Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor
család használatába és homlokzati architektúrája (nyers téglafalak, faragott tégla szemöldökpárkányok, vakolt tagozatok), térkiosztása ma is az eredeti állapotot őrzi. Érdemes hosszabb terjedelemben idézni egy korabeli (1902) látogató leírását, amely szintén megkülönbözteti az „olasz tetejű", tágas verandájú Szigethy—Gyula-villát a többi szebbnél szebb tornyos, erkélyes épülettől: „Ha a viczinálison, mely most gyorsabb tempóban koczog, mint a múlt években, eljutunk Fonyódra, piszkos, poros úton haladunk gyalog, vagy kocsin, ahogyan kedvünk, vagy bugyellárisunk engedi, föl a fürdőtelepre. Elhagyva az első dombot, a faluhoz, a Schaller-vendéglő turistaházhoz érünk, s hol a többi fürdővendégen kívül, a nagybányai festőiskola egy része itt lakik és étkezik ; mennyiben jól, vagy rosszul, azt ők tudják... A második domb után következnek a szép villák. Elsőnek kaczér piros redőnyeivel János úr 9 ' villája; bájos, összhangzó úgy belül, mint kívülről is, körülötte szép öreg tölgyfák, csinos park, sok cyklámen, minden szeretettel ültetve, gondozva. A bútorzata bécsi piros kendőkből, minden darabja kiváló ízléssel megválasztva, és sok virág a szobákban, helyes polczok, mindez úgy illik fehér falához, mahagóni piros ajtajai, ablakaihoz, olyan jóízű magyaros, aranyos. Következik az I. doktorvilla, egyszerű, csinos; azé, kinek főérdeme, hogy a fürdőtelep létrejött." 4 Utána II. doktorvilla, lapos, olasz tetejével, tágas verandájával, rendkívül kényelmes szobáival, olyan a külseje, mintha Pompéiból csöppent volna ide. A boldogult jó doktor bácsi 95 szívesen nézte naphosszat a Balatont, Badacsonyt ; itt pihent szeretett és szerető családjával, fáradságos hivatása közben. Utána jön a többi szebbnél-szebb, tornyos, erkélyes villa; előttök csinos kert, az idén a sok eső következtében, csoda szép vegetátióval." 96 Egy másik, 1899-ből származó lelkes beszámoló külön is megemlékezik az 1897-ben, a telep közepén, három 480 négyszögöles telken épült kastélyszerű Márffy-villa (Bartók Bála út 44-48.) n; impozáns épületéről: „Fürdőtelepünk folyton emelkedik, a villák egymásután épülnek széltében- hosszában minden felé! [...] Egyik szebb, mint a másik. Ez idő szerint itt Márffy Emilé dominál mind nagyság, mind külcsíny és belső berendezésével! - Ez már nem villa többé, hanem ez egy kis fejedelmi palota! A mint halljuk most egy többszörös milliomos budapesti nagykereskedő keres telket és contrat akar adni a Márffypalotának egy százezres villa építésével". 98 A már idézett 1902-es híradásban ezt olvashatjuk az épületről: „A telep közepe táján, a legmagasabb ponton, nagy parkkal, legnagyúribb villa, különféle erkélyeiről legelragadóbb a kilátás. Ezt Olympnak nevezhetnék, mert a legmagasabb, impozáns berendezése nagyúri; - falai tele aggatva a legszebb metszetekkel. Ebédlője falán mithológiai képekkel; itt reád mosolyog Flóra, a virágok istennője, Vénusz és a 12. kép. Márffy-villa, 1900-as évek eleje belvederi Apolló, Ganymed és sok más pogány Istenség. Méltó keret azOlympban." cc (12. kép) A földbirtokos Márffy Emil tehát a reprezentáció és társadalmi események céljára is alkalmas épületet építtetett, nem csak felüdülést keresett balatoni villájában, mint a polgári foglalkozásokat űző többi villatulajdonos. A villa tervezője és kivitelezője ismeretlen. Azonban az épületen ma már csak nyomaiban fellelhető Fachwerk-elem, - amely a többi bélatelepi villán, a Fittler-villát kivéve nem fordul elő - továbbá a többitől eltérő mérete és meglehetős eklektikus díszítettsége alapján feltételezhető, hogy a bélatelepi építkezések kapcsán a korabeli sajtóban is többször említett Say Ferenc székesfehérvári építész volt a tervezője. 100 Saját, háromszintes, tornyos, siófoki villáján és egyéb, általa vagy mások által tervezett, nagyméretű, reprezentatív siófoki köz- és magánépületen is gyakran megjelenik a Fachwerkelem. 101 Az összetett tömegű és tetőzetű, iker-oromfalas, előlépcsővel és bábos korlátos, oszlopokon nyugvó pergolával fedett terasszal épült Márffy-villa eredeti tömege nem módosult visszavonhatatlanul az átépítések és toldaléképületek ellenére sem. Az oszlopos nyitott veranda feletti faoszlopos, fedett tornác helyén sajnos jellegtelen üveges építmény éktelenkedik, de homlokzatain még részben láthatóak az építészeti tagozatok, részletformák. Az építési fázisokat megörökítő képeslapok tanúsága szerint eredetileg a két oromfalon is látható volt a Fachwerkelem, azt csak később távolították el. A kortársak joggal lelkendeztek a pompás épületről, ma azonban megfosztva egyes részleteitől, inkább egymáshoz kevéssé ízesülő motívumok egyvelegeként hat, ami betudható egy 1920 körül valószínűsíthető, a tulajdonosváltáshoz kapcsolódó
