Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

I. BEVEZETŐ RÉSZ - b. gyűjteményes munkák - b.a. emlékkötetek (55-59.)

nyatlásuk Spanyolországban. 245-262.; KUBINYI ANDRÁS: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sár­kány Ambrus. 263-291.; VALTER ILONA: „Népi" építészeti em­lék a román korból: a dobronhegyi Ilona kápolna. 293-306.; PÁMER NÓRA - KOVÁCS ÉVA: Csabdi középkori templomá­nak feltárt romjai és egy korpusz-lelet. 307-320.; MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA: A nagygeresdi r. k. templom. 321-334.; Rusu, ADRIAN ANDREI: A hátszegi kerület középkori templomai 1700-ig. 335-347; VUKOV KONSTANTIN: Kelet-Magyarország és Kárpátalja egyházi faépítészetének kapcsolatai. 349-363.; SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA: A lovasi római katolikus temp­lom helyreállítása. 365-373.; LŐVEI PÁL: Egy lakóház Győr főterén. 375-385.; SISA JÓZSEF: A mikosdpusztai Mikos-kas­tély. 387-399.; DÉRY ATTILA: AZ építészeti eklektika anyag­használatának kérdéséhez. 401-410.; VÍZY LÁSZLÓ: A Fővá­rosi Bíróság épülete és a Feszty-képek. 411-422.; KUBINSZKY MIHÁLY: A vasúti vonalőrházak műemlékvédelme. 423-429.; PEREHÁZY KÁROLY: A debreceni kovácsoltvas-művesség fél­évszázadának (1890-1940) jelesebb mesterei. Adatok a deb­receni kovácsoltvas-művesség történetéhez. 431-442.; HA­DIK ANDRÁS: Egy „várépíttető" a századfordulón. Adalékok a XIX-XX. század magyar építőiparának történetéhez. 443­453.; MACHATSCHEK, ALOIS: Die „Ruinen von Karthago" im Schloßpark von Schönbrunn. Methodische Probleme beim Umgang mit einer künstlerischen Ruine. 455-464.; MOUTSOPOULOS, NICOLAS C: Monuments de Macédonie de TAntiquité au 19. ème siècle. 465-478.; PREISICH GÁBOR: Budapest arculatának változása az utolsó fél évszázadban. 479-496.; FINTA JÓZSEF: Franciaországi vázlatok. 497-511.; CSÁSZÁR LÁSZLÓ: Újabb szempontok az építészeti múlt fel­dolgozásához. 513-521.; ROMÁN ANDRÁS: Változások, hang­súlyeltolódások a világ műemlékvédelmében. 523-528. ism. SZILÁGYI ISTVÁN = Vasi Szemle, 49,1995,2.301-312. 57. Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal, 1993.505 p., ill. (Művészettörténet - műemlékvédelem, 4.) tartalma: HOKKYNÉ SALLAY MARIANNE: Horler Miklós 70 éves. 9-11.; BARDOLY ISTVÁN: Horler Miklós irodalmi mun­kássága. 13-21.; MENDELE FERENC: Csempeszkopács közép­kori temploma. 23-40.; MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA: A kővágóörsi evangélikus templom. 41-52.; SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA: A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása. 53-59.; VALTER ILONA: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom. 61-83.; BODNÁR KATALIN - CABELLO, JUAN - SIMON ZOLTÁN: A zagyvafői vár kutatása. 85-132.; MA­ROSI ERNŐ: Újabb Zsigmond-porték. 133-141.; DEÁK KLÁRA - TÓTH MÁRIA: A hédervári gótikus kapu festett kövei. 143­154.; LUKÁCS ZSUZSA - SZÓNOKY MIKLÓS - HADNAGY ÁR­PÁD: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól. 155-172.; BALÁZSIK TAMÁS: A csütörtökhelyi kettőskápolna. 