Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

50.a.b.c. kép. Batizfalvi Sámuel vízgyógyintézetének tervrajzai: földszinti és emeleti alaprajz; keresztmetszet. Weber Antal, 1871. (Városliget No. 30.) (49.0. b. kép) Mindkét ház 4 + 1 +4 tengelyes. A kaputól, kapualjtól tekintve szimmetrikus elrendezésű, két szobasoros, a kert felé vélhetően üvegezett folyosóval. A házak alápincézettek, a pince megközelítőleg 2/3 magassága a talajszint alá esik. (Az istálló épület nem volt pincézve. Ebből is gondolható, hogy nem átépítés történt.) A házakban két-két lakás van, három-három egymásból nyíló, nagyjából egyforma 2°3'x 3° szobával, amelyek közül kettő az utcára, egy az udvar felé néz, és egy további külön bejáratú kisebb (1°3'x 2T) udvari szobával. A konyhák az alagsorban, más mellékhelyiséget nem jelöl a tervrajz. Vizsgált korszakunk határán épült a műfajilag nehezen besorolható épület, Batizfalvi Sámuel gyógyintézete a városligeti 30. számú telek fasor felőli oldalán, főhomlokzatával az Aréna útra nézve. Nem volt sorház, és nem volt villa sem; nem az utcai telekhatáron állt, csupán néhány öl távolságra attól, de nem is a kert belsejében. (50. kép) Röviddel később szabadon álló előkertes beépítésnek nevezték ezt az elhelyezési formát. Az új ház - Madarász Viktor műtermes villájához hasonlóan - már a következő korszakban a Városligeti fasori telkeken megjelenő új épülettípus első példája lett. A századforduló körüli években, miként Bäsch Gyula

229 és Balló Ede

230 műtermes villái, a páratlan oldal elején egymás után épülő szanatóriumok

231 is meghatározták a megújult fasor arculatát. Batizfalvi Sámuelnek már a megelőző évtizedben is 51 .a. kép.„Dr Batizfalvy magán-gyógyintézete Pesten a városligeti fasorban". (Vasárnapi Újság, 1872. december 15.632.) 51.b. kép Az egykori Batizfalvi-féle vízgyógyintézet épülete. 2004. márciusi állapot. Hajdú József felvétele.