Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

A közgyűlés ez ellen indítvány formájában tiltakozik, illetve az esetleges károkat és büntetéseket az igazgatóság és fel ügyelőbizottság tagjainak személyes vagyonára hárítja. Az idők folyamán a gazdasági fellendülések és válságok az egész építőanyag-ipart is érintették, bár 1896-ban Maglódi úti telepén 400 munkást foglalkoztatott és gépeit 140 lóerejű gőzgép hajtotta.

213 Az 1896-os millenniumi beruházási hullám után is volt egy visszaesés az építkezésekben.„A 90-es évek vége felé beállott építkezési pangás kellemetlen helyzetbe sodorta a téglagyárakat, mert termelésüknek átlag csak egynegyedét voltak képesek éveken keresztül eladni.Tíz évig tartott ez a tespedés."

2

'~ Ezt a Kőbányai Gőztéglagyár rákosi (Maglódi úti) üzemegysége sem kerülhette el. Ezt bizonyítja egy„bizonyítvány"is, mely így szól: „Kőbányai GőztéglagyárTársulat Pesten. Steinbrucher Dampfziegelei Gesellschaft in Pest. Budapest, 1901 márczius hó 9-én. VII. Erzsébet-körút 35 Bizonyítvány. Mely szerint bizonyítjuk, hogy Schmiedberger Ede úr 1883 (ezernyolczszáznyolczvanhárom;) február hó 1-től mai napig, mint első téglamester rákosi gyártelepünkön volt alkalmazva; ezen egész idő alatt tökéletes szakértelme, megbízhatósága, lankadatlan szorgalma, pontos és lelkiismeretes munkássága által teljes megelégedésünket kiérdemelte, úgy, hogy most midőn az üzem redukálása által és megszűnt hatásköre folytán állását elhagyja, bárkinek legmelegebben ajánlhatjuk. K. m. f. [bélyegző] Bálint"

215 Válságos évek után megindult a fellendülés. A gyár termelése 1913-ban évi 55 millió db volt.Termékek: szárazon sajtolt dísztéglák, szárazon sajtolt pillér, iszapolt pillér, fali és kazántéglák, tarka és fehér dísztéglák, orr, kút, kémény, különböző födém és szigetelő téglák.

216 A Rákos vasútállomásról ipari vágány épül a Tárna és Gránátos utakon át egészen a Maglódi útig. A telek hátsó területén, a 38 méter mély gödrökből két szállítópályán megy az agyag a két feldolgozóba. Végül a gödrök elérik a Gránátos utca vonalát, melyhez a túloldalon a KTTP gödrei is közelítenek. Ekkorra már a szomszédos szőlőtelep egységes területe is kisebb parcellákra bomlott. (31. kép) 1922-ben az alaptőkét 8.000.000 Kr-ra emelték. 1923. évi közgyűlésen „még mindig nem számolhatunk be a magyar gyáriparra nehezedő viszonyok lényeges enyhüléséről. A munkások folytonos bérmozgalmai, és napirenden levő streijkjai, valamint az anyagbeszerzés nehézségei hátrányosan befolyásolták a tégla és cserépgyártás zavartalan menetét. [...] Mégis sikerült [...] termelésünket '/3-ával fokozni. [...] gyárainkban lényeges beruházásokat eszközöltünk. Építettünk szénraktárakat és vízhűtőtornyot, ezeken kívül pedig óbudai telepünkön a MÁV óbudai állomásából kiágazó iparvágányt." Az osztalék kifizetésére az Angol Magyar Bank Rt.-t. javasolták. Az alaptőkét duplájára, 16.000.000 Kr-ra emelték. Ezek a tőkeemelések azonban bizonyára nem a termeléssel, hanem inkább az inflálódó Koronával lehettek összefüggésben. 1924-ben még mindig késik„az általános viszonyok jobbrafordulása", de a bányákból legalább kaptak elég szenet, és a termelést sikerült 30%-al fokozni.„Gyártmányaink régi jó hírneve által falitégláinkat, különleges tégláinkat, és tetőcserepeinket nemcsak hazánkban, hanem annak mostani és régi határán túl is előszeretettel használják fel. [...] Gyáraink rekonstrukciós munkáit folytattuk, a rákosi gyárunk egyik részét átalakítottuk villamos erőszolgáltatásra, ugyancsak a rákosi gyárban építettünk munkáslakóházakat" Az 1923. október 23-i tőkeemelést sikeresen végrehajtották. 1925. évi közgyűlés szerint„az üzletév első hónapjaiban sikerült tégla és cserépgyártmányainkból nagyobb mennyiséget külföldre szállítani, a lefolyt év második felében a vasúti tarifa lényeges felemelésével ezen export lehetőségek [...] megszűntek. [...] Jelentjük továbbá, hogy a kényszerűségnek engedve, óbudai gyárunkban munkáslakóházakat építettünk, hogy munkásaink elhelyezését és ezzel a munka folytonosságát biztosítsuk." Ekkorra már hirtelen romlott a pénz értéke, ezért lehetett a jóváhagyott mérleg egyik tétele a három éve felemelt tőkéhez viszonyítva, magas a „a munkások özvegyei és árvái segélyalapjára fordított 7.000.000-korona". 1926. október 25-i rendkívüli közgyűlésen elhangzik, hogy „az ipari üzemek koncentrációjának szükségessége egyik iparban sem vált annyira érezhetővé, mint az építőiparban. [...] Jelenleg némileg enyhülő építőipari pangás [...] nem tette lehetővé az üzemei berendezések modernizálását és általában gazdaságos, rationális termelési módszerek meghonosítását." Ezért a rendkívüli közgyűlés keretében „társaságunk elhatározta a Kőszénbánya' s Téglagyár Társulat Pesten (Dräsche) budapesti bejegyzett céggel való egyesülését olyként, hogy társaságunk a nevezett vállalatba minden cselekvő és szenvedő vagyonával együtt beolvad." A közgyűlés a cég nevét Drasche-Kőbányai Tégla- Porcellán- és Agyagipari Részvénytársulat-ra változtatta. Ez után „A kőbányai gőztéglagyár Pesten Részvénytársaság a Kőszénbánya 's TéglagyárTársulat Pesten cégbe való beolvadás folytán töröltetett" a cégbíróság nyilvántartásából. A beolvadás úgy valósult meg, hogy a KTTP, illetve tulajdonosa az AngolMagyar Bank megvásárolta a Kőbányai Gőztéglagyár ösz-