Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

csillagok, pajzsforma - a betűjellel, de néha önállóan is előfordulnak.Több gyár alkalmazott csak római, vagy arab számjegysorokat. Mivel több gyár jelében is előfordul, említést kell tennünk a jelekben szereplő magyar címer, illetve korona formájáról. Az 18. század végéig, - a kevés megfigyelési lehetőségből adódóan, pontos rajz híján, - a magyar koronát úgy ábrázolták hogy az oromdíszek kifelé hajlanak. Az első pontos rajz 1790-ben, még Bécsben készült és Görög Demeter lapjában, a Hadi és Más Nevezetes Történetek-ben jelent meg. Nemsokára már Budán és Pozsonyban adtak ki metszetet az odaszállított korona hiteles ábrázolásával.

7 Feltehető, hogy a sablonokba erősített vasöntvények Ausztriában készültek, így az ott ismert formát kapták. Előfordul a korona valós, félkörszerű ábrázolás is, de a címerpajzs fordított nyomatára is van példa. (2. kép) Egyedi jelek A készítés különböző fázisai során egyes darabokon keletkezhetnek véletlenszerű jelek, melyek csak azon a darabon vannak. Ezek - főleg a kézi vetésű, földön száradó téglákon - gyakorta valamilyen állat lábnyomai. Gyakori a kutya, macska, vagy más kis állat puha lábnyoma, de akad köztük nagyobb, hasított körmű állat vagy madár nyoma is. Ritkán, emberkéz, vagy gyermek lábnyoma is előfordul. Az egyedi jelek másik, - sokat mondó csoportja a lágy agyagba bekarcolt írás. Ez lehet darabszám jelölés, dátum, helységnév, vagy a készítő munkás neve is. A TÉGLÁK MEGISMERÉSE A téglák gyűjtése legtöbbször a régi épületek bontásához kapcsolódik. Kőbányán a 20. század második felében sok bontás történt, de szerencsére voltak gyűjtők is. A Kőbányai Helytörténeti Munkabizottság szervezésében az 1970-es évek óta Budapestről és vidékről is, jelentős számú régi téglát gyűjtöttek össze. Ezek egy részét - kb. 300 dbot - 1977-től a Bányató utca és Újhegy út találkozásánál állandó szabadtéri kiállításon tették megismerhetővé. A gyűjtemény nagyobbik része a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény raktárában található. A kőbányai gyűjtemény anyagának feldolgozása megtörtént, a katalógus a Gyűjteményben megtekinthető. Európa szerte sok téglamúzeum működik. Hazánkban a legnagyobb téglagyűjtemény a veszprémi Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteményében található. Itt kb. 500 darabot bemutató állandó kiállítás is látható. Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés a régi téglák iránt.

8 Nemcsak magánlakások külső és belső tereiben, de intézmények, vendéglátók, üzletek belső kiCI P (H89 fel ® • 0 Bj 3. kép. Kézzel simított, kannelúrás tégla rajza a Margitszigeti domonkos kolostorból, 13. század második fele - 16. század eleje. 4. kép. Graf zu Mansfeld, Mansfeld Fülöp gróf, győri várkapitány (1643-1658) monogramjával ellátott tégla 1648-ból. Előfordul, hogy egy-egy számot „nem fordítva" vésnek a láda fenekére, így az fordítva jelenik meg (d). 5. kép. Gróf Esterházy Pál monogramjával ellátott tégla 1898-ból, Tétről. A 8-as szám cserélhető a több évig használt vetőládában. A 3-as szám a láda sorszáma (md). 6. kép. Csigapréssel előállított tégla, hosszabbik oldalán a szalagfelirat - gyakran alig olvasható - részletével, rövid oldalán a lágy agyagba kézzel bekarcolt dátummal (m). képzésénél is - gyakorta jól - alkalmazzák díszítőelemként a bélyeges téglákat. A téglagyárakról, téglákról való ismeretek elterjedéséhez szükséges lenne minél több gyűjtemény anyagának darabonkénti feldolgozása, az így nyert ismeretek hozzáférhetővé tétele. Erre vonatkozó szakirodalom kevés van: néhány alkalmi kiállítás katalógusa, kéziratos tanulmányok és gyűjtések egyes kutatási területekről, illetve alkalmakról.

0 A téglák tárgyi megismerését teszik lehetővé a téglagyűjtemények. Ezek száma hazánkban - az utóbbi évtizedekben, - részint intézményeken belül, részint magángyűjteményként, - örvendetesen gyarapszik. A múzeumok, helytörténeti gyűjtemények anyaga azonban általában nem látható, a magángyűjteményeknek kicsi az esélyük a nyilvános és tartós megmutatkozásra. A tégla- és cserépgyárak termékeinek megismerését, az adatok rendszerezett összegyűjtését kísérli meg e sorok írója a Magyarországi bélyeges téglák katalógusa (MBTK) és a Magyarországi tetőcserepek katalógusa (MTCsK) készítésével. Jelen tanulmány téglajeleit a Magyarországi bélyeges téglák katalógusából vettük át. Az ábrák a tégláknak azonos arányú kicsinyítései. Mellettük feltüntettük a jelek domborzati különbözőségeit: domború (d), mélyített (m), mélyítésben domború (md), mélyítésben mélyített (mm). Néhány - nem kőbányai - példa a különféle jelzésekre. (3-6. kép)