Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Murádin Katalin – Murádin Jenő: Levéltári források a kolozsvári Szent György-szobor történetéhez

Nagyméltóságú Miniszter Úr! Öcsászári és apostoli kir. Felsége kabinetirodájának ajándékából az Erdélyi Országos Múzeum érem- és régiségtára birtokába jutott a prágai Szt. György-szobor gipszmásolatának. Ezen ajándék szemlélete azt az élénk vágyat keltette föl Kolozsvár város közönségében, vajha e szobor érez példája díszíthetné a város egyik terét, és hirdethetné azt, hogy az Anjouk korában a magyar művészet világra szóló remeket tudott produkálni. Annál élénkebb volt e vágy, mert hiszen az újabb kutatások bebizonyították, hogy a szobor alkotói Márton és György, Miklós mester fiai, Kolozsvár szülöttei voltak. De bármily élénk lett volna is a vágy, annak megvalósítására nem mertünk volna gondolni, mert tudtuk, hogy amúgy is szegény városunk közönsége sokkal nagyobb mértékben van igénybe véve a legkülönbözőbb közczélokra való adakozással, semhogy a Mátyás-szobor leleplezése után egy újabb szoborra való gyűjtésre, ha az nagyobb összegek összegyűjtését czélozza, rászánhattuk volna magunkat. A szerencsés véletlen azonban olyan körülményt idézett elő, amelyet kihasználatlanul nem hagyhattunk. Tudomásunkra jutott, hogy ugyanezen szobor a bpesti Halászbástya díszítéséül meg fog öntetni, és így egy második példa egyidejűleg való elkészíttetése olyan költségmegtakarítással eszközölhető, amely az előállítási költségeket jelentékenyen leszállítja. Ezt az alkalmat elmulasztani annyi lett volna, mint talán örökre lemondani arról, hogy e díszes emlék városunk számára megszereztessék, mert az öntési maketteknek újonnan leendő elkészítése bizonyára sokkal többe került volna. Ennek folytán bármily kicsiny reménységgel, de mégis megindítottuk a gyűjtést, amelynek eredménye az lett, hogy a kérdéses szobor m ű egy példájának elkészítését a fővárosival egy időben megrendelhettük és mikor az elkészült az előállítási ár felét ki is fizethettük. Reményünk van arra is, hogy az előállítási ár másik felét akármilyen nehezen is, de össze fogjuk gyűjteni. Nincs azonban reményünk arra, hogy gyűjtésünk összegéből a talapzat előállításának költségei is kikerülhetnek. Ez utóbbi körülmény indít bennünket arra, hogy Nagyméltóságod kegyes jóindulatához forduljunk, és kérjük, hogy a talapzat előállításának költségeit valamely rendelkezésére álló alapból szoborbizottságunknak kiutalványozni kegyeskedjék. Kérésünk támogatására ide mellékeljük a szobor talapzatának szemközti és egyik oldal-nézetét vázlatban, amelyből Nagyméltóságod meggyőződhetik, hogy figyelemmel voltunk a szobor Intimus természetére, és olyan talapzat tervezetet fogadtunk el, amely egyrészt nem zavarja magának a szobornak hatását, másrészt számol azzal a körülménnyel is, hogy anyagi erőnk pazarabb kiképzést nem enged meg. A talapzat anyagának megválasztásánál is számba vettük a takarékossági szempontokat, mert miután csak az alsó lépcsőzetnél alkalmaztunk bánpataki szegélyköveket, míg az egész alapzat testét bácstoroki kővel burkoljuk, a belső üregeket pedig téglával falazzuk ki. A takarékosság szemmel tartását a mellékelt költségvetés is igazolja, amely mindössze 3157 K67 fillért tüntet fel. A tervező műépítész neve a talapzat solidítására nézve annál is inkább garancziát nyújt, mert Lux Kálmán műépítész úr a Műemlékek Orsz. Bizottságának alkalmazottja, és legutóbb is a kolozsvári ferencrendiek zárdájának restauraczionális munkálatainál minden elismerésre méltó működést fejtett ki.

6 Mindezek alapján mi teljes bizalommal fordulunk Nagyméltóságodhoz, és mikor kérésünket kegyes jóindulatába ajánljuk, megkülönböztetett tisztelettel maradunk. Kvár, 904. V./6. Nagyméltóságodnak alázatos szolgája a kolozsvári Szt. György-szoborbizottság nevében jegyző előadó elnök 14. ENTM Lvt. C1 660 §. Méltóságos Dr. Haller Károly egyetemi tanár, miniszteri tanácsos úrnak Kolozsvár Méltóságod ezennel vállalatba adja és mi vállalatba vesszük a kolozsvári Szt. György szobortalapzat kőfaragó munkájának elkészítését, költségvetésünkben foglalt egységárak és a következő körülírások alapján. A talapzat-szegélykövek bánpataki kőből, oldalt reczézett, fent finoman szemcsézett, vízlefolyás czéljából 3 milliméter rézsűvel ellátva készülnek, a megrendelési rajzban feltüntetett fecskefarkú csapok betartásával. A kő minősége elsőrendű, egyenletes szövetű és likacsmentes legyen. Az esetleges apró likacsok műkővel való ki tömése nem engedélyezhető. A talapzat törzsének anyaga bácstoroki fagymentes, teljesen egyöntetű, elsőrendű anya közét lesz. A törzskövek megmunkálása teljesen sima lesz, a profilok és rajz szigorú betartásával. A kövek egymáshoz való kötésére szolgáló bánpataki kőcsapoknak megfelelő csaplyuk pontos elhelyezésére különös gondot fordítunk. A csaplyukak esetleges pontatlan elhelyezéséből származó és a kövek elhelyezéséből felmerülő hibák kijavítását, illetőleg az ez által megnagyobbított csaplyukakhoz szükséges nagyobb bánpataki kőcsapok pótlását mi kötelesek vagyunk viselni minden külön díjazás nélkül, Lux Kálmán tervező és művezető műépítész felszólítására. A talapzat köveinek elkészítését azonnal megindítjuk és oly erővel folytatjuk, hogy azok 1904. év június 1-én átvehetők legyenek. A kész kövek elszállításukig telepünkön maradnak, melyeknek esetleges sérüléséért is mi vagyunk felelősek.