Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

őrzésére és tudományos feldolgozására hivatott Magyar Nemzeti Múzeumi Tanácsa állapítja meg. Amennyiben az értékelés ellen a telektulajdonos, vagy a megtaláló észrevételt tesz, az értékösszeg végső megállapítását egy választott bíróság végzi, amelynek határozata ellen fellebbezés nincs. Ez a választott bíróság két tagból és az elnökből áll. Egy tagját a Főfelügyelőség, egy tagját a tulajdonos vagy megtaláló jelöli ki, elnökét pedig a m. kir. igazságügyi miniszter által nyert felhatalmazása alapján a lelőhelyen illetékes m. kir. Tábla elnöke jelöli ki az alája tartozó Tábla ítélő bírái közül. A választott bíróság a lelőhelyen illetékes járásbírósági székhelyen tartja ülését és költségeit a részesedés arányában a lelet értékéből az érdekeltek viselik. /37 Ha a leletben a tulajdonos, vagy a megtaláló kárt tesz, elveszti a ráeső részre való jogát, amely az államra száll. Ha a leletet a tulajdonos, vagy a megtaláló nem őrzi meg sértetlenül a Főfelügyelőség intézkedéséig, a jelen törvény 17. §-ában foglalt büntetésben részsül. Ha a leletet a megtaláló eltitkolja, a 17. §-ban meghatározott büntetésben részesül s a leletet tőle a Főfelügyelőség a törvényes úton értékesítés nélkül elkobozhatja. /4/ Az államot illető és a tulajdonostól, megtalálótól megváltott ingó lelet, vagy leletrész - amennyiben az állam nem tartott az egész leletre igényt - elhelyezése tekintetében a Főfelügyelőség bejelentése alapján az állam tulajdonában lévő ingó emlékek megőrzésére és tudományos feldolgozására hivatott Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa hivatott. /57 A földön vagy a föld alatt előkerült ingatlan lelet tartozékait a Főfelügyelőség szükség esetén elmozdíthatja. Ebben az esetben a tulajdonost pénzben kártalanítja. A tulajdonos kívánságára a kártalanítás, amennyiben a Főfelügyelőségnek más e célra felhasználható történeti, vagy művészeti értékű tárgy áll rendelkezésére, ilyen tárggyal is történhetik. A kártérítés összegét ingatlan lelet elmozdítása esetén a Főfelügyelőség állapítja meg. Meg nem egyezés esetén az ingó emlékek tekintetében az e §-ban előírt 12. bekezdés/ háromtagú választott bíróság dönt. 4. § A Főfelügyelőség kizárólag jogosult ásatásokat folytatni az ország egész területén, azonban engedélyt adhat az ásatások folytatására mind intézményeknek, mind magánosoknak. Ha a föld tulajdonosa ennek ellenszegülne, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelőség javaslatára a kérdéses területet zár alá veheti, ideiglenesen, vagy véglegesen kisajátíthatja. Az így előkerült ingó emlékek elhelyezése tekintetében is a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határoz. A Főfelügyelőség a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek javaslatot tehet ásatási területek kisajátítására. A kisajátítási összeget illetően meg nem egyezés esetén a 3. §-ban 12. kikezdés/ előírt háromtagú választott bíróság dönt. 5. § /1./ Az 1. § Értelmében védett építményeket és azok tartozékait tartozik a tulajdonos, akár magán- akár jogi személy legyen az. Saját költségén épségben fenntartani. Azokon javításokat, bővítéseket, vagy átalakításokat csak a Főfelügyelőség előzetes engedélyével és a Főfelügyelőség által megjelölt módon és mértékben eszközölhet. A javításokat, bővítéseket, vagy átalakításokat célzó engedélykikérésének kötelezettsége az építményeknek nem csak építészeti állagára és alkatára, nem csak homlokzatára, az alaprajzra és az egész felépítményre vonatkozik, hanem az építmény művészeti megjelenésének minden tényezőjére /díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezés, stb./ is. Általában tehát minden olyan nemű átalakításra, ami az illető emlék eredeti jellegét bármi módon befolyásolná, vagy a biztonságát veszélyeztetné. A tulajdonos köteles az engedély elnyerése céljából benyújtott összes tervek egy példányát megőrzés végett a Főfelügyelőségnek benyújtani. 