Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

a Fővárosi Levéltárba. Jelenlegi jelzetük: BFL XV. 332. ÉB 1433/1870. Az építési engedély: BFL IV. 1303,f. VI. 121/1870. sz. Kcs. 30650/1870., kelte: 1870. szeptember 29. Az 1871. július 19-én kelt 24094/871. sz. lakhatási engedély szintén a Fővárosi Tervtárból átvett iratok között található. Részletrajzok: BFL XV. 331. Ybl-hagyaték, 121/3-9., 121/11., 121/1517. (A XV. 331.121. sz. csomóban található többi rajz: 121/1-2., 121/10., 121/13-14., 121/18. hovatartozása bizonytalan. Ezeken a lapokon nem szerepelt eredetileg a Villa Wechselmann felirat. A 121/1. számú lap hátoldalán utólagos ceruzás felirat található ugyan, és hasonlót lehet látni átvilágítás során a 121/10. sz. lap leragasztott hátoldalán, ám az ábrázolt részletek nem hozhatók kapcsolatba a beadványi tervsorozaton és a fotón láthatókkal, míg az előző 11 rajzon szerepel a Villa Wechselmann, vagy a Wechselmann felirat és a rajzokon láthatók azonosíthatók a beadványi tervvel és a fotóval.) 198 GÁBOR ESZTER: A Wechselmann-villa. Ybl Miklós építész 1814-1891 Kiállítási katalógus. Szerk. Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. 99-104. 199 GÁBOR ESZTER: Ismét a Wechselmann villáról. Ars Hungarica, 20,1992,1. 81-86., illetve HEVESI 1873. 191-192. 200 A Wechselmann-villa esetében abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy az eredeti tervsorozat homlokzatrajzot is tartalmaz, és rendelkezünk az épület eredeti állapotát rögzítő Klösz fotóval is. BFL XI. 916. 5. kötet, No 123. 201 BFL XV. 331. Ybl-hagyaték, 121/3., 121/15. 202 Titus és Constantinus diadalívén egyaránt a gigant-oszlopos megoldást találjuk, akárcsak a rimini S. Francesco és a firenzei Sta Maria Novella kapuzatánál (mindkettő Leon Battista Alberti), míg a velencei II Redentore kapuzatán Palladio meg is kettőzi a motívumot; ezzel szemben a Vatikánban a Cortiledella Pigna exedrájánaka palota testébe bevágódó hatalmas íve esetében a szintekre osztott keretezést alkalmazta Bramante. 203 A beadványi tervek között látható részleges metszetrajz (Profil) padlásán a jobb szélen látható egy olyan függőleges vonal, amely - esetleg - egy felülvilágító csatorna oldalfalaként értelmezhető. Ugyanez a metszetrajz, amelyen szerepel a később meg nem épített oldalsó kocsialáhajtó is, annak folytatásában nem oldalfalat, hanem tetőt és alatta két válaszfalat jelöl. Lehet tehát, hogy a „folyosókat" e tető alá tervezték, és az abból nyíló „ablaktalan helyiségek" padlás-kamrák voltak. Ma ennek semmi nyoma, ám nem ismerjük az átépítési terveket és a Ráth György Múzeum épületében falkutatásra sincs módunk. Nem mernénk állást foglalni tehát abban az ügyben, hogy eredetileg folyamatos volt-e az emeleti oldalhomlokzati fal, vagy a lépcsőház és a kerti szobák között padlás szakította-e meg azokat. 204 BFL XV. 312. ÉB 880/1871. 205 Terv: BFL XV. 311. SzB 19618.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 19618. Az építési engedély dátuma: 1860. április 10. A terven és az iratokon egyaránt 3 Trommelgasse N. 1651. formában szerepel a cím. A tervlapon az alaprajzon, a két szomszéd „Herrn Grossinger No. 1650" és „Herrn Baron v. Stipsits 1652" áll és a telekkönyv szerint a városligeti 10. számú telek Leopold Grossinger, a 11-12. számú Nicholaus Röser és a 13-14. számú Anton v. Stipsicz nevén szerepel, ezt a tervet is a városligeti 11. számú telekre épülttel merjük azonosítani (BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 93-98. lap). 206 Terv: BFL XV. 311. SzB 19803.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 19803. Az építési engedély dátuma: 1860. december 12. 207 A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a tanács végül engedélyezte az építkezést, amelyet a Szépítő Bizottmány kifogásolt, de az építtetők eltekintettek a megépítésétől. 208 TURÁNYI 1950. 585.: „Gömöri Károly gyógyszerész kertje nemes gyümölcsfáiról volt híres." Feldmann 1855. 79.:

