Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

6. kép. Depold-villa, 2002 7. kép. A Depold-villa részlete, 2002 ba erdős vagy ligetes jellegű kertek tartoznak, a második típusban a cserjeszint hiányzik, a talajszint főként gyepes. A villakertek kerítése előtti „előkert" szélességétől függően változatos telepítettségű.

88 Az épületek az utcavonaltól beljebb, szabálytalan elrendezésben, kertekben szabadon állnak, melléképületekkel. Lényegileg eredeti állapotban csak4-5 villa maradt meg, néhányat mára két világháború között átépítettek, és számos szenvedte el az államosítás utáni beavatkozásokat majd az 1990-es évek reprivatizációja utáni helyreállításokat, amelyek műemlékvédelmi szempontból kívánnivalót hagynak maguk után. Ennek ellenére a legtöbb épület tömege és egyes részleteik, maguk a kertek és a villasor előtti sétány még a nagyhírű épületegyüttes hajdan volt szépségét idézik. Legnagyobb számban, a már említett svájci stílusú villákkal rokonítható nyaraló épült rizalitokkal tagolt tömeggel, összetett, magas tetőkkel, díszes, fűrészelt oromzatokkal és faragott oszlopos verandákkal, sarokarmírozott, nyerstégla vagy vakolt falakkal, a nyílászárók körül gyakran vakolatkereteléssel, pl. Bartók Béla utca 24., 32, 36, 38, 54. 68. 74. Alaprajzukat szabadon, a szükségletek szerint alakították, nem korlátozva a szimmetria szabályaitól. A nagyobb villák emeletesek, erősen tagolt tömegűek, a faverandákon és oromzatokon kívül tornyokkal ékesek is (voltak), és impozáns lépcsőfeljárók vezettek hozzájuk a kertekből, pl. Bartók Béla utca 28., 30., 58. A kisebb villák típusának egyik jellegzetes példája a Bartók Béla utca 54. számú Depold-villa (6-7. kép), amelyet Depóid Béla, műszaki felügyelő, a Somogy megyei Államépítészeti Hivatal későbbi vezetője tervezett és épített családja számára. A fennmaradt tervlapon egy épületrész metszetrajza és az alaprajz látszik: a főhomlokzat síkjából kilépő, a kertből áttört mellvédfalas lépcsővel megközelíthető, nyitott faveranda mögött nyílik az ebédlő, ebből nyílik a három szoba és a konyha, mögötte a cselédszoba8. kép. A Depold-villa alaprajza, 1902 val.

89 (8. /cépj Az alagsorban kiszolgáló helyiségek találhatók. Szerény méretű, egyszerű kivitelű épületről van szó: az ebédlő alapterülete 30 m

; és a szobák mérete sem haladja meg a 20 nrr-t. Az épület belső terei és külső megjelenése is lényegileg eredeti állapotban maradtak fenn. A főhomlokzatveranda melletti szakaszát fakonzolokon nyugvó, áttört, fűrészelt oromzat zárja le, a verandán faragott oszlopok, a vakolatlan, rusztikus felületű, sarokarmírozott