával a védettséget véghatározattal megszüntetheti. A véghatározat közzétételére a /4/ bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók. Ill Az erdőkről és természetvédelemről szóló 1937: VI. tc. 12. §-