Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Papp Gábor György: A berlini magyar „aranyifjak” ismeretlen építészeti tervei
gédkezett. 1876, 1877 és 1878 nyarán Richard Lucae műhelyében dolgozott egyebek mellett a Borsig-palota építkezésén. 2 " 1 Tanulmányai végeztével nem egészen két és fél évig Julius Hennicke és Hermann von der Hude irodájában volt alkalmazásban. 25 A Berlinben tanuló építész ifjak gondolkodásának formálódásában elsősorban az ottani építészprofesszorok játszottak fontos szerepet, közülük is Richard Lucae volt az, aki nagyszámú és népszerű előadásaival, valamint sokakat foglalkoztató építészirodájával erős befolyással és ranggal bírt az ifjúság, így Alpárék körében is. Úgy tűnik, hogy mind a berlini egyetemi közéletben (Schinkel Kneipp), mind a magyar kolónia körében (Berlini Magyar Akadémikusok Köre), sikerült elismertségre és népszerűségre szert tenniük. Több éves berlini tartózkodás után 1881 januárja és szeptember között Alpár Ignác negyedmagával, berlini iskolatársaival, barátaival Olaszországi körutat tett, majd onnan egyenesen Pestre érkezett, ahol Hauszmann professzor asszisztenseként a Műegyetemen tanított, egészen 1888-ig.Tudjuk, hogy a berlini tapasztalatokat Szkalnitzky és Hauszmann után Alpár is felhasználta előadásaiban. A tanítványaival igen személyes kapcsolatot kialakító építész ugyanazt a gyakorlatot - egy kiadott terv kidolgozása fél nap alatt - vezette be a pesti Műegyetemen, amellyel Berlinben találkozott. 26 Hét év után Alpár otthagyta a Múzeum körúti épületet, bár nem jószántából. Az egymásnak ellentmondó visszaemlékezések alapján arra következtethetünk, hogy Hauszmann és Alpár között nézeteltérés alakult ki a tanítás során. Avval, hogy az idősebb Hauszmann korábbi támogatottja, tanítványa, nem oktatott tovább a Műegyetemen, a rangidős maradt az egyetlen, aki az ún. berlini neoreneszánszot a katedráról terjesztette, nem is eredménytelenül. JEGYZETEK 1 Minthogy a címben szereplő„,berlini magyar aranyifjak"elnevezést a szakirodalomban általában Hauszmannék társaságához kapcsolták, ám Alpárék korosztályával összefüggésben is felmerült már, jogosnak és elfogadhatónak tartom a fogalmat a Berlinben tanuló építészek szélesebb körére, az 1866-1884 között ott végzett építészekre is kiterjeszteni. Ez az elnevezés ugyanis a magyaroknak a németekétől eltérő életmódjára és mentalitására utal, és a magyar kolóniánál az 1860-as éveket követően is egyértelműen megmaradt. 2 Hauszmann Alajos önéletírása. Lapis Angularis. I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, 1995.16. 3 Uo., 16. 4 Pártos Gyulát. Művészet, 16. 1917.36-37. 5 Erre utal egy fürdőcsarnok terve 1868-ból, ld. KOMOR MARCELL: Hauszmann Alajos. Művészet, 13. 1914.241. 6 Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón. Összáll. és jegyz. Seidl Ambrus. Budapest, 1997.24. 7 Ld. 4. jegyzetet. 8 Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Tervtár, Itsz. 58.87.1. Közölve: KISMARTY-LECHNER JENŐ: Lechner Ödön. Budapest, 1961.11,13. 9 Az előbbiek közül az utcai homlokzat kivételével mindegyik lap szignált-datált. Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Foerk-hagyaték (alaprajz fotója); Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Itsz. 51.712/2. (alaprajz); 51.712/1. (utcai homlokzat); 9055 (távlati kép); 562-563 (belsők). 10 Gy. G. önéletrajza. Lemásolva 1931, kézzel. Tul. Gy. G.-né. Géppel átírva G. E. 1992. Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Magyar Művészek Lexikona (Szentiványi Gyula gyűjtése). 11 MAGYAR VILMOS: Alpár Ignác élete és működése. I. Az ismeretlen Alpár Ignác 1855-1881. Budapest, 1929. 29.; Alpár Ignác berlini éveiről újabban: HAJÓS GYÖRGY - KUBINSZKY MIHALY - VAMOSSY FERENC: Alpár Ignác élete és munkássága. Budapest, 2005.22-23.; ROSCH GABOR: Alpár Ignác építészete. Budapest, 2005.17-19. 12 Ezekből hatot Sisa József publikált, ld. SISA JÓZSEF: Magyar építészek külföldi tanulmányai a 19. század második felében. Művészettörténeti Értesítő, 55, 1996, 3/4. 171-173. 13 Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 69.026.5 14 Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 69.026.12, 69.026.62, 69.026.64. 15 Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 69.026.13, 69.026.26-28, 69.026.35 16 Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, MK 45-073,-074,-075,-076. vö. MAGYAR 1929. (10. jegyzetben i. m.) 40, aki a tervsorozat elkészültét 1878 októberre teszi. 17 Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, MK 47-021 a-b. vö. MAGYAR 1929. (10. jegyzetben i. m.) 41, aki a tervek elkészültét 1879 márciusára teszi. 18 Innendekorationen Johann Heinrich Strades (1805-1880). Vorgelegt von Franke Fietze. Berlin, 2001. 19 Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, MK 50-073,-074,-075,-076. vö. MAGYAR 1929. (10. jegyzetben i. m.) 48, aki a tervek készültét 1880 októberére teszi. 20 Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, MK 50-077,-078. 21 Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, MK 66-025,026. 22 A berlini Építészegylet 1876 májusi pályázatainak is ez volt a témája. Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, MK 41-099-104. 23 Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, Schinkel Wettbewerb 1880, Bohnstedt, Bl. 10. 24 Ld. MAGYAR 1929. (11. jegyzetben i. m.) 34. Magyar közli azt az igazolást is, melyet Lucae helyettese, Fritz Wolff állított ki, tanúsítva Alpár részvételét a Borsig-palota munkálatainál. Uo, 39. 25 Míg az előbbi igazolást további megbízás elnyeréséhez akár még Berlinben felhasználhatta, addig a Hude és Hennicke által 1881 szeptemberében kiállítottat már Pesti tevékenységeire gondolva kérhette Alpár a kapcsolat felbomlását követően, több mint fél évvel, Id. MAGYAR 1929. (11. jegyzetben i. m.) 50. 26 Ld. MAGYAR 1929. (11. jegyzetben i. m.) 34.; MAGYAR VILMOS: Alpár Ignác élete és működése. II. Út a hírnév felé 1882-1896. Budapest, 1933. 7. (A 2. kép: Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Építészeti Gyűjtemény, Itsz. 51.712.1, a fényképet készítette: Szalatnyay Judit; 4, 5. kép: Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 69.026.26, 69.026.13, a fényképeket készítette: Barka Gábor; 1, 3,6-13. kép: Plansammlung der Universitätsbibliothek der Technischen Universität Berlin, a fényképeket készítette Siegfried Reetz) FÜGGELÉK Magyar építészek tervei a berlini Műegyetem tervgyűjteményében 1. Hauszmann Alajos (1847-1926) Az Erzsébet téri kioszk terve. Homlokzati nézet a kert felől 1873 körül (3. kép) papír, akvarell, kartonra kasírozva; 154 x 308 mm (akvarell), 288 x 442 mm (karton)