12.1 A tulajdonos az építményen felirati, vagy reklámtáblákat csak a Főfelügyelőség engedélyével és a Főfelügyelőség által meghatározott módon és formában helyezhet el. A Főfelügyelőség megtilthatja a feliratok, hirdetések, plakátok kiragasztását, vagy, ha azok az építmény külső megjelenését zavarják, azok megfelelő elhelyezésére utasítást adhat. /3./ Távirati póznák, külső villany és telefonszerelvények, valamint külső rádióantennák a védettnek nyilvánított építményen csak a Főfelügyelőség engedélyével helyezhetők el. Ezért a védetté nyilvánításról a Főfelügyelőség értesíteni tartozik a területileg illetékes m. kir. Postaigazgatóságot és a területen áramot szolgáltató elektromos műveket. /1./ Jelen törvény 1. §-a 3. kikezdésének a/ pontja értelmében a törvény védelme alatt áll a művészeti és történeti emléknek tekintendő építmény környezete is. Az illető emlék a Főfelügyelőség által esetrőlesetre meghatározott és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyott esztétikai és biztonsági körzetén belül minden újabb építés, vagy külső átalakítás, különösen a stílus és az épületmagasságok tekintetében csak a Főfelügyelőség jóváhagyó hozzájárulásával és a Főfelügyelőség által megjelölt módon eszközölhető, illetőleg engedélyezhető. Ezért a Főfelügyelőség köteles az ilyen meghatározott esztétikai és biztonsági körzetekről értesíteni az építési engedélyek kiadására területileg illetékes hatóságot, amely azt figyelembe venni tartozik. Az ilyen körzeten belül magas kémények, gyárak, motorral, működő üzemek felállításához is szükséges a Főfelügyelőség engedélye, minthogy ezek különösen a romlékonyépítmények biztonságát veszélyeztetik. 12.1 A romlékony épületek biztonsága érdekében a Főfelügyelőség az ilyen körzeten belül az illetékes hatóságnak javaslatot tehet a gépjárműforgalom korlátozására, illetőleg beszüntetésére s az illetékes hatóság tartozik a Főfelügyelőség ilyen javaslatának a lehetőség szerint a legmesszemenőbben eleget tenni. /37 A Főfelügyelőség megkeresésére az illetékes hatóságok kötelesek a művészeti és történeti emlékké nyilvántartott építményeket és azok tartozékait a madarak kártevésétől és egyéb természeti kártevéstől megóvni. 647 Az 5. és 6. §§-ban foglalt rendelkezéseket célzó korábbi rendelkezések /1937:VI. tc/142 hatályukat vesztik. 7. § /17 A jelen törvény védelme alá tartozó építmények védett jellegét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által történt védetté nyilvánítás alapján a Főfelügyelőség a telekkönyvbe bejegyezteti, illetőleg a Főfelügyelőség bejelentése alapján a telekkönyvi hatóság a védett jelleget a telekkönyvbe bejegyezni tartozik. /27 A védetté nyilvánított építmény tulajdonosában beállott mindennemű változás esetén, akár adásvétel, akár öröklés útján történjék is az, az új tulajdonos köteles a beállott változást a Főfelügyelőségnek 8 napon belül bejelenteni. Élők közötti jogügylet útján történt tulajdonváltozás esetén a bejelentés elmulasztásáért az új tulajdonoson kívül a volt tulajdonos is felelősségre vonható. /17. §/ /37 Az állami, vagy más köztulajdonban lévő védett jellegű emlékek esetleges rendeltetésének megváltoztatásáról az illetékes hatóság a Főfelügyelőséget nyolc napon belül értesíteni tartozik. 8. § /17 Az 1. §-ban meghatározott védetté nyilvánított emlék bárminemű tulajdonosai /állam, község, egyház, egyéb közületek, társulatok és magánosok/ a tulajdonukban levő védettnek nyilvánított építményeket és azoknak az 1. §-ban célzott esetleges tartozékait kötelesek fenntartani, megőrizni, biztosítani, valamint a Főfelügyelőség által megjelölt szükség esetében a Főfelügyelőség által megjelölt módon stílszerűen kiigazítani, vagy átalakítani és ezen munkálatok költségeit viselni. /27 Amennyiben az államon kívüli közületek és magánosok nem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, az említett munkálatokat a Főfelügyelőség elrendelheti és végrehajtathatja. Az így felmerült költségeket a kötelezettségének eleget nem tett tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tartozik. /37 Amennyiben közigazgatásilag végzett szigorú ellenőrzés útján megállapítatnék, amelyet az illetékes hatóság a tulajdonos kérésére és a Főfelügyelőség megkeresése alapján végez el, hogy a tulajdonos anyagi helyzete a Főfelügyelőség által megkívánt munkálatokat semmiképpen nem tudja elviselni, mert a nagyobb méretű és tetemes költséggel járó átalakítás vagy biztosítás ráháramló anyagi terhe a tulajdonos anyagi helyzetét alapjában ingatná meg, akkor a Főfelügyelőség az állami javadalomból, vagy a Művészeti és Történeti Emlékek Alapjából egészben vagy részben fedezi az átalakítás, vagy biztosítás költségeit. Ily esetekben azonban, ha a tulajdonos anyagi helyzetének javulását utóbb közigazgatásilag végzett ellenőrzés útján meg lehet állapítani, a kiadásokat a Főfelügyelőségnek a tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt, anyagi helyzetéhez mérten egy összegben, vagy részletekben megtéríteni tartozik. Ennek biztosítására a Főfelügyelőség az átalakított, vagy biztosított épület telekkönyvére követelését rávezettetheti s ehhez a rávezetéshez a maga hozzájárulását a tulajdonos megadni tartozik.