Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Komárik Dénes: A parnói Andrássy-kastély

Johann Nepomuk Ender (1793-1854), Thomas Ender (1793-1875) emlékkiállítás. Katalógus. Szerk. Papp Gábor György. Budapest, 2001.41. előtti táblán a 8. kép. - Egy egész oldalas folyóiratkép „A parnói kastély főbejárata"felirattal nagyjából azonos az elsőnek említett Enderkép beállításával. A magyar urak ... 1887. (50.jegyzetben i. m.) 304. (Az illusztráció alapjául, mint e cikksorozat minden parnói képénél, „C: ANGERER & GÖSCHL ph." bécsi fényképész cég felvétele szolgált). - Moreili Gusztáv Háry Gyula akvarelljéről készített, egész oldalas fametszete, mely erős rövidülésben a bejárati oldal teljes képét mutatja, dél felől nézve. Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben. Magyarország. V\. Felső-Magyarország. II. rész. Budapest, 1900. 371. 73 A 9.5 x 29.2 cm-es üvegnegatívot a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi (neg. sz. 43560). A képet közölték a „Főúri vadászat 1897"c. írás csupán hangulatkeltő mellékleteként. História, 7, 1985, 3. 6-8. Részlete, reá való minden utalás nélkül, látható a következő album puha borítójának két oldalán (tükörkép!): BAJTI ETELKA - CSORBA LÁSZLÓ: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon. Válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára anyagából. Budapest, 1994. borító. 74 Falkavadászat Andrássy Géza gróf parnói birtokán. Új Idők, 1913. január 1. 7. A bejárati oldal északi részét mutatja. Cikk nincs hozzá. Mivel a folyóirat január 1-ei számában jelent meg, csak 1912-ben készülhetett. 75 BAJTI - CSORBA 1994. (73. jegyzetben i. m.) 150. A nyolc képet tartalmazó oldal címe: Hajtóvadászat az Andrássy-család tőketerebesi és parnói birtokán. Közülük a „kürtökkel hívják a vadásztársaságot" feliratún a jelenet a két épületszárny találkozása előtti részen játszódik, azjndul a társaság a vadászatra a kastély előtt"című mögött az üvegház homlokzata látszik. 76 IFJ, DÜMMERLING ÖDÖN: Möller István (1860-1934). Műemlékvédelem, 4, 1960,4.232. 77 Möller István fia, Möller Károly építész 1945. február 3-án meghalt, s a lakásán levő irodájában felhalmozódott saját, valamint apja tervanyaga a hátramaradottaknak komoly gondot okozott. A ház ostrom utáni helyreállítását végző építész ötlete volt, hogy ezeket ne dobják ki, hanem tegyék a padláson a zárófödémet takaró feltöltésbe. A papír jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, és - legalábbis egyelőre - így nem pusztul el.Talán még most is ott szunnyadnának, ha a tetőhéjalás fogyatékossága következtében addig nem hullott volna rá a csapadék, míg egy helyen láthatóvá vált valamennyi a tervekből. Akkor telefonáltak nekem az építésvezetőségről - én a fővárosi ingatlankezelési szervezetben a műemléki lakóházak felújítását lebonyolító Műemléki Osztály Tudományos Csoportját vezettem ebben az időben - és elmondták, mit találtak, nem tudjuk-e átvenni a tervanyagot. Én az OMF-hez irányítottam őket, de magam is azonnal megnéztem azt, amit inkább hittem képtelenségnek, tévedésnek vagy félreértésnek, mint valóságnak - de örvendetes módon tévedtem. E történet alapján érthető egy publikált gyűjteményi beszámoló több száz gombafertőzött Möller-rajzról szóló része. GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN: AZ Országos Műemlékvédelmi Hivatal gyűjteményei. Műemlékvédelem, 43, 1999,6. 327. - Az utóbbi a Magyar Építészeti Múzeum restaurátor műhelyében várja sorra kerülését (Fehérvári Zoltán szíves közlése - Itt köszönöm meg Váliné Pogány Jolánnak kutatásom korábbi szakaszában nyújtott készséges és messzemenő segítségét e rendezetlen anyagban). Évtizedekkel később, az elmúlt esztendőben, újabb, kisebb anyag került vétel útján a Tervtárba, mely a parnói tiszti lak felmérési manuáléit tartalmazza (Fenesi Lívia szíves közlése). Mindkét adatközlő kollégámnak köszönetet mondva hozzáteszem, a gombafertőzött anyag tartalma (érthető okokból) még ismeretlen, aTervtárban levő részletes feldolgozása most folyik. 78 Supis pamiatok na Slovensku. II. Bratislava, 1968.448. 79 A parnói kastély 1901. (48. jegyzetben i. m.) 547-548. 80 Ezzel az üvegházzal jellegében rokon a gyöngyösi Orczy kastély parkjában egykor állott, inkább építészeti, mint vas-üveg szerkezetű üvegház, csúcsban végződő pillérek közt nagyméretű, a parnóitól eltérően csúcsíves nyílásokkal. Képét közli: KOMÁRIK 1982. (13. jegyzetben i. m.) 295. (kép), 305.; 1939-es fölméréséről Magyarország műemlékitopográfiája. IX. Heves megye műemlékei. III. