Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

zölhet. Ez a kötelezettség, illetve a javításokat, bővítéseket, vagy átalakításokat célzó engedély kikérésére vonatkozik az építmények nemcsak építészeti állagára és alkatára, vonatkozik nemcsak a homlokzatokra, az alaprajzra és az egész felépítményre, hanem művészi megjelenésének minden tényezőjére /díszítés, vakolat, festés, korbeli berendezések, stb./ s általában minden olyan nemű átalakításra, ami bármi módon befolyásolhatná az illető emlék eredeti jellegét és veszélyeztetné biztonságát. A tulajdonos a jóváhagyásra benyújtott összes tervek egy példányát köteles a Főfelügyelőségnek beszolgáltatni. A tulajdonos az építményen felirati, vagy reklámtáblákat csak a Főfelügyelőség engedélyével, s az általa meghatározott módon és formában helyezhet el. Táviratpóznák és külső rádióantennák csak a Főfelügyelőség engedélyével és az általa megjelölt módon helyezhetők el rajta. A Főfelügyelőség feliratok, hirdetések, plakátok kiragasztását megtilthatja, vagy azok megfelelő elhelyezésére utasítást adhat, ha azok az építmény külső megjelenését zavarják. 6. § Jelen törvény védelme alatt áll a művészeti és történeti emléknek tekintendő építmény környezete is. Az illető emléknek a Főfelügyelőség által esetről-esetre meghatározandó zónáján belül minden újabb építés, vagy külső átalakítás, különösen a stílus és az épületmagasságok tekintetében csak a Főfelügyelőség jóváhagyásával és az általa megjelölt módon eszközölhető. Ezen a zónán belül magas kémények, gyárak, motorral működő üzemek felállításához is, amelyek különösen a romlékony építmények biztonságát veszélyeztethetik, a Főfelügyelőség engedélye szükséges; hasonló okokból a Főfelügyelőség megkeresésére az ilyen körzeten belül az illetékes hatóság a jármű, s különösen a gépjármű forgalmat korlátozni, vagy beszüntetni tartozik; az illetékes hatóság épp így eljárni köteles a Főfelügyelőség olyan megkeresései tekintetében, amelyek a művészeti és történeti emlékké nyilvánított építményeket és azok tartozékait a madarak kártevéseitől és egyéb természeti kártevésektől megóvni javasolja. Az 5. és 6. §§-ban foglalt rendelkezéseket célzó korábbi rendeletek /1937. VI. tc./139 hatályukat vesztik. 7. § A jelen törvény védelme alá tartozó építmények ily jellegét a Főfelügyelőség a telekkönyve bejegyezteti. A tulajdonos változása esetén, akár adásvétel vagy öröklés útján történjék is az, a régi tulajdonos köteles ezen körülményt az újjal közölni s róla a Főfelügyelőséget 8 napon belül értesíteni. Az állami, vagy más közületi tulajdonban lévő ilyen jellegű emlékek esetleges rendeltetésének megváltoztatásáról az illető hatóság köteles a Főfelügyelőséget nyolc napon belül értesíteni. 8. § Az 1. §-ban meghatározott ingatlan emlékek bárminemű tulajdonosai /állam, község, egyház, egyéb közületek, társulatok és magánosok/ a tulajdonukban lévő építményeket és azoknak az 1. §-ban célzott esetleges tartozékait kötelesek fenntartani, megőrizni, biztosítani és a Főfelügyelőség által megjelölt szükség esetében, az általa megjelölt módon stílszerűen kiigazítani, vagy átalakíttatni, s ezen munkálatok költségeit viselni. Amennyiben az államon kívüli közületek és magánosok ezen kötelezettségüknek eleget nem tesznek, az említett munkálatokat a Főfelügyelőség elrendelheti és végrehajtathatja, a felmerült költségeket pedig a tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tartozik. Egészen kivételes esetekben, nagyobb méretű és tetemes költséggel járó átalakítások vagy biztosítások költségeit, - amennyiben közigazgatásilag végzett szigorú ellenőrzés alapján kitűnnék, hogy a tulajdonos anyagi helyzete ezeket semmiképpen sem tudná viselni - a Főfelügyelőség, állami javadalomból, vagy a Művészeti és Történeti Emlékek Alapjából egészben, vagy részben fedezheti. Ily esetekben, ha a tulajdonos anyagi helyzete később javul, e kiadásokat a Főfelügyelőségnek, közigazgatási végrehajtás terhe alatt, esetleg részletekben megtéríteni tartozik. 