Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Papp Gábor György: A berlini magyar „aranyifjak” ismeretlen építészeti tervei

3. kép. Az Erzsébet téri kioszk terve, homlokzati nézet a kert felől. Hauszmann Alajos, 1873 körül megjegyzés is utal. A hosszú földszinti tereket alacsony ívű harántdongák fedik - talán itt merült fel az ideában, a mottóban („Stein und Eisen") jelzett vas alkalmazása. A földszinti terek végighúzódó fülkéiben közös keretbe foglaltfélköríves ikerablakok sora nyílik, mely mögött, miként a homlokzat árkádsoránál már kevésbé a görög, mint inkább a (római) quattrocento építészet ismeretei sejthetők. (1. kép) Minden valószínűség szerint ezt követően kerülhetett sor Hauszmannak, Pártosnak és egy pesti ismerősüknek, bizonyos Eckmayernek arra a közös, Rajna-menti utazására, amelyről Hauszmann tudósít.

0 Ez év őszén a két fiatal építész, Hauszmann és Pártos hazaérkezett Pestre, hogy friss ismeretekkel és részben szakmai sikerekkel a hátuk mögött munkát találjanak. Lechner Itália, majd Franciaország fele vette az útirányt. Punczmann idehaza az egykori pesti iskolatársakkal (Ney Béla, stb.) alapító tagja lett a Magyar Mérnökegyletnek (későbbi nevén Magyar Mérnök- és Építész-Egylet).

7 Tudjuk, hogy néhány évvel később, 1871 -ben már együtt tervezett a frissen hazaérkezett Lechner Ödönnel. Többek között egy Zöldfa utcai bérházat (ma Veres Pálné u. 9.), és a Szent István tér 3. alatti bérházat. Ismeretes egy közös tervük az egykori Honvéd menházhoz, amely a Kiscelli Múzeum Tervtárában található.

8 Hauszmann egykori tanára, Szkalnitzky Antal irodájában kezdett dolgozni és a Zichy- és a Wodianer-palota épp zajló munkálatain, mint építésvezető vett részt. Emellett a Polytechnikumban oktató Szkalnitzky mellett tanársegédi feladatot is kapott. 1870-ben társas viszonyba lépett a nála több mint tíz évvel idősebb Haliczky Bélával. Közös terveik voltak többek között az Erzsébet téri kioszk (1870-1873) és a Tüköry-palota (1871-1872). Az Erzsébet téri kioszk pályázatán első díjat nyertek, így tervük alapján épült fel a pavilon 1873-ra. A parkba tervezett városi „Cursalon"-hoz több vázlatot, tervrajzot ismerünk. Található közöttük egy 1870-ben készült alaprajz (fotója: Magyar Építészeti Múzeum), egy eredeti alaprajzi vázlat 1872-ből (Kiscelli Múzeum, Tervtár). Továbbá az utcai homlokzat rajza, távlati kép 1871-ből, belső rajzai 1873-ból.

9 (2. kép) Ehhez csatlakozik most egy újabb, eddig ismeretlen szép akvarell Hauszmann német nyelvű szignójával a berlini Műegyetem gyűjteményéből, ahova valószínűleg 1873 körül kerülhetett. (3. kép) Ez a tervrajz, amihez korábban talán egy alaprajz is tartozott, a kerti homlokzat ideáját mutatja, azt az oldalát az épületnek, amelyet eddig csak a távlati kép kevéssé aprólékos részletei alapján ismertünk és ehhez képest volt megítélhető az elkészült épület, melynek egyes részeit későbbi fotók örökítették meg. Haliczky Béla mellett, majd az 1870-1872 között működő Haliczky és Hauszmann irodában inaskodott az ifjabb generáció két tehetséges tagja, Györgyi Géza (akinek nagybátyja volt az építőmester Haliczky), valamint Schöckl (a későbbi Alpár) Ignác. A társas viszony felbomlása után további munkákra mindketten Hauszmann irodájában maradtak, Györgyi emellett a budai „Technikán" mestere építészeti előadásait látogatta.

10 Fentiekből is megállapítható, hogy milyen nagy szerepe volt a berlini építészeti hagyomány elterjesztésében annak, hogy két nagyformátumú Berlinben végzett épí-