Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

63. kép. A Majtényi Pálné által emeletessé alakíttatott egykori Pichler-pavilon és Seeber-féle épület Diescher János, 1848. (Városliget No. 4546.) környezetével együtt tervezték, és határozott figyelmet fordítottak nagyvonalú megjelenésére. Felmerült, hogy a korábban Berlinben is dolgozó, az ottani Bauakademiet is látogató Diescher József építészeti mintakönyveket is igénybe vehetett a Grossinger-villa tervezésekor.

331 A negyvenes években nem volt egyedülálló, hogy a villával együtt tervezték az utcai front épületét is. A Döringvilla (városligeti 36-37. szám, Kasselik Ferenc, 1841 ) főhomlokzata a fasor felőli kertre nézett; hátsó homlokzata tágas zárt udvarra, amelyet a villa két oldalán kerítés választott el a kerttől. (16. kép) Az udvart a szomszéd kertektől falpillérekkel tagolt téglafal határolta el, a Nagy János utcai határon végighúzódó melléképület 10 oszlopú tornáccal fordult az udvar felé. A 17 tengelyes melléképület középtengelyében tágas kocsiáthajtó vezetett az udvarra. (A melléképületben istálló, kocsiszín és kocsislakás volt.) Az udvar a méltó megérkezéshez, a kocsi kényelmes fordulásához nyújtott tágas teret; az utca felé azonban zárt volt, a Grossinger-villától eltérően nem engedett rálátást a telek belsejében fekvő főépületre. (Zártságát fokozta, hogy a melléképület ablakai az udvarra nyíltak, az utca felé csak a lunettákon keresztül szellőztek.) A 45-46. számú telek épületei nem egy időben épültek. 1803 előtt már ott állt a Pichler-pavilon, és feltehetően 1838 előtt épült a Nagy János utcai határra melléképület. 1848-ban özvegy Majtényi Pálné Beniczky Mária mindöszsze átalakítást és részleges emeletráépítést végeztetett Johann Diescherrel, aki a pavilonra épített 3 tengelyes emeleti építményt kisebb módosításokkal megismételte a melléképület középtengelyében a kapuzat fölött, és ezzel összehangolta a telken álló épületeket. A melléképület udvari frontja előtt - bár nem teljes szélességben - itt is oszlopos tornác húzódott (63. kép). Ennyire összehangolt építkezést a későbbiekben nem találtunk, mintha az esztétikai szempontokat háttérbe szorították volna a gazdaságossági érvek. A Takátsy-pavilonnak Löw és Fuchs-villává alakításakor (városligeti 6. számú, 1851. Joh. Diescher) készült terv a telek Három dob utcai frontjának beépítésére (64. kép), de annak elsőrendű célja nem a nagyvonalú elrendezés, hanem a telek jobb hasznosítása volt.

332 Érdemes talán felfigyelni arra, hogy az együtt tervezett fő- és melléképületek itt említett négy példája közül három a Diescher család (János és fia, József) munkája volt. Szepessy Ferenc polgármester 1844-ben épült villáját különös homlokzati megoldással emelte ki a környező villák sorából Hild József. A főhomlokzat négyoszlopos középső portikuszát két kisebb, két-két oszlopos, in antis, portikusz által fogta közre; ezzel adva hangsúlyt az épületnek (19-20. kép) (Ez a ház Hild ugyanakkor épült Budakeszi úti saját villájának ikerpárja volt.) 1850 előtt épült még a fasorban két szerény tornyos I