Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor
felemlegetésével. Az egyesületek tevékenységének eredményeként beszélhetünk, 1885-1913 között, az első urbanizációs korszakról: ekkor történnek az első kommunális beruházások (víz, villany, csatorna) és ekkor épülnek ki a villatelepek. 31 Siófok nyitja meg a sort: itt már 1878-ban áll a Neuschloss építtető cég tervei szerint készült fürdőház, majd 1885-ben a káptalan megkezdi a vasúttal párhuzamosan futó apadás-telkek parcellázását, amelynek eredményeként 2-3 év múlva hosszú sora áll a Say Ferenc fehérvári építész 32 által tervezett villáknak. 1893-ban a Sió és Hullám Szálloda épültek fel Ray Rezső 33 tervei alapján. 1891-ben Berényben is elkezdődtek a villaépítkezések, Lellén a két-két holdas parcellákat gróf Jankovits László jelölte ki nyaralótelep kiépülésére. 34 Földvár-pusztán, a Kőröshegyen birtokos gróf Széchenyi Dénes 1871-től Schilhán József uradalmi főkertésszel fásíttatott nyolcvan holdnyi területet az akkori postaút (mai 7-es autóút) és a Balaton-part között, Spur István uradalmi mérnök tervei alapján pedig 1894-ben elkezdődött a fürdőtelep kialakítása, először három utca és 53 telek. 35 Földváron 1898-ra már 41 villa és 3 szálloda épült fel, és a következő években a déli part legelegánsabb üdülőhelyévé fejlődött, ahol a Széchenyi család hét villát építtetett. Összehasonlításképpen Fonyódon ekkor 23 villa és 3 szálloda állt. 36 Itt kell megemlíteni Fonyód egyik alapvető településfejlesztő erejét, a vasutat: 37 1896-ra elkészült a Kaposvár-Fonyód vasútvonal, az első fürdővonat 1898 júniusában futott be a fonyódi vasútállomásra. 38 Igy vált Fonyód Kaposvár külvárosává, kiránduló helyévé és nyári otthonává. A FONYÓDI VILLATELEP ALAPÍTÁSA Az 1890-es évek elején, Fonyódon - az akkor még néhány száz lelkes halászfaluban 39 - kiránduló dr. Szaplonczay Manó, 40 Somogy vármegye tiszti főorvosa fejében fogalmazódott meg az ötlet, hogy a páratlan panorámájú Várhegyen - ahonnan az északi part vulkanikus hegyvonulatára és a keszthelyi öbölre nyílik kilátás - nyaralótelepet kellene létesíteni. A Somogy című hetilap 1893. november 12-i számában az alábbi lelkes hangú tudósítás jelent meg:„Fonyódot az Isten is fürdőnek teremtette. Regényes hegyvidéke és klasszikus hegycsoportjai a csodálatos kilátással és azon adottság - amit csak Füreden lehet találni, az árny -, mindezen előnyei indították a kezdeményezőket a munkára." A fonyódi Várhegyen lévő erdő gróf Zichy Béla 4 ' tulajdona volt, azonban hamarosan sikerült megszerezni hozzájárulását, hogy az erdő egy részét felparcellázzák. Nem volt egyszerű összeverbuválni az első vállalkozó kedvű építtető ket, mivel ekkor még Fonyód és Kaposvár között nem volt vasúti összeköttetés. 1894 februárjában értekezletet tartottak a létesítendő nyaralótelepről a megyeházán, ahol Szaplonczay megyei tiszti főorvos ismertette Fonyód klimatikus- és talajviszonyait. A megbeszélés végén többen elkötelezték magukat telekvásárlásra. 42 A kezdetekről így számol be egy visszaemlékező:„Szaplonczay a tett embere volt és lelkesedésével magával ragadta Márffy Emil földbirtokost, akivel együtt utóbb a kaposvári Nemzeti Casinót is életre hívta, Csorba Ede, Vaszary János, Tevely Béla, Krizsanits József, Matolcsy József kaposvári ügyvédeket; Folly József főügyészt, dr. Szigethy Gyula János kórházi igazgató főorvost, Chernél Gyula földbirtokost, Dornay Béla kereskedőt stb. és alig egy évvel azután, hogy ezek Szaplonczay vezetése mellett hosszú kocsisorokban indulva, Fonyódon közvetlen szemlét tartottak és magukba szívták Fonyódnak és a Balatonnak szépségét és megittasultak attól, - megindult a villaépítkezés a fonyódi hegy hosszú vonalán, melyet ma Bélatelepnek neveznek". 43 Az 1894. május 24-én, illetve június 8-án Zichy Béla gróf képviselőjével aláírt szerződés szerint igen mérsékelt áron, négyszögölenként 35 krajcárért a felparcellázott 29 telekből 24, villák felépítésére alkalmas területet vettek meg az ebből az alkalomból alakult Fonyód fürdőtársaság tagjai. 44 Egy 480 négyszögöles telek ára 168 forint volt. 45 A gróf megtartott öt telket, majd a későbbiekben még felparcellázott hármat és ezeket 1899-ig sikerült eladnia. A telkek átlag 400 négyszögölesek voltak, a legkisebb 300, a legnagyobb 520 négyszögöl. Az eredeti telektulajdonosok 46 nagyjából megegyeztek azokkal, akikkel Szaplonczay a kirándulást tette, tehát elsősorban kaposvári baráti társaságával, kiegészülve, pl. a dombóvári Paál Józseffel, a herceg Esterházy család jószágigazgatójával és a fővárosban élő dr. Lippich Elek, művészeti íróval. 47 A gróf ezen felül ingyen sétahelyül átengedett egy 16 holdas, parknak szánt területet és egy 70 holdas remek erdőterületet, amelyeknek későbbi fásítását is magára vállalta. Mindezek ellentételezéseként azonban néhány dolgot kikötött a telektulajdonosok számára. Az építtetők és utódaik „tartoznak téglát és cserép zsindelyt az eladótól venni, de eladó is kötelezi magát, téglát és cserép zsindelyt a szükséghez mérten adni a bézsenyi téglaháznál...Megjegyeztetik itt azonban, hogy mástól sem téglát, sem termő követ venni nem szabad."Továbbá„vevők kötelesek a szükséges tűzifát, élelmicikkeket, úgy mint tejet, vajat...eladónak fonyódi gazdaságából venni a szokásos helyi és napi árakon". A fürdőtársaság ezenfelül szerződést kötött az Inkey családdal is, mely szerint megvett 142 kataszteri hold területet a Balatonból is, a fonyódi hegy nyugati sarkától a tó középvonaláig, 1420 forintért. A mindenre kiterjedő figyelem egy újabb példája a szerződés szövegéből: „Az esetre, ha a Balaton akár beszáradás, akár lecsapolás folytán részben