Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

példákat felemlítve, a progresszív magyar építészeknek a nemzeti építészet megteremtésére irányuló erőfeszítéseit állítva mintául.

1,4 Értékítéletüket illusztrálandó álljon itt Petrovicsnak Vigand Ede (Toroczkai-Wigand Ede) magyaros-modern modorban tervezett családi házait elemző, dicsérő, 1907-es cikkéből egy idézet:„Vonzó hatásuk okait elemezve, többet lehetne beszélni arról, ami hiányzik, mint arról, ami van rajtuk. Nyoma sincs az »előkelő« nyaralók hamis hivalkodásának, a raktárból származó oszlopoknak, párkányoknak, a henye plasztikának [...] Egyszerű tömegek, sima felületek, terpeszkedő, népies tetők [...] Az ornamentális dísz hiányáért a részek összehangzó arányai, s az igénytelen vonalak ritmusai kárpótolnak".'

15 Maga Toroczkai-Wigand Ede - a magyar népi kultúra elhivatott kutatója, aki a népi építészet alkotó módszereinek alkalmazásában minden kortársánál messzebbre jutott a korszerű családiház-építészet terén -, is több helyen kifejtette nézeteit az ideális családi házról, pl. a Hogyan építsünk a Balaton partján? című illusztrált, kisebb tanulmányában.

