Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

32. kép. Johann Lechner téglagyárának bélyeges téglái: a, b, c, d, e: (md), f: (mm). let azonban kb. 15 katasztrális holdnak, vagy 20 magyar holdnak felel meg.'" A terület az Óhegy mellett, az északi oldalon volt, ahol a korai térképek Ziegeley felirattal jelöltek egy téglavetőt. Ez a korai ábrázolás a körülhatárolatlan területen gödröt, és épületeket jelöl a későbbi Maglódi út bal oldalán. A Lechner-féle terület határa eltér a később, a Drasche-telek kitűzésekor kialakított telekhatárvonalaktól. (37. kép) Mint említettük, a kőbányai lebegővasút nyomvonalát 1827. április 21-én így határozták meg: „A vasút a hatvani lineától induljon ki és lehetőleg egyenes irányban haladjon a kőbányai szőlők felé; itt két ágra szakadván, egyik része a baloldalon fekvő Kauser-féle és szépítő-bizottsági új kőfejtők mellett elhaladva a Lechner-féle téglaégetőnél végződnék, a másik pedig a kápolna, a magán- és kvader kőfejtők érintésével az ottani téglaégetőig menne."

122 E szerint egy fontosnak tekintett szállítási beruházás tervezésénél ekkor már mint végpontot vették figyelembe, bár erről a szakaszról sem tudjuk, hogy valóban megépült-e? Id. Lechner Nepomuk János téglavetőjéről-gyáráról keveset tudunk. Az 1848-as térképen két-három kis kemenceépület és szín látható. (37. kép) A gyár különböző korszakai szerint, többféle jele ismeretes. JL, külön kis négyzetekben, egyszerű, vagy pálcakerettel díszített, lesarkított téglányban (32,a-d. kép), majd állatbőr formába írtán, egyszerűbb, vagy díszesebb betűkkel az LJ. (32.f. kép) Későbbi, érdekes változat a hullámos vonalú mélyítésben erősen balra dőlő JL (32.e., 33.b. kép) néha már a nagyobb mennyiségű gyártásra utaló, kiegészítőjellel is. ifj. Lechner Nepomuk János téglagyára Kiváló építészünk, Lechner Ödön így ír édesapjáról és annak 33. kép. Johann Lechner téglagyárának bélyeges téglái: a: (md), b: (md) Maglódi úti téglagyáráról önéletrajzi vázlatában: „Az apám előkelő városi hivatalnok volt; ez volt tudniillik akkor az egyedüli foglalkozás egy valamirevaló polgár számára. [...] Később az atyám örökösödés útján [1845-ben] egy téglagyár birtokába jutott, úgy hogy azután majdnem kizárólag annak igazgatásával foglalkozott. [...]„a gyárban nem csupán közönséges téglákat gyártottak, hanem finomabb kerámiákat is, többek közt a bécsi Ferstel építész által tervezett budapesti zsinagóga összes terrakotta és mázas majolika munkáit is. Akkor és attól fogva vezetésem alatt számos kísérletet végeztünk a kerámia terén s úgy látszik, hogy ezen ifjúkori foglalkozások egész későbbi munkásságomra elhatározó befolyást gyakoroltak, mert a kerámia iránti szeretetem mind mai napig élénken él bennem.""

23 ifj. Lechner Nepomuk János (1812-1884),

12

~ Szabad királyi Pest Városa helyi- majd főadószedője, ügyvéd. A Bach-korszakban megválik városi állásától és tevékenységét teljesen a téglagyár vezetésének szenteli, melyet édesapja halála után örökölt. Cége Lechner Nep. János telepe néven működött, és „a X. ker. Maglódi úton 7737. hr. számú területen volt" (Maglódi út 12-14.) Az Akna utca helyének véglegesítésével megnőtt a tömb területe, de a legelső téglavető körülhatárolt területe sokáig nem növekedett. A mezőkapitányi jelentés szerint termelése 1866-ban 3.104.352 db volt.'

23 Pest város Építő Bizottmányának anyagában több, a téglagyárral kapcsolatos irat is található, melyek új üzemépületekkel, berendezésekkel kapcsolatosak.

1 '" Lehet, hogy a gyárban készültek egyik fiának, Lechner Gyulának munkái is. Mint Szinnyei József lexikonában szerepel az ügyvédből később képzőművész pályára lépő Gyula, aki „1874-ben művészi hajlamainak engedve a festészet és szobrászatra adta magát és a terracottagyártást honosította meg hazánkban. Ilynemű munkáival a m. kir. operaház, uj-városház, városligeti jégcsarnok, kecskeméti ház, budaörsi templom és más épületeknél hozzájárult." (Az épületek egy részének testvére Ödön volt a tervezője.)

127 „Lechner Nep. János 1884. évi april 22-én elhunyt."

128 Halála után gyermekei vették át a gyárat. A Lechner-gyár mindennemű gépi és kézi téglát, téglát, tetőcserepet készített. Nevezetes volt a gyár a mázas, dísz és különböző téglaidomok rendelés szerinti gyártásáról.'

29 1895-ben a