Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

A jól működő vállalkozásnak nem csak az építőipari részét fejlesztették szakági üzemegységekkel, de különböző leányvállalatokat is létrehoztak az ország különböző részein. Ezek között volt téglagyár, vasgyár, vegyi üzem, kokszmű, kőszénbányák, stb.

102 Vállalatát a„gyorsaság és gyakran új munkamódszerek bevezetése" egyre ismertebbé és keresettebbé tette.

103 Egyik ilyen, korai munkája volt a Fővárosi Sörfőzde épületegyüttese.,,"! 912-ben alapította meg a Fővárosi Sörfőzőta Deutsch család. Az épületegyüttes felépítését egy kőbányai építőmester, Sorg Antal vállalta, és hihetetlen rövid idő alatt, 1913 februárja és 1914 márciusa között elvégezte a munkát, igaz, időnként 3-4000 ember is dolgozott az építkezésen. Március 15-én már a gyárban főzött sörrel itták meg az áldomást." (A gyárat egy korabeli képes levelezőlapról is ismerjük. A grafikai lap a nagykiterjedésű, többemeletes épületekből álló gyártelepet éjszakai megvilágításban ábrázolja.)

04 „Már a Fővárosi Sörgyár téglaszükségletének jórészét saját téglagyárában állította elő, mert 1912-ben megépítette nagy termelőképességű téglagyárát" (X., Kada u., hrsz. 8335) Magyar Téglagyár Rt. néven,

10

" amely 1923ban Kőbányai Agyag és Téglagyár Rt. lett.

2

'

3 Ez a telek a Maglódi út - Bodza utca - Sörgyár utca által határolt tömb belsejében volt. A gyár a belső telkekhez kapcsolódóan, a Kada utca 147. számú telken állt. Téglagyárát 1913-ban mint a legmodernebb felszereléssel ellátott s így a legnagyobb kívánalmakat is kielégítő gyárak között említették, ahol falazótégla, műhabarcs, és tetőcserép is készült.

11

" 26. kép. A Magyar Téglagyár Rt. bélyeges téglája (md). Az ő találmánya volt az 1920-as években, az Aristos nevű üreges tégla. (26. kép.) A két nagy és két kis lyukkal kialakított falazótéglát a KTTP is gyártotta a Jászberényi úton.

108 Agyárépületet már 1965 előtt raktárként használták,

109 de a tömb közepén még látható volt a kb. 50 x 50 méter nagyságú bányagödör, melynek mélysége elérte a 20 métert. Innen az agyagot iparvágányon szállították a Kőbányai Téglagyárba. Később ezt a gödröt is feltöltötték, de a tömb középső területe ma is beépítetlen. Téglajele mélyített téglányban M T R volt.

110 (27. kép) Sorg Antal nem csak vállalkozó volt, de a műszaki fej27. kép. Sorg Antal téglagyárának ARISTOS nevű üreges téglája. lesztés terén is komoly eredményeket ért el. Nevéhez fűződik a csúszó-zsalus technológia feltalálása.„A 20-as, 30-as években virágzó és nagystílű vállalkozásaik voltak, többek között (1940-ben) a Krisztinavárosi plébánia bővítése, amit a szentély eltolásával oldottak meg." Vállalata építette az Erzsébet emlékművet a Duna parton.

111 (28. kép) Az 1930-as évek második felében és 1940 után nagy állami beruházások, középületek, laktanyák építésének kivitelezője volt. A több ezres létszámúvá növekedett vállalat a korabeli kormányrendeletek által előírt mértéket meghaladóan gondoskodott munkásai, alkalmazottai szociális ellátásáról. (Tanoncok segélyezése, munkások gyermekeinek üdültetése, szülési segély, gyerekneveltetési pótlék, élelmiszer és ruhasegélyek, halálozási és betegségi segély, hadbavonul28. kép. Az Eskü téri Erzsébet-emlékmű építése, 1931-1932. (Sorg 1943. 15.)