Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

31. kép.Térképrészletek a Téglagyár-dűlőről. A Miesbach-Drasche gyár már KTTP. A Gőztéglagyártovább bővíti a Maglódi úti telepet, majd beolvad a KTTP-be. A Lechner-gyár területén is erősen növekszenek a bányagödrök. Végül a megszűnt szőlőtelep területén is megindul az intenzív agyagbányászat, a, b) 1910, c) 1952, d) 1977. (Térképjegyzék: No 26., 28., 30., 32.) val. Ekkorra kialakultak a térség útjai, a többi gyár is fejlődött, bár a térképi nevek még a régiek voltak. A korábban Miesbach-Zitterbarth téglavető közötti területet is erőteljes művelés alá vették. 1879-ben a Kőbányai Gőztéglagyár a Maglódi úti telephez újabb területet csatolt, mellette kialakult a Venyige utca. (31.a. kép) Később a Lechner-gyár bányája kiterjed az Akna utcáig, a (Miesbach-Drasche-) KTTP bányái az egyik oldalról, a Gőztéglagyár már a másik oldalról érnek a Gránáros út mellé. (31.d. kép) Dausz Gyula 1913-ban, a Köztemető felől közelítve írja: „Az állami szőlőtelep mellett terülnek el a Gőztéglagyár hatalmas téglaégetői, melyek a Venyige-utcától az Akna-utcáig húzódnak. Az Akna-utcától az Alkér-utcáig [ma Algyógyi utca] a Lechner-téglagyár téglaégetői emelkednek. Mindkettőnél hatalmasabb a Drasche-téglagyár, mely az említett tégla gyáraktól egészen a rákosi állomásig húzódó hatalmas területet foglalja el''

118 A Lechner-gyár 1917-ben megszűnt, gödrét később feltöltötték. A Gőztéglagyár beolvadt a KTTP-be. Előbb az Akna utca felőli részét számolták fel, majd az egész gyáregység megszűnt A mélyebb gödröket elöntötte a talajvíz. Mivel a bányák eddigi területe kimerült, az egykori szőlőskert helyén nyitottak újabb agyagbányát. (3 ld. kép) id. Lechner Nepomuk János téglaégetője A feltehetően Bajorországból származó Lechner család a 17. század végén Kismartonból települt át Pestre, és német eredete ellenére teljesen magyar érzelmű lett. Ekkor még fogadósok voltak, de a 18. század végére feltehetően kialakult a családban egy iparos és egy polgári ág.

,|;;j Lech ner Nepomuk János (1774-1845) a Szépítő Bizottmány tollnoka (gondnoka), 1805-ben kőbányafelügyelő, 1815-ben kért és kapott 6 hold területet Pest városától téglaégető létesítésére.'

20 A térképekről leolvasható terü-