Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

54. kép. ATabermann-mulatóka. Schusbeck Pál, 1868. (Városliget No. 16.) osztás. A nyolcszögletű, kis hajlásszögű sátortető, faragott konzolokra támaszkodó nagy kiülésű ereszpárkányként folytatódva az alapterasz jelentős részét is fedte. A konzolok között karéjos zárópárkány látszik. A gouache-sal színezett homlokzatrajz példátlanul gondos kivitelű. Az épület környezetét is érzékelteti az egymás mögötti, egyre halványuló fenyők rajzával. A tervrajzot Carl Hild szignálta, az iratok is őt említik felelős építőmesterként, bár sem a romantikus, gótizáló részletek, sem a gondos rajzi kivitel nem árulnak el semmi közösséget Hild Károly más munkáival. Fel kell tételeznünk, hogy valaki más helyett vállalta a felelősséget, vagy irodájában működött ekkor (1857-ben) egy többre hivatott munkatárs. De ki? Felmerülhet azakkor Pesten dolgozó, de építőmesteri joggal nem rendelkező tervezők közül Frey Lajos és Gerster Károly neve; mindketten alkalmaztak csúcsíves nyílásokat, egyikőjüknek sem volt 1857-ben építőmesteri joga. (Mindez persze édeskevés az azonosításhoz, de a továbbá szóba jöhető Wieser Ferenc és Brein Ferenc ekkor már bejegyzett mesterek voltak, nem dolgoztak kivitelezőik neve alatt.)

252 A városligeti 20.21.22. számú hármas telken - amely 1846-tól Kasselik Ferenc tulajdona volt - Halácsy Sándor térképe jelez egy nyolcszögletű téglaépítményt a telek fasor felőli felének a középtengelytől a város felé eső harmadában. A pavilonra utaló jelről semmi egyéb információval nem rendelkezünk, nem találni tervet vagy iratot, de még mutatókönyvi bejegyzést sem. Ez utóbbi tény arra engedne következtetni, hogy az építkezés még 1838 előtt történhetett.

253 Kasselik 1846-ban özv. Kubinyi Miklósné sz. Nerkovich Juliannától vette meg a kertet 12.000 forintért.

254 A 20-21. számot viselő kettős telket Nikolas v. Kubinyi 1823-ban 2500 forintért,

255 a szomszédos 22. számút ugyanő 1830-ban 3150 forintért vette.

256 A telken lévő épületek úgy helyezkednek el, hogy egyik sem érinti a 21. és 22. telkek közötti határvonalat, feltételezhető tehát, hogy még a telkek egyesítése előtt épültek, és a pavilont felsőkubinyi és deményújfalusi Kubinyi Miklós építtette 1823 és 1830 között, mindenesetre 1838 előtt. Bizonyítékunk nincs. A városligeti pavilonok a tájkertekjelképes épületeitől, a barátságtemplomoktól eltérően mindig zárt épületek voltak. Nem találni jelét, hogy magasztos, jelképes értelmet tulajdonítottak volna nekik. A jelek arra engednek következtetni, hogy a felvilágosodás korának arisztokratáitól eltérően kisszerűbb polgári módon gyakorlati funkciót szánhattak ezeknek a kertben első épületként felépített kis házaknak. A kertbe kiránduló társaságnak menedéket nyújthattak a rosszra forduló időjárás támadása ellen, esetleg kisebb társasági események, délutáni vendégség helyéül szolgálhattak. Idővel aztán, mint a Pichler-, a Takátsy(?)- és a Liedemann-pavilon esetében funkciójukat kiterjesztve az épületet is kibővítették, többszobás, szerény villává alakították át. A kevéssel korábban említett Tabermann Lajos 1868 augusztusában engedélyt kapott, hogy külső Három dob utcai telkén Schuszbek Pál építőmester felelőssége mellett nyári mulatókát építsen.

257 (54. kép) (Érdekesség, hogy a szóban forgó építmény az Építő Bizottmány mutatókönyvében és a tanácsi engedélyezési iratban nyári mulatókaként,Tabermann beadványában Salletelként, egy néhány hónappal későbbi helyszínrajzon

258 Lusthausként szerepel.) Az új kerti ház a telek szomszéd felőli határán álló 3° x 1°4' területű, téglalap alapú épület volt. Hátfala téglából épült, oldalfalai és előoldala üvegezett faszerkezettel készültek; fél nyeregtető fedte. A főhomlokzat közepén nyíló kétszárnyú ajtaja fölött ácsolt deszka timpanon látszik. A kis épület belül osztatlan volt. Funkciója nyilvánvalóan az, amit mi a zárt pavilonok funkciójának véltünk, szerényebb annál, amit „Lusthaus" névvel szoktunk illetni. Persze felfogás kérdése az egész. Szerény embereknek, a szerény utcai házból a kertben álló üvegezett házacskába kiülve Lust, öröm lehetett itt az időt múlatni.

259 A városligeti 6. telek közepén szintén 1868-ban épült Krausz Lipót fa szerkezete s kerti háza, amely sok hasonló-