Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

Téglajele: ovális mélyítésben SUEV felirat volt. (79. 78. kép. Gépesített agyagkitermelés a Venyige utca helyén az 1970-es években. Municipális téglaégető Az 1860-as években az Akna utca sarka mellett, a Maglódi út 18. számnál, mintegy 220 m hosszban, téglavető kezdte meg működését. Az út melletti épületek sora mögött volt a bányagödör. (29. kép) Ez a „Municipális telep a lakossági igénybevételnek megfelelően, szükség szerint működött, az 1870-es évekig." A telepet 1870-ben megvette a Pesti Építő Társaság.

204 Téglajele: a lap bal oldalán M betű volt.

20

'

3 Sugár Úti Építő Vállalat téglagyára A pesti városépítés fellendülése során megszületett a Sugárút kialakításának terve. Ennek megvalósítására 1869ben megalakul a Pesti Építő Társaság, mely „1870-ben megvette a Municipális téglaégető telepet, s azt nagy kapacitású téglaüzemmé fejlesztette, úgy, hogy már 1872ben 3 millió téglát tudott gyártani a Sugár Úti Építő Vállalat részére."

206 A Municipális telep megvásárlásával a terület második szakaszának használatba vétele is megtörtént. A Társaság további területet csatolt a meglévő téglavetőhöz, és így az, a Maglódi út 18-20. szám alatt, mintegy 450 méter hoszszan terjedt ki. (30. kép) A Sugár Úti Építő Vállalat (német nevén: Radialstrassen Bauunternehmung, Budapest VI., Sugár út 46.) cégbírósági bejegyzése 1872. december 19-én történt meg.

207 A gyártelepet 1879-ben a Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten megvásárolta. 79. kép. A Sugár Úti Építő Vállalat téglagyárának bélyeges téglája (md). kép) Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten téglagyára a Maglódi úton A Kőbányai GőztéglagyárTársulat Pesten (KGTP) 1869-ben alakult (Alsó-)Vaspálya úti telephellyel, mely az első telepe volt.„Cégbejegyzés 1869. évi május 24.dik napján. [...] Kőbányai GőztéglagyárTársulat Pesten [...] székhelye Pest [...] tartama 50.évre határoztatott."

208 „Nagy lendültet vett a vállalat fejlődése 1879 óta, amikor megvette a »Sugár-úti építő vállalt«-tól annak Maglódi úton fekvő u. n. »Municipalis« téglagyár telepét, amely telepen évek folyamán egy nagyszabású, minden tekintetben elsőrangú téglagyárat létesített."

209 Az 1879. évi közgyűlésjegyzőkönyve szerint a Sugárúti Építő Vállalattal „az úgynevezett Municipális téglagyár adás-vevése tárgyában [...] kötött adás-vevési szerződés a 7819. sz. betétben, 7729. hrsz. alatt felvett téglagyári épületek 30.000 ft vételárban, továbbá a nevezett téglagyár felszerelése 2.600 ft. értékben tudomásul vétetett."

2

'

0 A KGTP további területet csatolt a meglévő gyárhoz. Ez a Maglódi út 22. szám alatti, csak 100 m széles, de mintegy 800 m hosszú telek volt, mely egészen a Gránátos utcáig terjedt. (31. kép) A telep mellett ekkor alakult ki a Venyige utca, és annak másik oldalán a „fővárosi homokszőlők" telepe. Ezt a szőlő-szaporító telepet a filoxera járvány pusztítását pótlandó, a Főváros hozta létre az 1890-es években, de 1905-től állami tulajdon lett.

2

" A telepen három részre osztott tó formájában ekkor még megvolt a régi gödör, mögötte is színek álltak. A gyár új épületeivel és gödreivel körülvette a régieket és terjeszkedett a Gránátos utca felé. Ezután alakult ki az a nagyszabású gyártelep, melynek épületei és bányagödrei lassan az egész rendelkezésre álló területet elfoglalják. (31. kép) és amelyről Dausz Gyula 1913-ban azt írta:„Az anyag feldolgozás több géptelepen történik, melyeknek hajtására közel 1000 lóerő alkalmaztatik."Égetés 8 körkemencével és 2 lángkemencével történik „mégis 1200-nál több munkásnak nyújt foglalkozást, kiknek a gyár által létesített és fenntartott jóléti berendezések állanak rendelkezésükre."

2

'

2 1883-1884. évi közgyűlési jkv. szerint„az üzleti év normálisnak tekinthető", eladtak 23.272.000 téglát. 1890. év kiemelkedően jó volt, ugyanis az osztalék a korábbi években részvényenként 20 ft. szokott lenni, ezt most 30-ra emelik. „Mindkét gyártelepünk Kőbányán és Rákoson az egész üzletév folyamán teljes üzemben volt." A két telepen gyártottak 32 millió db téglát. „A különféle sajtolt és alaktégla gyáraink különlegességét képezi, mely már tágabb körök figyelmét is magára vonta." Az 1893. évi közgyűlésjegyzőkönyve szerint a Társulat ellen, több éven át folytatott adócsalás gyanújával, vizsgálatot folytat a Város.