Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

ahol a hálószobák a nappali helyiségektől elkülönülve az emeletre kerültek volna. A Döring-villa (városligeti 36-37. szám) terve is teljesen egyenrangú, azonos méretű helyiségeket mutat a földszinti és az emeleti alaprajzon. (16. kép) (Az Andrássy úti villák között majd a 70-es években feltűnik és fokozatosan általánossá is válik ez, a funkciókat elkülönítő típus.) Az alápincézett házakban azonban már a legkorábbi terveken is megjelenik a lakószintből kiemelt, az alagsorba telepített konyha, éléskamra, gyakran a személyzet szobáival együtt. A homlokzatok - elsősorban a főhomlokzatok - rendje erősen kötődik a korábbi - akár reneszánsz - példákhoz. A leggyakoribb az 1 + 3 + 1 tengelyes megoldás, (mögöttük a három szoba) középen háromnyílású portikusszal, amely lehet négyoszlopos, gerendazárású, timpanonnal koronázott klasszikus portikusz, lehet két szélső pillér között két oszlopos megoldású, de lehet akár három félkörívvel zárt loggia is. Van egy-egy példa a két szintet összefogó oszlopcsarnokra (városligeti 36-37. szám) (16. kép), a földszinti loggia feletti emeleti oszlopcsarnokra (városligeti 31. szám) (15. kép) és az egymás fölötti két oszlopcsarnokra is (városligeti 6. szám) (25. kép). 1850 után van arra is példa, hogy a homlokzat 2 + 3 + 2 tengelyes; közöttük van olyan, ahol a középső háromnyílású portikusz helyét a hármasosztású üvegezett veranda vette át, (városligeti 5. és 55-56. szám) (26. és 37. kép) és a korai évekből olyan példa is adódik, hogy a háromnyílású portikusz a főhomlokzat teljes szélességét betölti (városligeti 23. szám). (8. kép) Van olyan villa, amely elé nem épült sem portikusz, sem veranda (városligeti 14. szám) (21 .kép), van néhány faszerkezetes vagy faverandás épület (városligeti 6., 11-12., 13.,16. szám - mindegyik a hatvanas évekből) (40., 38., 34., 54. kép) és van egy aszimmetrikus tornyos villaterv is (városligeti 57. szám). (22. kép) A rendelkezésünkre álló „minta" kicsi ahhoz, hogy az épülettípusok leírása során valóságos tendenciákat mernénk felvázolni, inkább csak az apró jellegzetességeket és változásokat regisztráljuk. Az első évtizedekben az egyhelyiséges pavilon volt a jellemző épülettípus - legalább is erről maradtak fenn megbízható információk. (A Pichlerpavilon a városligeti 45. számú telken, az Iszer-pavilon a szomszédos 44. számún, a Liedemann-pavilon a 4. számú és a feltételezettenTakátsy-féle a 6. számú telken, valamint az 57. számún ismeretlen építész által ismeretlen megrendelőnek épített négyzet alapú pavilon.). (2., 3., 9., 4., 6., 7. kép) Épültek a korai években is villák, mi két kisebbet tudtunk azonosítani, ezeket ugyanis a bővítési tervekből ismerjük: Károly (?)-villa a városliget 23. és Wurm-villa a 58-59. számú telken. (8. és 5. kép) Vélhetően mindkettő háromszobás volt. A Károly-félének egymás mellett egy kisebb és egy nagyobb szobája nyílt a főhomlokzatra, amelynek teljes szélességét betöltötte a négyoszlopos portikusz. A Wurm-villa középső szobája lényegesen nagyobb volt a két szélsőnél, de ez előtt - ha megbízható az átépítési terv jelölése - nem volt portikusz, csak a középső nyílást határolta két féloszlop, ezzel emelve ki a sorból. Volt még villa a 7-8. számú Macsenka-Grabovszky-telken, erről korai írott forrás is tudósít, a jelet is azonosítani lehet a térképeken. A Halácsy-féle kataszteri térkép szerint mérete nagyjából megegyezhetett a Wurm-villa eredeti változatával. Néhány, a Halácsy-térképen látható épületről, amelynek terveire semmi utalást sem sikerült találni, csak feltételezzük, hogy 1838, a nagy pesti árvíz előtt épült. (Pollack Mihály villája a 49. számú, és Kasselik Ferenc villája a 20.21.22. számú telkeken.) Úgy tűnik, az árvíz után fedezték fel valóban a városligeti fasorban rejlő felüdülési lehetőségeket. Addig talán csak gyümölcsösként használta a kertjét a legtöbb tulajdonos. 1841-ben épült a két legjelentősebb emeletes villa a fasorban Pistory Jakab 31. számú és Döring József 36-37. számú telkére; mindkettőt Kasselik Ferenc tervezte. (15-16. kép) A Pistory-villa a telek mélyére, egészen a Nagy János utcai határ közelébe épült; a Döring-villa valamivel beljebb; az utcai határra itt zártsorban gazdasági épületek épültek, a két épület között gazdasági udvarral. E két épület a fasor felemelkedését, felvirágzását látszik jelezni, különös, hogy a következő években nem volt követőjük, és 1871-ig, tehát három évtizedig nem épült új emeletes villa a fasori kertekbe. A 45-46. számú telken álló egykori Pichler-pavilonra építettek emeletet 1848-ban (63. kép), és az eredetileg is emeletes Takátsy (?)-pavilonhoz (városligeti 6. szám) 1851 -ben épült kétoldalt földszintes oldalszárny (25. kép) és így az emeletes villává alakult. E két átépítés meg sem közelítette a Pistory- és a Döring-villák jelentőségét. A városligeti 10. telekre Grossinger Lipót számára Diescher József által 1840-ben tervezett villa nem volt ugyan emeletes, csupán magasföldszintes, de elhelyezése, tudatosan megtervezett környezete jóvoltából hasonlóképpen jelentős épület volt; több szempontból is kiemelkedett környezetéből. (14. kép) A telek mélyére épült, a Három dob utca felőli negyedbe, melléképületei rövid oldalukkal fordultak a Három dob utcára, és közöttük a rácsos kerítés betekintést engedett a villára; innen nézve a kastélyok udvari frontjára emlékeztethetett az együttes. Erről az oldalról széles lépcsőzet vezetett a magasföldszintes épület bejáratához. A kerti front gazdagabb kiképzést kapott: a kertből kétszer kétkarú lépcső vezetett a négyoszlopú portikuszhoz, a lépcsőfordulók magasságában pergolával határolt terasz egészítette ki a kerti frontot. Ez az egyetlen terv, amelyik azt mutatja, hogy az épületet a