Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
mébe. Az 1848-as térképen a telep elrendezése és épületei már igen hasonlatosak a Miesbach-gyár új telepítésű épületeihez, de mellette Zitterbarth neve áll. Miesbach 1857-ben halt meg, de 1863-ban is mindkét telep neve Miesbach téglavető volt. Ugyanezeket az épületeket egy jóval későbbi térkép már Dräsche nevével jelöli, bár ekkor már a KTTP gyára volt. (30-31. kép) 46. kép. Mathias Zitterbarth téglagyárának bélyeges téglája (d). Zitterbarth-család téglavetőjének jele: M Z volt. 158 (46. kép) Weber-féle téglavető Alois Miesbach gyártelepe és a Lechner téglagyár között is volt egy téglavető. A térképek alapján úgy tűnik, hogy ez a telep - több tulajdonos kezén - lassan terjeszkedett a Jászberényi út felé 1907-ig, amikor is az egészet eladták az - akkorra már részvénytársasággá alakult, - volt Dräsche gyárnak. Az 1848-as térképen egy kis téglavető van, „Weber" névvel jelölve. (37. kép) Ez a terület egy, a Jászberényi úttól dél felé induló hosszabb telek alsó harmadában volt. Területe 4,5 katasztrális hold (6 kis hold) volt. A kis telep felső szélénél négy épület, ebből egy kemence, közelükben két szín állt. Telepítésének ideje ismeretlen, de 1838 körül vagy után lehetett. A telek ugyanis illeszkedik az 1838-as Draschetelek kitűzési vonalához, eltérően a Lechner és Zitterbarth telektől. Weber Éva 1863-ban még fészert épít a„Miesbach féle téglagyár mellett", de Weber Gusztáv 1867-1868-ban már a Vizafogó térségében épít téglaégetőt és tartozékait. 159 Samueli Mór Henrik téglavetője A Miesbach-Drasche-féle és Lechner téglagyárak közötti kis téglavetőt a 19. századi térképek általában jelölik. 1848as térképen Weber, 1869 körül már „Samueli téglavetője" a neve. 1869-ben „téglagyári munkáslakásokat", 1870-ben téglagyárat építenek, 1873-ban pedig a „téglaégető kémények nagyobbítása történik. Még egy 1880-as térkép is „Samueli Z. 0." névvel jelöli, de a terület 1882-ben már dr. Örley Lajosé. 160 (30.d. kép) Ezen a térképen már az épületek fölötti részen is gödör jelzése látható. Korai szomszédja volt 1868-tól a Kőszénbánya's Téglagyár Társulat Pesten, mely a téglajelek szerint - legalább egy ideig - saját körébe vonta. H ÍVp IMJ 1 JMJ/ 47. kép Samueli Mór téglagyárának bélyeges téglái: a, b: monogramjával (md), c: monogramjával és a KTTP kalapácsával kiegészítve (mm). Téglajelei e két korszak szerint alakultak. Előbb két külön négyzetben az S M betűk, majd nyújtott, hegyesített téglány formában, S M a KTTP kalapácsaival kiegészítve. 1 " 1 (47. kép) Kőszénbánya' s Téglagyár Társulat Pesten (KTTP) A Kiegyezés után Magyarországon a különböző részvénytársaságok sora alakult. Dräsche Henrik téglagyárait, bányáit és ingatlanait 1868-ban 1.400.000 osztrák forintért megvásárolta a Hitelbank, és új részvénytársaság alakult 2.000.000 osztrák forint tőkével. 162 Az új cég neve: Kőszénbánya' s Téglagyár Társulat Pesten. A Társulat történetét az alapítás 150 éves évfordulójára kiadott tanulmánykötet részletesen ismerteti, ezért abból - más adatokkal kiegészítve - csak a főbb eseményeket említjük. Az Rt. tulajdonosai, főrészvényesei 1868 és 1950 között többször változtak: Hitelbank, Haas és Deutsch, Wiener Bankverein, Magyar Általános Hitelbank, Angol-Magyar Hitelbank, Budapest Vidéki Kőszénbánya, Kolendelving N. V. (Brüsszel), Első Hazai Takarék Bank - Polgári Serfőző és Szt. István Tápszerművek Rt. Nyugdíjintézete, Kőszénbánya' s Téglagyár Társulat Pesten (jogutód, 1945-1950). Megalakulásakor az Rt. vezető tisztségeit betöltő személyek a következők voltak: az Igazgató Tanácsban: Dräsche Gusztáv, Zsigmondi Vilmos, Kochen Jenő; a Kormányzó Tanácsban: Ebly Adolf, Kunwald Jakab, Lukács Antal, Görgey Artúr volt honvédtábornok, (1868-1871 között) vegyészmérnök. Kőbánya ekkor még eléggé külső területe volt Pest városának, ahol a mindennapi élet nem lehetett könynyű. 1869-ben a kőbányai lakosság folyamodványban kérte a Várostól a közállapotok javítását. Rendezési tervet, utak kövezését, utcai világítást, „a rendőrök szaporítását", bíróságot, kórházat, hetivásár tartását, helyi lakosok bevonását a képviselő-testületbe, önálló lelkészséget, tűzoltóságot kértek. A közel kétszáz aláírással támogatott beadvány aláírói között szerepel két óhegyi téglagyáros, és a „Materialverwaltung IL, Ziegelfabrik Rákos", amely minden bizonnyal az új részvénytársaság volt. 163