„Der Gömörysche Garten enthält die besten und seltensten Obstsorten." Carl Gömöry és felesége sz. Julianna Bogsch 1817-től, illetve 1821től 1856-ig voltak a kettős telektulajdonosai (BFL 1215.d. Pesti telekátírásijegyzőkönyvek 13. kötet, 146. lap, illetve uo., 14. kötet, 207. lap és BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 102. lap). HALÁCSY 1871. térképén látható még a kettős telek középvonalában, a bérházhoz meglehetősen közel egy villára utaló épületrajz. Az elhelyezkedés arra utal, hogy mára két telek egyesítése, tehát 1821 után épült. Tervet eddig nem sikerült találni. A későbbi évekből mutatókönyvi utalás van arra, hogy a telket 1871-1872-ben tulajdonló Leitersdorfer Lipót 1871-ben verandát kívánt a telekre építeni (BFL IV. 1305 ÉB mutatókönyvek 1871., 3378/1871. sz. és uo., 1872. 179/1872. sz.). Tervet azonban ehhez sem sikerült találni. Mégis arra merünk következtetni, hogy a villa már ott állt, mert verandát feltehetőleg egy már meglévő épülethez toldottak és nem önmagában állítottak fel. Tekintettel arra, hogy Gömöry 1821-től a kettős telek tulajdonosa volt, nem alaptalan annak feltételezése, hogy 1838 - az árvíz - előtt épülhetett a villa a gyümölcsös kertnek a Három dob utca felőli végében, az utcai telekhatár közelében. 209 Terv: BFL XV. 311. SzB 19804.; iratok: BFL IV. 1207.Ő SzB 19804. Az építési engedély dátuma: 1860. december 12. 210 Terv: BFL XV. 312. ÉB 175/1861.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 175/1861. Az építési engedély: BFL IV. 1303,f. VI. 3/1861. 8942/1861. tan. sz., kelte: 1861. május 2. 211 Terv: BFL XV. 312. ÉB 70/1861.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 70/1861. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 3/1861. 4565/1861. tan. sz., kelte: 1861. március 13. (Az ÉB mutatókönyv határozottan toldaléképítést említ.). Az építkezést említi: RADOS 1958.328., (ÉB 70/1861 ); a mai cím az általa említett Gorkij fasor 50. helyett Benczúr utca 43. 212 A feltételezést alátámasztja, hogy a jobb oldali határvonalra szomszédként F. Zimmert, a bal oldalira J. Redelt jelöli a tervrajz. A városligeti 35. számú - tehát a város felőli szomszéd 1861-ben Catharina Zimmer geb. Knapp volt; a túloldali azonban Anton és Francisca Nerhaft. (Arról nincs tudomásunk, hogy ki használta akkor a 33. számú ingatlant.) 213 A rizalitról, vagy egyéb előépítményről csak a HALÁCSY 1871. térképről van tudomásunk. Az előépítmény aszimmetrikus elhelyezése arra enged következtetni, hogy az eredeti villát már valamikor korábban megtoldották a telekhatárig. 214 1. toldalék: terv: BFL XV. 311. SzB 9476.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 9476. Az építési engedély dátuma: 1842. március 18. Építtető: Fr. Sellner Schlossermeister, tervező: Joh. Diescher Baumeister. 2. toldalék: terv BFL XV. 311. SzB 11694.; iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 11694. Az építési engedély dátuma: 1847. április 11. Építtető: Franz Sellner, tervező: Fr. Kasselik Baumeister. 3. toldalék: terv: BFL XV. 312. ÉB 754/1861.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 754/1861. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 3/1861.22724/1861. tan. sz., kelte: 1861. október 30. Építtetők: Rosenfeld úr fiai, tervező: Hild József. 4. toldalék: terv: BFL XV. 312. ÉB 493/1862.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 493/1862. Az építési engedély: BFL IV. 1303.f. VI. 9/1862.16597/1862. tan. sz., kelte: 1862. augusztus 2. Építtető: C. Rosenfeld, tervező: Hild Károly. 5. toldalék: terv: BFL XV. 312. ÉB 889/1864.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 889/1864. Az építési engedély: 25686/1864. tan. sz., kelte: 1864. november 8. Építtető: Rosenfeld Károly, tervező: Lohr János építész. 215 Terv: BFL XV. 312. ÉB 985/1863.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 985/1863. Az építési engedély: BFL IV. 1303

.f. VI. 2/1863.27066/1863. tan. sz„ kelte: 1863. október 28. 216 Terv: BFL XV. 312. ÉB 822/1864.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 822/1864. Az építési engedély: 24689/1863. tan. sz., kelte: 1864. október 28. Hirsch Jakab feltehetően azonos a Dorottya utca 11. számú házban lakó és annak a háznak padlásán„fényirdai műhelyt" építtető férfivel (BFL IV. 1305. ÉB. iratok, ÉB 146/1861. sz.). Hirsch Jakab neve gyakorta előfordul az ÉB mutatókönyvekben. Sok gond volt a Dorottya utcai háza körül is. A fasori telkével kapcsolatban panasszal fordult a Tanácshoz, kérve, hogy kötelezzék telekszomszédait, Lyka Anasztázt, vágja ki a telek határán álló bokrait, Schwachoffer Lajost pedig, hogy keríttesse be üresen álló telkét, amelyet szemétlerakodó helyül használnak (uo., 20/1865.; uo., 614/1865.). A szomszédok nem tettek eleget a felszólításnak, sőt Lyka Anasztáz valótlanság állításával vádolta meg Hirscht (uo., 819/1865.), Hirsch újabb panasszal élt, de eredménytelenül (uo., 851/1865.). 217 A két építkezés közötti időben a telek túloldalán is épült egy hasonló alapformájú épület, de erről csak az 1864-es helyszínrajzból értesülünk, sem az iratait, sem a terveit nem sikerült megtalálni. 218 Terv: BFL XV. 312. ÉB 836/1865.; iratok: BFL IV.1305. ÉB 836/1865. Az építési engedély: 27905/1865. tan. sz., kelte: 1865. november 15. 219 Iratok: BFL IV. 1207.b. SzB 17187. (A tervek régóta hiányoznak a levéltárból.) Az építési engedély: 174/1853. tan. sz., kelte: 1853. október 27. 220 Terv: BFL XV. 312. ÉB 279/1868.; iratok: BFL IV. 1305. ÉB 279/1868.