Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Papp Gábor György: A berlini magyar „aranyifjak” ismeretlen építészeti tervei

10. kép. Könyvtárszoba terve, hosszmetszet. Alpár Ignác, 1880. június a lapokon zárt tömegű, középkorias formálású épületet láthatunk, melynek fő jellegzetességét egy gazdagon tagolt, faszerkezetű hegyes sisakú torony adja. A magas oromzatokkal, kisméretű csúcsíves, illetve félköríves nyílásokkal szakaszokra osztott homlokzat mögött csarnoktér kapott helyet. A korszak berlini építészetében a hasonló funkciójú épületek külső megjelenésénél gyakran találkozunk a zárt, középkorias formákkal (Id. Johannes Otzen). (9. kép) 1880 júniusában az Egylet felhívására tervet készített egy könyvtárszobához.

27 Az a két lap, ami ehhez tartozik, úgy tűnik, egy kastély/palota könyvtárszobáját mutatja hossz-, illetve keresztmetszetben, valamint alaprajzban. A részben akvarellel színezett lapok egy gazdagon, szinte zsúfolásig telített könyvtárszobát mutatnak, ahol a könyves szekrények mellett kandalló, kanapé, valamint hagyományos könyvtári dísztárgynak számító fizikai és csillagászati eszközök (földgömb, távcső, homokóra) láthatók. A szabálytalan négyszög alaprajzú, síklefedésű tér oldalfalainak fölső harmadában erős kiülésű osztópárkány húzódik. A párkány alatt a belsőt féloszlopokkal osztott könyvszekrény, valamint szegmensíves fülkék tagolják. Az egyik oldalon a mennyezetig felnyúló kosáríves fülke ad helyet a kandallónak. A párkány felett festészeti dísz is utal a tér funkciójára: itt puttókat, valamint ornamensmotívumos falmezőben Plato és Aristoteles feliratú táblákat láthatunk. (10. kép) Pár évvel később, 1895 áprilisában Kolbenheyer Gyula részt vett az Egylet, a berlini Königsplatz kialakítására kiírt pályázatán és első díjat nyert. Előkerült a tervéhez kapcsolódó két lap. Az egyik egy sokszorosított lap Kolbenheyer tervének távlati képéről, a másik egy színezett terv hosszmetszettel és alaprajzzal.

2

' (11-12. kép) A Reichstag előtti tér rendezése már korábban felmerült, Kolbenheyer rajzán ez látványos megoldást kapott.'

2 A már ott álló, a franciák feletti győzelem emlékére emelt Siegessäule köré kétfelől negyedkörívbe rendezett két-két, gerendázattal összefogott oszlopsort tervezett, melyeket a Reichstag tengelyére merőleges főaxis végein két-két, négy oszlopra állított sisakos kapuépítmény zár le. Hasonló, ám kevésbé hang-