9. § Amennyiben a jelen torvény védelme alatt álló építményeken a tulajdonos a Főfelügyelőségnek jóváhagyása nélkül, vagy a tőle jóváhagyott tervektől eltérő biztosítási, helyreállítási vagy átalakítási munkálatokat végez, a Főfelügyelőség a munkálatokat bármikor felfüggesztheti. Ha a tulajdonos a munkálatokat vonakodik a Főfelügyelőség előírása szerint folytatni, a Főfelügyelőség azokat a tulajdonos terhére maga végeztetheti; az így felmerült költségek közigazgatási úton biztosíthatók. Ha a tulajdonos - az állam és az egyházak kivételével - a Főfelügyelőség felhívása ellenére a fenntartást és kiigazítást elmulasztja, valamint ha az illető emléken a Főfelügyelőség engedélye nélkül javításokat, bővítéseket, átalakításokat eszközöl, vagy rajtuk éppenséggel rombolásokat végez, akár egyes részeit lerombolja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Főfelügyelőség javaslatára elrendelheti az illető emlék ideiglenes, vagy végleges kisajátítását, zárlatát, súlyosabb esetben pedig elkobzását. Amennyiben ilyen mulasztás egyházi tulajdonban lévő emlékek esetében fordulnak elő, a Főfelügyelőség megfelelő eljárás céljából felhívja erre az egyházi kormányzati hatóságokat. 11. § Az 1. §-ban foglalt építmények lényegesebb költségekkel járó átalakításánál a Főfelügyelőség javaslatára legfeljebb 15 évig terjedő ideiglenes házadó mentességben részesülhetnek, amely esetben a stílszerű helyreállítás, vagy átalakítás ellenőrzése fejében a tulajdonos a Művészeti és Történeti Emlékek Alapjába a helyreállítási költségek után 10%ot köteles befizetni. 12. § Ha a tulajdonos a jelen törvény rendelkezései alá tartozó ingatlan emléket fenntartani nem akarja, s ehhez a Főfelügyelőség hozzájárul, a miniszter a Főfelügyelőség javaslatára elrendelheti az illető emlék kisajátítását. Ebben az esetben a tulajdonos tartozik az emléket a kisajátítási eljárás befejezéséig érintetlenül hagyni. A kisajátítási összeg tekintetében, meg nem egyezés esetén háromtagú bizottság dönt, melynek egyik tagját a tulajdonos, a másikat a Főfelügyelőség jelöli ki, míg a harmadik az építmény helyén illetékes járásbíróság elnöke. Amennyiben a Főfelügyelőség nem él a kisajátítás jogával s a tulajdonosnak engedélyt ad, hogy az építményt egészben vagy részben lebontsa, a tulajdonos, ha az így felszabadult telken maga építkezik, a telek értékének, ha pedig azt eladja, az eladási árnak 10 §-át tartozik a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Alapjába befizetni. Ha a telken maga épít, a telek értékét a fent célzott összetételű hármas bizottság állapítja meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Főfelügyelőség előterjesztésére szükség esetén, a jelen törvény védelme alatt álló ingatlan emlék környezetét is/építményeket, üres telkeket, útvonalakat és tereket/ kisajátíthatja. A kisajátítási összeg tekintetében meg nem egyezés esetén a fent célzott hármas bizottság dönt. 13. § A tulajdonos köteles átalakítások és helyreállítások esetében az illető építménynek átalakítás előtti, valamint utáni állapotáról tudományosan használható fényképfelvételeket készíttetni és azokat két példányban a Főfelügyelőségnek, úgy a munkálatok megkezdése előtt, mint azok bevégzése után nyolc napon belül beszolgáltatni; amennyiben ezt elmulasztaná, a Főfelügyelőség a fényképeztetést elvégeztetheti, s a költségeket a tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni tartozik. 14. § A tulajdonos köteles a Főfelügyelőség illetékes szerveinek, a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Főfelügyelőjének felhatalmazására, a tulajdonát képező ingatlan és ingó emléket a szükséges szemle és felülvizsgálat céljából előzetes értesítés mellett bármikor hozzáférhetővé tenni. 15. § A jelen törvény hatálya alá tartozó ingó emlékeket tulajdonosuk köteles épségben fenntartani s azokon szükség esetén azon biztosítási vagy helyreállítási munkálatokat a saját költségén elvégeztetni, amelyeket a Főfelügyelőség előír. Ha ezt vonakodik megtenni, a Főfelügyelőség a munkálatokat a tulajdonos terhére maga hajtatja végre. Ha az illető ingó emlék fennmaradása vagy jó karban tartása veszélybe van, a Főfelügyelőség őrizetbe veheti, s a tulajdonos vonakodása vagy súlyosabb gondatlansága esetén a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával elkobozhatja. Ha z ingó műemlék öröklés vagy hagyományozás útján más tulajdonos birtokába kerül, úgy az új tulajdonos köteles ezt a körülményt a Főfelügyelőségnek nyolc napon belül bejelenteni. Ha a tulajdonos az ingó emléket el akarja adni, köteles azt a Főfelügyelőség útján az államnak felajánlani, amely az elővásárlási jog gyakorlásáról 30 nap alatt nyilatkozik. Az elővásárlási jog igénybevétele esetén, amennyiben az összeg tekintetében megegyezés nem jön létre, a fenti §§-ok-