Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

25. kép. A Löw és Fuchs-villa tervrajza. Diescher János, 1851. (Városliget No. 6.) alápincézett volt. Pincealaprajz hiányában annak funkciójáról keveset tudunk, de az a tény, hogy 7 lábnyi boltmagassága a kerti talajjal volt egy szinten, valószínűsíti - bár nem bizonyítja -, hogy lakás céljára nem használták. Valószínű azonban, hogy ott lehetett a konyha, mert a földszinten nem volt. (Persze lehetett nyári konyha külön épületben is, amiről nem maradt fenn terv.) Az eredeti épület tervezőjét nem ismerjük, építését korábban 1828 előttre datáltuk (ld. 103. o.). A bővítés és átalakítás Andreas Senger tervei szerint készült.

113 A következő évben, 1851-ben a városligeti 6. számú telken a szintén ismeretlen időben épült, szerény, bár emeletes nyaralót vagy kerti pavilont (ld. 104. o.) özv. Löw Magdolna és veje Fuchs Ignác - akik 1849-ben vásárolták meg az ingatlant - Johann Diescher építőmester terve szerint jelentően bővíttették.

11

'

1 Az eredetileg mindössze 4° x 3°4'alapterületű épülethez a földszinten mindkét oldalon 2°3'6" x 5° alapterületű toldalék épült, bennük egyegy nagy és egy-egy kisebb szobával, valamint egy-egy konyhával. A tervről félreérthetetlenül látszik, hogy szimmetrikusan két egyenértékű lakrész épült a földszinten. Az emeleten lényegében változatlanul megmaradt az egy nagy lakótér. A földszinten a régi épület és az új szárnyak között adódó 1°2'-nyi mélységi különbséget két féloszlop közötti kétoszlopos oszlopcsarnokkal építették be, amely fölött az emeleten azonos rendszerű, de a földszintinél alacsonyabb loggia készült. (Az oldalszárnyak fölött nem épült emelet.) Az épület belső elrendezése meglehetősen igénytelen. Mindkét lakosztályhoz tartozott egy-egy kétablakos nagy szoba (2°0'6"x 2°1'6"), ezekből nyílt ajtó az oszlopcsarnokba, ami által volt kapcsolatuk a kerttel. A további két szobába, amelyek meglehetősen keskenyek voltak (egyenként 1T), csak átjárásra és nem összekapcsolásra szolgáló ajtók nyíltak, a három-három szoba kapcsolata magán viselte az átépítésből adódó kényszerűség jegyét. Az emeleti terem, az átépítés után már loggiával bővítve a kert adta előnyök élvezetére rendelt tágas tér lehetett (2°4x 3°4', amihez járult a loggia 1°2'x 3°4' területe). (25. kép.) Az ily módon létrejött épület 2 + 3 + 2 tengelyes, középen emeletes, sátortetővel fedett nyárilak lett; középső három tengelyében portikusszal, ennek középtengelyében bejárattal. Ez az épülettípus korábban nem volt nálunk