Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

a samott jól ment, de a téglaeladás visszaesett. Bizonyos, parcellázott telkeket eladtak, árából a gyárhoz kapcsolódó helyen, a bánya bővítésére 3012 oöl telket, majd további 1150 oöl telket vettek. 1913-ban„A Gyömrői úton számos gyárat találunk. Ilyenek: az Egyesült Tégla- és Cementgyár Részvénytársaság, [...] Magyar Kerámiagyár r.-t., stb."

256 Ez utóbbi a„teljes üzem mellett 1000 munkástfoglalkoztat. Évi termelőképessége 23 millió tégla és 10 millió keramit. Az utóbbi években a színes lapok gyártását is felvette üzemi körébe [...] továbbá a chamotteárúk gyártására is nagy súlyt helyez".

257 Az 1915. évi beszámolóban már megjelent az I. világháború. A háború, a sok bevonult tisztviselő és munkás miatt redukálták a termelést. A hadbavonult tisztviselők teljes fizetését folyósították, a hadbavonult munkások családjáról továbbra is kellő módon gondoskodtak. 1916. évben a helyzet az előző évivel azonos volt. 1917-re a helyzet még nem javult. A keramitüzem csökkentetten termelt, a téglaüzem leállt, csak a szükséges hadianyagokat gyártották. A gyárat már a háború előtt bővíteni akarták, de csak most került sor a tőkeemelésre. A pénzügyeket (pl. a szelvények kifizetését) az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepe és a Wiener Bankverein Magyarországi Fióktelepe intézte. Továbbra is folyósították a hadbavonult tisztviselők teljes fizetését, a hadbavonult munkások családjáról is kellő módon gondoskodtak, a drágaságra való tekintettel megfelelő pótlékokkal segítettékőket. Az 1918. év még ugyanolyan háborús volt. „A háborús viszonyok folytán a magánépítkezés szünetelt, keramit és téglaszükséglet csak a hadi építkezésben mutatkozott." 1919. december 16-i, elhalasztott közgyűlés jegyzőkönyve szerint „A proletárdiktatúra akadályozott bennünket abban, hogy rendes évi közgyűlésünket az alapszabályban előírt időben (általában június hó) megtartsuk. [...] A tanácsköztársaság rémuralma éppen úgy, mint az utána bekövetkezett ellenséges megszállás vállalatunknak sajnos súlyos károkat okozott [...] A szénellátás körüli nehézségek miatt gyárunk teljesen üzemen kívül van." Az 1925. évi közgyűlésen bejelentik, hogy a termelés és értékesítés minden ágazatában - a tűzállóanyag ágazat kivételével - pangás van. Ezért elhatározták az„ARGIL tűzállóanyag bánya és ipar Rt."-vel való egyesülést, illetve annak a cégbe való beolvasztását. 1927-ben volt valamelyes fellendülés, de az már 1928ban lanyhult. 1933-ban a Magyar Kerámiai Részvénytársaság „az Egyesült Tégla- és Cementárúgyár Rt.-vel (újhegyi, Guttmann-féle) együtt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vállalata lett". Bár„rendszeresen 1000 munkást és tisztviselőt foglalkoztatott"

258 a közgyűlésen általános pangásról tettek bejelentést. 1933-ban tartották először a közgyűlést a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. termében (V., Sas u. 25.). A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-vel való egyesülés nem 88. kép. A Magyar Kerámia Gyár bélyeges téglái: a, b: (m, md). 89. kép. A Kerámia Téglagyár KT jelű téglái. A gyár a keresztbe helyezett K ésT betűkből álló jelet különböző méretben és elhelyezésben, „kínai" jelszerű változatban is használta: a: (md), b: (md), c: (m), d: (mm). 90. kép. A Kerámia Téglagyár KT jelű homlokzati burkolótéglái: a, b: (md). jelentett visszaesést, sőt bizonyára érvényesültek a tőkekoncentráció előnyei. A II. világháború után, az új pénz bevezetésével a „Forint megnyitó értékelés" 1947. július 10-én volt. A gyár téglajelei MK, ligatúrában is (88. kép), illetve a Kerámia Téglagyár KT jelű téglái, illetve ennek változatai (89. kép), amelyek homlokzati burkolótéglákon is előfordulnak. (90. kép) A gyár működésére, termelésére vonatkozóan érdekes megfigyeléseket tehetünk az 1938-ban kiadott, de még 1941-re is érvényesített árjegyzékből.

259 A cég neve továbbra is Magyar Kerámiai Részvénytársaság maradt, de az„eladási iroda: V. Sas utca 25"alá került. Az árjegyzéket és a termékcsoportokat a „Dräsche" gyár termékeivel összevetve, azt tapasztaljuk, hogy a két nagy gyár„párhuzamosan" termelt. Az árjegyzék az„Általános eladási és szállítási feltételekében itt is meglehetősen szigorú feltételeket és