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1978.133. 81 A parnói kastély pusztulása 1901. (45. jegyzetben i. m.) 320. 82 A magyar urak otthon 1887. (50. jegyzetben i. m.) 310. 83 Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben (72. jegyzetben i. m.) 375. 84 DONGÓ 1906. (41. jegyzetben i. m.) 141. 85 ENDER 2001. (72. jegyzetben i. m.) 50. 86 KOMÁRIK 1982. (13. jegyzetben i. m.) 292. (29. és 31. kép), 306., 307. 87 KÁROLYI MIHÁLYNÉ: Együtt a forradalomban. Emlékezések. Budapest, 1967.43. 88 Ybl Miklós építész 1814-1891. Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter és Kemény Mária. Budapest, 1991. 235.: Az épület összképe, fotó 1870 körül, ugyanaz 1875-1879. Mindkettő BTM Kiscell.; FARAGÓ ÉVA: Képek a századvégi Budapestről. Klösz György fényképei a Budapest Gyűjteményben. Adattár. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve, XVI. 1972-1973. Budapest, 1975.144. (40. tétel), X. képtábla, 1880 körül. 89 JALSOVSZKY KATALIN -TOMSICS EMŐKE: Budapest, az ikerfőváros 1860-1890. Budapest, 2003.122.(176. kép) 90 BIBÓ ISTVÁN: Bp. V, Kecskeméti u. 1. Műemlékvédelem, 15, 1971, 2. 100; KOMÁRIK DÉNES: A fővárosi műemlék-lakóházak építéstörténeti kutatásának 20 éve. Műemlékvédelem, 22,1978, 2.107. 91 SISA 1989. (10. jegyzetben i. m.) 92 RÓZSA GYÖRGY: Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek. Budapest, 1995.92. (84. kép), 158. 93 SISA 1989. (10. jegyzetben i. m.) 50. Rózsa György említett igényes népszerűsítő könyvének adata, e kiadvány műfajának megfelelően, nem tartalmaz a kitűnő és alapos szerzőre jellemző filológiai apparátust, így nem tudjuk, hogy a szerzőként feltüntetett litográfus személyének szerepeltetése valószínűségi, analógiás vagy szorosabb alátámasztáson nyugszik-e, - óvatosak akarunk lenni. Ha azonban valóban az 1859-ben elhunyt, Keglevich által sokat foglalkoztatott Franz Wolf művéről van szó, akkor aThonettel kapcsolatos következtetés alaptalan. - Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a Pichl monográfia írásakor elérhető adatok, valamint a tárgyalt színes litográfia és a hozzá fűzött feltételes következtetések a mondottakon túlmenően is rejtenek némi problematikusságot magukban, amit majd a további kutatás lesz hivatva tisztázni. A monográfia szerint ugyanis Keglevich János egy 1845 tavaszán írt levelében úgy tervezi „hogy a velencei Madonna dell'Orto templomhoz hasonló módon a kastély külső falainak alapsíkja vörös lesz, míg a főpárkányt, az ablakok szemöldökpárkányát és az egyéb kiugró tagozatokat fehérre festeti." (Uo, 46.) De„a gróf 1848 áprilisában, lényegében a kőművesmunkák befejezése után azt írta, hogy a kastély nem vörösre, hanem szürkére van festve."(Uo, 72.: 267. jegyzet) Számolnunk kell azonban - egyéb lehetőségek mellett - még azzal is, hogy az építtető a színes litográfiát az építkezés korai szakaszában csináltatta, s azon a megvalósítani szándékozott színezési változat szerepeltetését kívánta. 94 KOMARIK 1982. (13. jegyzetben i. m.) 306.; SISA 1989. (10. jegyzetben i. m.)31. 95 SISA JÓZSEF: A vépi volt Erdődy-kastély Vas megyében. Műemlékvédelem^], 1977,3. 170-172.; KOMÁRIK 1982. (13. jegyzetben i.m.) 307. 96 KOMÁRIK DÉNES: Adalékok Romano magyarországi működéséhez. Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest, 1998.461-476. 97 SISA JÓZSEF: A szombathelyi Bagolyvár amerikai építésze. Műemlékvédelmi Szemle, 6, 1996,1.127-138. 98 SISA JÓZSEF: A mikosdpusztai Mikos-kastély. Gerő László nyolcvanötödikszületésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. Budapest, 1994. 387-399. 99 Ld. az 52-57. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 100 SZENDREI - SZENTIVÁNYI 1915. (56. jegyzetben i. m.) 523.; DÉRY ATTILA: BUdapest eklektikus épületszobrászata. Budapest, 1991.68, 121. 101 HÁZY LAJOS: AZ ősnemes Vezekényi nemzetségből származott cziráki és dénesfalvi Cziráki grófi család Krónikája. Kézirat a lovasberényi r. k. plébánián, 1895. 155. Gépelt másolata az MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattárában. - Az épület Fort Sándor által szignált 1895-ös beadványi terve tíz évvel ezelőtt a Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtárában még megvolt (Bor Ferenc szíves közlése). Érdemes számon tartani, hogy a helyén állott, egykor a nagy műgyűjtő Jankovich Miklós tulajdonában levő, de később a Czirákyak birtokába került házhoz Ybl Miklós készített ismeretlen időpontban átalakítási tervet. YBL 1956. (56. jegyzetben i. m.) 150.: 13. jegyzet; Gerle János jegyzéke nyomán: A BFL-ben lévő Ybl-hagyaték terveinek jegyzéke. Ybl Miklós építész