16 Valójában az értekezés nem specifikusan a Balatonról szól, általánosabb érvénnyel tárgyalja a modern lakóházat, ugyanakkor kihangsúlyozza a „genius loci" fontosságát. Toroczkai-Wigand szerint józan egyszerűséggel, gazdaságosan, mindenekfelett magyarul kell építkezni. A belső szerkezet tagolja a külsőt, a külső díszítést a szerkezeti elemek adják, melyek anyaguk szerint érvényesüljenek: a tégla, a kő és a fa. Mintául állítja a Göcsej vidék házait, ahol az oromfalat faragott, fűrészelt, festett deszkafal díszíti. A megválasztandó anyagot a helyi viszonyok szabják meg, az építkezés jellegét pedig az éghajlati viszonyok. Ha ezeket tekintetbe veszik, nincs megtévesztés. A házak alaprajza egyszerű és célszerű legyen, s minél közelebb áll a négyszöghöz, annál kevesebb a felület, kevesebb a vihar rongálásának kitett külső fal. Házunk fejezze ki saját korunk igényeit és a mi életünkkel legyen szoros összefüggésben. Praktikus, ha az alagsorban vannak a kiszolgáló helyiségek, a földszinten a közösségi terek és a magas tetőtérben a hálószobák. Megjegyezzük, hogy ennek a téralakításnak nincs köze a magyar népi építészethez,Toroczkai az angol családi házak tanulságaiból merített, hiszen a magyar parasztház nem nyújthatott elegendő támpontot a differenciáltabb igények kielégítésére. Az általunk tárgyalt villák közül a kisebb méretűek tekintetében elmondhatjuk, hogy az épületek külső és belső megjelenésére vonatkozó fentebb idézett kívánalmakat többé-kevésbé kielégítik: funkcióhoz alkalmazkodó alaprajzi kialakításukkal és arányaikkal, egyszerű anyaghasználatukkal, felesleges ornamentikától mentes homlokzataikkal a mai szemlélő számára is harmonikus, tájba illeszkedő épületekként jelennek meg. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a legtöbb itt megépült„svájci villa" meglehetősen uniformizált, nem viselik magukon a genius loci bélyegét, hanem a századfordulóra már a Balatonon is elterjedt típus variánsait képviselik. Legfőbb értéküket a természetbe való belesimulás, a telepszerű elrendezés, a gondosan megtervezett kertek és sétány, illetve az jelenti, hogy egy rohamosan pusztuló és az utóbbi évtizedig nem sok figyelemre méltatott épülettípus jellegzetes reprezentánsai. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a 20. század második felében a zöldterületeken épült lakóépületek átlagszínvonala meg sem közelíti ezeknek a gyakran míves szakmunkával mégiscsak egyénivé varázsolt villáknak a kivitelezését, így a ma emberre nemcsak az általuk sugallott életérzésre, hanem a bennük megtestesült szaktudásra, az épített és természeti környezet iránti érzékenységre is nosztalgiával gondol. JEGYZETEK 1 Ma is érvényes Komárik Dénes húsz éve megjelent megállapítása: „E típus létrejötte és milyensége sokkal jellemzőbb a korra, mint ahogyan azt hazai jelenségének átfogó feldolgozatlansága sejtetné." KOMÁRIK DÉNES: A „félköríves" romantika építészete Magyarországon. Építés- Építészettudomány, 16, 1984. 1/2. 188-189. [továbbiakban: KOMÁRIK 1984a.]; KOMÁRIK DÉNES: A pilismaróti Heckenast-villa. Műemlékvédelem, 28, 1984, 1. 19-20. [továbbiakban: KOMÁRIK 1984b] 2 GÁRDONYI ANTAI : A budai hegyvidék első nyaralótelepei. Tanulmányok Budapest Múltjából, 2. Budapest, 1933.162-180.; L. GAi ÉVA: Építészeti emlékek a budai hegyekben. Műemlékvédelem, 15,1971,1.28-34.; L. GÁL ÉVA: A budai hegyvidék újkori beépülésének kezdetei. Történelmi Szemle, 14,1971, 3/4. 515-538.; VAU ISTVÁN; Budai villák. Műemlékvédelem^], 1977,4. 293-298.; KUBINSZKY MIHÁLY: A soproni Lőverekkel kapcsolatos műemlékvédelmi feladatok. Magyar Műemlékvédelem, 8. Budapest, 1977. 207-211.; BARTHOLY ESZTER: A villaépítkezés történelmi stílusai a kiegyezéstől az I. világháborúig. Szakdolgozat. Budapest, ELTE Művészettörténeti Tanszék, 1979.; BARTHOLY EszTER:„Svájci nyaralók" a budai zöldövezetben. Magyar Építőművészet, 1983, 3. 31-33.; KOMÁRIK 1984a. (1. jegyzetben i. m.) 187-189.; SZÚCSNÉ MEZEI MÁRIA: A balatonfüredi fürdőtelep polgári építkezései. Műemlékvédelem, 29, 1985, 4. 292-300.; WINKLER GÁBOR: Sopron építészete a 19. században. Budapest, 1988.143.; WINKLER GÁB0R:„Amerikai házak"a magyar vidéken. Műhely, 11,1988, 2. 44-51.; KOPPÁNY TIBOR: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, 1993.65-67.; GÁBOR ESZTER: Polgári villák a dualizmus korában. Műemlék lakóházak. Az Egri Nyári Egyetem előadásai, 1994. június 21-28. Budapest, [1995], 64-71.; GÁBOR ESZTER: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig. Budapest, 1997.; GÁL ÉVA: A rózsadombi villanegyed kezdetei. (1880-90-es évek). Az egyesített főváros. Pest, Buda Óbuda. Szerk. Gyáni Gábor. Budapest, 1998. 230-264.; PILKHOFFER MONIKA: Schlauch Imre építész és villatelepe Pécsett. Siciturad astra, 2000, 3. 93-130.; PILKHOFFER MÓNIKA: Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pécs, 2004.137-156.; WINKLER GÁBOR: Lövérek, lőverházak Sopronban. Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Budapest, 2004. 379; 397.; GÁL ÉVA: Alpár Ignác három rózsadombi villája. Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteleíére. Szerk. Vadas Ferenc. Budapest, 2004.435-447. 3 SÁRMÁNY-PARSONS ILONA: Villa és családi ház. A polgári lakáskultúra változásai. Pavilon, No 4. Budapest, 1990. 47-53.; SÁRMÁNY-PARSONS ILONA: Villa és családi ház. Polgári lakáskultúra a századfordulón. Szerk. Hanák Péter. Budapest, 1992~ 179-223. 4 GÁBOR ESZTER: Izlésváltás a századfordulón. Átépítések az Andrássy úti villanegyedben. Ars Hungarica, 17, 1989, 2. 169-178.; GÁBOR ESZTER: AZ Epreskerti művésztelep. Művészettörténeti Értesítő, 39, 1990, 1/2. 22-70.; GÁBOR ESZTER: AZ Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota.