Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

34. kép. Lechner Nepomuk János téglái: a, b, c: (md). telep közepén állt egy körkemence, mely még 1870-ben, „Lechner Nep. János" korában épült.

130 Az LNJ betűjel téglány, vagy kör alakú mélyítésben is előfordul. (34. kép) Lechner Nep. János Utódai téglagyára „Egyéni Cégjegyzékek III. kötet 94. lapon 1607. folyó száma alatt bejegyzett édes atyánk összes ingó és ingatlan javaira örökösök [...] alulírott 6 nagykorú testvérek lettünk elismerve. Mi név szerint: 1./ Lechner Bolda férjezett Nóvák Kamillné 2.1 Lechner Ilka férjezett Cserneczky Gyuláné 3./ Lechner Irma magánzó 4.1 Lechner Gyula rajztanár 5. / Lechner Ödön építész 6. / Dr. Lechner Károly főorvos [...] közkereseti társaságra léptünk, hogy a [...] kőbányai téglagyár telepünkön téglagyártási ipart folytassunk. [...] Közkereseti társaságunk czége ez leend: »Lechner Nep. János utodai«. Társaságunk. 1885. évi január 1-én alakult meg, képviselője Lechner Károly leend."'

1 1894-ben Lechner Károly már kolozsvári lakos, és Lechner Gyula is jogosult a cégjegyzésre. A cég ebben a formában tíz évig működött, majd 1895ben Lechner Rákosi Téglagyár Rt.-vé alakult át. Lechner Rákosi Téglagyár Rt. Az 1895. június 26-i alapítási közgyűlés szerint a társaság neve Lechner Rákosi Téglagyár Részvénytársaság.'

32 Telepe továbbra is a X. ker. Maglódi út 12. alatt volt. (Központi irodája VIII., József krt. 17.) A gyár az Algyógyi úttól az Akna utcáig terjedő területet is igénybe vette. Az évi közgyűlések jegyzőkönyveiből megismerhetjük, hogy milyen tények és események befolyásolták a társaság működését az 1895 és 1917 közötti években. Gyakran és gyorsan váltakoztak az építési kedv és pangás időszakai, és ez végül a világháború alatt a gyár termelésének teljes leállásához, majd a társaság felszámolásához vezetett. Az alapító közgyűlésen „Lechner Gyula, - mint a Lechner család és az alapítók legidősebb tagja [...] kiemeli, hogy a jelen részvénytársaság megalapításának a legtávolabbról sem volt valamely alapítási viszketeg avagy üzérkedés az indoka, hanem egyedül azon körülmény, hogy 1815. év óta már fennálló téglagyáruktól megválni nem óhajtottak, és örököstársaik között ezen szerves és oszthatatlan egészet képző vagyon megosztható nem volt, hogy tehát a cél eléressék, határozták el magukat arra, hogy [...] czégüket részvénytársasággá alakítják át." A LRT részvényeinek kibocsátási dátuma 1895. szeptember 15. Az „1894-95 évi rendkívül hosszú téli évszak következtében vállalatunk a többi hasonló vállalattal egyformán, a korábbi évekhez képest csak jóval később kezdhette meg működését. [...] így az előirányzott 15 millió helyett csak 12.2 millió téglát tudtak előállítani." A gyár ebben az időben „mintegy 150 munkást foglalkoztatott, a gépeket 150 lóerejű gép hajtotta."

135 1897-ben „a finomabb készletre és jövő évi gyártmányaink jelentős részére kötéseink vannak." Az 1897. évi „eredmények kedvezőbben alakulhattak volna, ha egyrészt a téglagyárakban, másrést pedig az építőmunkások között felmerült strájkok működésünkre bénítólag nem hatottak volna." 1899-ben „a téglagyárak túlprodukciója folytán a téglák ára hihetetlenül alászállott." Az általános téglaértékesítési gondok könnyítésére jött létre a Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Részvénytársaság. (VI., Andrássy út 27.) Ez, az egyes gyárak érvényes szállítási szerződéseit kívánta nyilvántartásba venni, és a visszaesett kereslet arányában megvalósítható szállításokat az egyes gyárak között egyensúlyozva elosztani. E tárgyban 1900. december 10-én meg is állapodnak a LRTvel. A Közönséges Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Részvénytársaság Rt. 1902. október 13-án közli a LRT-vel, hogy „a fennálló szerződésünk 1907. december 31 .-ig van meghosszabbítva." A szövegben utalás van még nyolc másik, érintett cégre. Később, 1903. január 26-án a LRT megegyezik a Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító Részvénytársasággal az „úgynevezett közönséges lyukas faltéglákra nézve". A bizonyára már csigapréssel előállított, lyukas téglák még el nem terjedt voltára utal az a kitétel, mely szerint „sem mi, sem más szállítójuk lyukas téglák szállítására nem kötelezhetők." Ez„a lyukas tégla a szerződött mennyiségeken felül szállíttatik", de „a Szeyffert Károly úr jegyzékében kimutatott mennyiségek [...] összesen 800.000 darabra redukálódnak." Úgy látszik Szeyffert már ekkor nagyban gyártotta. 1903-ban „a folyó üzleteinkben gyártelepünk a cserépkályha és fedőlapok készítését is vette fel üzemébe." Az 1904-es és az 1905-ös gazdasági év is veszteséges volt, ezért tőkeleszállítást határoznak el: részvényenként 200 koronáról 175 koronára.