Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
41. kép. Heinrich Dräsche, illetve Dräsche Henrik téglagyárának bélyeges téglái széles és keskeny betűkkel: a, b: (md). 42. kép. Dräsche Henrik téglagyárának bélyeges téglái széles és keskeny betűkkel, kiegészítő számokkal: a, b: (md). tetés alkalmából, egyetlen kisebb szériát készítettek ezzel a jellel. Zitterbarth III. Mátyás téglavetője Zitterbarth I. Mátyás (? - 1813), 1798-ban Bécsben felszabadult építőmester, „polgár fia"-ként 1809-ben nyeri el a pesti polgárjogot. 153 Fia Zitterbarth I. János (1776-1824), Bécsben tanult építőmester 1803-tól működött Pesten (1810-22 közötti építkezései ismertek), édesapjával egy időben nyer polgárjogot. 154 Pesti tevékenysége csak 1809/18 között követhető nyomon, épületei főként (azóta mind lebontott), szolid polgárházak voltak. Az ő gyermeke ifj. Zitterbarth III. Mátyás (1803-1867), családjában a legjelentősebb mester, aki szintén Bécsben tanult. Pesten és vidéken is sokat épített. 15 " Nem tudjuk, Dräsche magyarországi jelével mikor kezdtek téglát gyártani, de ezeken a Miesbach-féle elrendezésben, az egyenes oldalú pajzsforma mellett a H D és a D H betűelrendezést alkalmazták. (41-42. kép) A szaporodó gyártó-sorok, vagy az egymás után használatba vett sablonok jelzésére a tégla jobb, bal, vagy mindkét fölső sarkán kerek mélyítésben számjelzést alkalmaztak. Valószínűleg később, keskenyebb, alul ívelt formájú betűsablont használtak ugyanazzal a címerrel. Itt is szerepel az egy vagy kétoldali kiegészítő számjel, de mindkét D betűforma magában is előfordul. (43. kép) Dräsche Henrik téglái évente sokmillió példányban készültek, jelei igen elterjedtek voltak. 43. kép. Dräsche Henrik téglagyárának bélyeges téglái, csupán D monogrammal: a, b: (md). 44. kép Dräsche Gusztáv téglagyárának monogramos téglája (md). A vállalatot vezető Dräsche Gusztáv munkájáért ugyancsak kitüntetést érdemelt. Ugyanolyan elrendezésű, de DG monogramos tégla azonban csak egyetlen példányban ismert. (44. kép) Lehetséges, hogy csak a kitün45. kép. Ilyen lehetett a Miesbach által a Jászberényi úton épített kemencék és téglaszínek sora. A téglavető telepítésének ideje ismeretlen. Vagy Zitterbarth János építőmester 1809-1818 között (talán Lechner Jánossal egy időben), vagy ifj. Zitterbarth III. Mátyás 1825 után kért és kapott Pest városától 4 hold földet téglavető létesítésére. Az 1848-as térképen a Zitterbarthtelek vonala - csakúgy, mint a Lechneré - nem illeszkedik a Miesbach-telek 1838. évi kitűzési rendszeréhez, tehát korábbi.Területét is - a nagy, üres térségben - nagyvonalúan mérték ki. 156 (37. kép) A téglavető a (Külső-) Jászberényi út távoli szakaszán, a később kialakult Kozma utca közelében volt, és a telek alsó kétharmadát foglalta el. A térképen mérhető területe kb. 11 katasztrális hold (15 kis-hold) területnek felelt meg. 157 Nem ismert, hogy a család meddig működtette a téglavetőt. Közelében létesült 1838-ban a Miesbach-féle téglagyár, mely ezt a téglavetőt - a köztük volt telek igénybevételével együtt 1843 után -, beolvasztotta egyre növekvő üze-
