Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

színházát számon tartja a pesti német színjátszás történetével foglalkozó szakirodalom, de az épület azonosítását csak Komárik Dénes végezte el tanulmányában. (32. kép) Mi ehhez hozzátenni csak keveset tudunk. A Thália-színház a mai Felsőerdősor utca Lövölde téri torkolatának helyén állt. Korábban nem volt itt építési telek, a Waldzeile folytatódott, amíg a polgári lövölde 1839-től útját nem állta.

153 Az 1864-es szabályozási térképen már megjelent a Thália-színház alaprajza a meglévő, és a kialakítandó utca vonalában - tehát láthatóan ideiglenes jelleggel.

154 Az épület nem a fasor utcavonalán álltahogyan a fasori villák sem -, főhomlokzata a szomszédos Wurm-féle villa hátsó homlokzatával volt egy vonalban; előtte kis négyzetes kertecske, amelyben körvonalú út kerülte meg a középső kör alakú ágyást. Az épület mögött az épület mélységének kb. 2/3-nyi terület volt még elkerítve a színház számára. A színház alaprajza latin kereszt alakú, a keresztszárnyak a főhomlokzat közelében vannak. Ez a forma nem egyezik meg pontosan a Komárik Dénes által közölt Feszi-féle alaprajzzal, de lényegesen nem is tér el attól, mindössze aránybeli eltérések vannak. Egy - szintén 1864-ből való - kéziratos térképen a színház formája már sokkal közelebbi a Feszi-féle alaprajzhoz

155 Ezen a rajzon hiányzik az előkert rajza, de világosan kirajzolt a hátsó, járulékos udvar. Komárik fent említett tanulmányából tudjuk, hogy a Thália-színház körülbelül azonos méretű volt a már meglévő budai nyári színkörrel, mintegy 30 x 65 méteres alapterületen.,^ nézőteret övező három páholysor 28 páholynak adott helyet, a színház tagjainak két, rácsozattal takart proszcéniumpáholy állt rendelkezésére. Az állóhelyeken és padokon kívül a földszinten 400, az erkélyen 200 zártszék volt. A körülbelül 13x13 méteres színpad 6 kulissza perspektivikus elhelyezésére volt alkalmas, a kinyitható 32.a. kép. A Thalia-színház homlokzata és hosszmetszete. Feszi Frigyes, 1860. la- . • J > J J .1TSF- ,1 ,1 ,1 ii A ,1 ,1 .! .1 • 32.b. kép. AThalia-színház alaprajza. Feszi Frigyes 1860. hátfal pedig további 6 kulisszának a szabadban való felállítását tette lehetővé."

156 (Ezt a célt szolgálhatta a térképeken látható hátsó, járulékos udvar.) „A nézőtér világítását 300 gázláng szolgáltatta."'1 Az épület kivitelezése meglehetősen silány lehetett, mert a 1860. augusztusi megnyitás után öt és fél évvel, 1866. április 7-én a Terézkülvárosi Alkapitányság, szakértők bevonásával tartott vizsgálatán négy pontban sorolta fel az épület működését veszélyeztető hibákat: a színpad hátsó, vaspályán széttolható kapuja bedőléssel fenyeget, a nézőtér felső világításának ablakai gyengék és benyomva találtattak, szintúgy az előcsarnok ablakai, az emeleti nézőtér könyöklője gyengén van az oszlopokhoz erősítve, leszakadhat.

158 Mire Pékáry alkapitány két nap múlva a jelentést továbbította, a karzat könyöklőjének egy darabja elvált a tartóoszloptól és nagy riadalmat keltett a nézőközönség körében. Az alkapitány az életveszély miatt a felelősséget nem vállalta és betiltotta az előadásokat.

159 Az április 21-i városi tanácsülés jegyzőkönyvének kivonata öt oldalon keresztül tárgyalja a színház hiányosságait, a silány és rothadó