Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

nagyobb konyha, valamint egy nagy és két kisebb helyiség (személyzeti szoba, kamra, raktár). A földszint belmagassága 2°1 '3" az alagsoré 1°3'3"volt Az átépítés következtében szerény kerti ház nagyobb igényű villává alakult. Valószínűleg csak nyári használatra, mert - ha a tervek pontosak - a szobák fűtéséről nem gondoskodtak. Wodianer Fülöp pesti könyvnyomda-tulajdonos 1867ben vette meg a városligeti55-56. számú, korábban csak kertként használt kettős telket, és még ugyanabban az évben Limburszky József építőmesterrel tágas magasföldszintes villát építtetett rá.

1/fi (37. kép) A 9°4'x 5°4' méretű épülethez a főhomlokzat előtt 3T x 1°3' méretű üvegezett veranda járult, továbbá három külső lépcső is. A főhomlokzat 2 + 3 + 2 tengelyes volt. A két szobasoros villa alaprajza meglehetősen különös, mert a veranda mögötti nagy szoba (2°3' x 3°) nem volt közvetlen kapcsolatban egyik szomszédos szobával sem, ajtaja csak az előszobából, illetve a verandáról nyílt. (Az oldal felé zárt kerti szobára láttunk már példát; ilyen volt a Zsigmondy-villa - a városligeti 5. számú telken - verandának nevezett, bár teljes mélységével a szobasorba illeszkedő középső szobája 1856-ból; és még korábbról a Pistory-villa - a városligeti 31. számú telken - földszinti kerti terme 1841-ből.) Az alaprajz egyébként nagyjából szimmetrikus volt: a főhomlokzat felé mindkét oldalon nyílt egy-egy, a főhomlokzat felé kétablakos szoba (2°3' x 3°2'), amelyeknek az oldalhomlokzat felé is volt egy-egy ablakuk. Mindkét szobából nyílt hátrafelé egy-egy szoba (2°2'x 2°), ablakkal a hátsó és az oldalsó homlokzatra. Ezeket a sarokszobákat az előszobával egy-egy azonos mélységű, de keskenyebb szoba (2°2'

x 1°3') kötötte össze. A keskeny előszobából (2°2'x 4') két oldalra és a nagy szoba felé előre nyílt ajtó. A lakás bejárata a hátsó homlokzatról az előszobába nyílt, míg a verandáról lefelé legyezővonalban szélesedő lépcső vezetett a kertbe (akárcsak a városligeti 5. telekre épült Zsigmondy-villából). A jobb oldali hátsó szoba mellett, a szobából nyíló illemhely volt; mellette egy kívülről megközelíthető másik, amelyhez a kertből lépcső vezetett fel. A villa alagsorában három konyhát jelöl a tervrajz. Közülük kettő a hátsó fronton teljesen szimmetrikus elhelyezkedésben, közvetlenül az alagsori előszobából megközelíthetően. Ezekből az oldalhomlokzatok felé egy-egy nagyobb helyiség nyílik, talán cselédszobák? Az elrendezés azt sugallja, hogy ezek a földszinti lakáshoz tartozó konyhák, és a három-háromszobás lakrészeket külön háztartást vezető családrészek lakták, amelyek csak a nagy kerti termet használták közösen. A főhomlokzati front alatt az előszobából egy következő helyiségen át megközelíthetően kisebb konyha, belőle kisebb szoba nyílik - ez talán házmester- vagy kertészlakás. Van az alagsorban négy további helyiség: raktárak, vagy kamrák, esetleg további személyzeti szobák. A földszint belmagassága 1°4'6", a boltozott alagsoré 1°3'. A ház - a kémény-jelekből következtethetően - a kerti termet leszámítva, fűthető volt. A városligeti 11. számú telekre 1867-ben Röser Miklós által építtetett ház villának aligha nevezhető, inkább szerényebb nyaraló lehetett.

177 Az épületet Frey Lajos tervezte. (38. kép) Az egy szobasoros, magasföldszintes épületben szintenként három helyiség volt, amelyek funkcióit a tervrajz alapján nehéz lenne meghatározni. A magasföldszinten a keskeny főhomlokzat előtt tágas, faszerkezetű veranda, a hosszú oldalhomlokzaton szintén faszerkezetes külső folyosó csatlakozott az épülethez. A folyosóra ugyancsak faszerkezetű külső lépcső vezetett fel a kertből. Némi jóindulattal akár „svájci stílusúnak" is nevezhetnénk az épületet. A hegyvidék helyett csak a homlokzatrajzokon jelölt homokbuckák, hepehupák jelenhették a talaj változatosságát, amelyek közt különösen hathatott az épület, ha egyáltalán megépült a terven jelölt formában.

178 Az épület maga 7° x 3°4' területéhez járult a 2° x 3°4'alapterületű veranda és a 4' széles folyosó. A középső magasföldszinti szobának nyílt ajtaja a folyosóról, és ebből lehetett bejutni a két szélső szobába. A verandától nézve az egymást követő szobák szélessége 2°3'6", 2°, 1°5'volt, mélységük egységesen 3T. A legkeskenyebb szobának volt egy 12'6"x 5'9" méretű bővítménye is. A szobákat a középtengelyben ajtók kapcsolták össze. Egy-egy ablakuk nyílt a folyosóra, a nagyszobának egy további ajtaja a verandára. Az alagsori helyiségek lényegében megegyeztek a földszintiekkel, de ezeket nem kötötte össze ajtó. A középső szobából előtér céljából levágtak egy 4' mélységű területet, és ebből nyíltak a különálló szobák. A nagy „szobából" itt nem nyílt előre ajtó, az előtte lévő terület sem volt veranda, csupán 38. kép. A Röser-nyaraló tervrajza. Frey Lajos, 1867. (Városliget No. 11-12.)