Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay épületkerámia egy évtizedes bécsi sikertörténete

4. kép. Bécs XIX., Nusswaldgasse 14. Zacherl vegyi üzem. Építészek: Kari és Julius Mayreder, 1888-1892. Főépület homlokzata. A középrizalitban elhelyezett ablak és a cég neve. Mázas csempe: Pécs, Zsolnay-gyár keveri össze a kommentátor az áruház díszeit, és Zsolnayt nem is említi az épület kerámiadíszítésének alkotójaként. Az épületet azóta lebontották, különleges díszítése sem tudta ettől a sorstól megkímélni; szerencsére figurális betétdíszeinek mintadarabjai a pécsi Vasváry-villa homlokzatán ma is láthatók. Bécs legforgalmasabb utcájában, a Kártnerstrasse 19. alatt volt üzletház közelében, a Neuer Mark 5. sz. alatt állt a Hotel Krantz (Kupka és Orgelmeister terve, 1897-1898), amelynek földszinti előcsarnoka, s az alagsorában lévő konyha és kiszolgálóhelyiségek kaptak higiénikus, egyúttal dekoratív Zsolnay készítette csempeburkolást: a nagy étterem-lokál keresztboltozatát és falait színes majolikalapok burkolták.

12 (10. kép) Pécsett a Zsolnay-gyár mai kis tárgyaló helyiségének dongaboltozatán laza, hálós kiosztásban láthatjuk a Krantz étterem egykori boltozatának türkizmázas sokszögű csempéit és aranyozott rozettáit, felidézve ez intérieur pompáját. Az ízlés változásával tűnt el Bécsben ez a belső mára, s Zsolnay közreműködésének fent említett nyoma is. Számos kisebb megrendelést közvetített a bécsi Habenicht-féle lerakat: 1896-ban szállítottak félkör alakú betéteket Bécs II. kerületében a Mittelbach utcai városi iskola díszítésére, valamint a bécsi kaszárnyaépítkezésekhez különféle időpontban, illetve vakolatba helyezett, már szecessziós majolika zöld-fehér fűzér-ornamentikát például egy pontosabban nem azonosítható bérházhoz (Otto Schönthal, 1901).

13 E historizáló szellemű burkolatokon és az épületek plasztikus díszítésén éppen a Wagner iskola tagjai léptek túl épületeiken a festett növénydíszes ornamensű, tapétaszerű csempeburkolattal, egyre kevesebb plasztikus elemet alkalmazva, azt is legfeljebb a homlokzatra merőlegesen előugró koronázó párkány alsó részén. A következő lépés a festett ornamens mellőzése volt, és csak a csempeburkolat tónuskülönbségeinek geometrikus mustrát alkotó kiosztása, a fényviszonyok változásától függő reflexhatása élénkítette a homlokzatot, mint a Portois & Fix lakberendezési üzletházon (Bécs III., Ungargasse 59-63. - Max Fabiani, 1898-1900) látható, amely a modern épí5. kép. Bécs I., Stock-im-Eisen-Platz 1-3. Palais Eguitable. Építész: Andreas Streit, 1890-1891. Udvari homlokzatok majolika burkolata: Pécs, Zsolnay-gyár