173-189.; BuzÁs GERGELY - LŐVEI PÁL: A visegrádi királyi palota Mátyás-címeres kályhája. 191-217; RÉTI MÁRIA: Vi­segrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai. 219-237; ÁRPÁS ENDRE - EMSZT GYULA - GÁLOS MIKLÓS - KERTÉSZ PÁL - MAREK ISTVÁN: AZ úgynevezett Budakörnyéki már­ga és jelentősége a magyar építészettörténetben. 239-258.; FELD ISTVÁN: Régészeti adatok a nyéki királyi villa történe­téhez. 259-268.; KUBINYI ANDRÁS: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén. 269-285.; FARBAKY PÉTER: A kassai Szent Mihály-kápolna Szatmári-féle bővítése és purista restaurálá­sa. 287-304.; GERŐNÉ SÁNDOR MÁRIA: A pécsi várbeli Ara­nyos Mária-kápolna egy reneszánsz kőemléke. 305-315.; F. MENTÉNYI KLÁRA: Reneszánsz lakóház Ráckevén. 317-337.; KOPPÁNY TIBOR: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze. 339-354.; G. GYÖRFFY KATALIN: Á színpadszerűség és anyagszerűség megjelenése az északkelet-magyarországi oltárművészetben. 355-368.; GÁL ÉVA: 18. századi tanúvallo­mások Buda határáról. 369-381.; WINKLER GÁBOR: Soproni polgárházak a 19. században. 383-403.; MERÉNYI FERENC: Három olasz főváros: Torino, Firenze, Róma. 1861,1865,1871. 405-425.; DÉRY ATTILA: A kiegyezés korának építészeti prog­ramadója: Ney Béla. 427-434.; KOMÁRIK DÉNES: IZSÓ Búsuló juhászának felnagyított változatai. 435-444.; LÁSZLÓ CSABA: A pannonhalmi millenniumi emlékmű. 445-459.; D. MEZEY ALICE: Adalékok a budapesti Margitszigetről származó kő­faragványok feldolgozásához. A „Lapidarium Hungaricum" perifériáján. 461-474.; GERŐ LÁSZLÓ: Budapest műemlék­mérlege 1945 után. 475-487; SEDLMAYR JÁNOS: Műemlék­helyreállításainkról (magyar gyakorlat az elmúlt évtizedek­ben). 489-500.; HAJNÓCZI J. GYULA: Memorizmus. 501-506. ism. SZILÁGYI ISTVÁN = Vasi Szemle, 49,1995, 2. 301-312. 58. Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998. 591 p., ill. (Művészettörténet - műemlékvédelem, 10.) tartalma: HORLER MIKLÓS: Kop­pány Tibor 70 éves. 9-12.; BALASSA LÁSZLÓ: Koppány Tibor és Veszprém megye. 13-16.; ÖRSI KÁROLY: Kertek, évek, em­lékek Koppány Tibor mellett. 17-23.; BARDOLY ISTVÁN: Kop­pány Tibor irodalmi munkássága. 25-33.; ÁGOSTHÁZI LÁSZ­LÓ: A romokról. 35-48.; TÓTH SÁNDOR: Pillér és ív a magyar romanikában. 49-73.; SEDLMAYR JÁNOS: A sopronhorpácsi késő román templom főhomlokzatáról. Elméleti rekonstruk­ciós kísérlet. 75-82.; KÖRMENDY JÓZSEF: Adalékok a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom kutatásának történetéhez. Naplójegyzetek. 83-96.; MAROSI ERNŐ: Pentimenti. Kor­rekciók a 14-15. századi magyar művészet képén. 97-120.; BOZÓKI LAJOS: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondo­lat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről. 121-132.; ENGEL PÁL - LŐVEI PÁL: Sokpecsétes oklevelek 1323-ból és 1328-ból. 133-148.; B. BENKHARD LILLA: Nemti (Nógrád megye) lebontott templomának története. 149-159.; ISTVÁNFI GYULA: A zámorhegyi remeteség helyreállítása. 161-174.; MEZŐSINÉ KOZÁK EVA: A jánosházi középkori udvarház. 175-186.; VALTER ILONA - SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA: A balogunyomi r. k. templom kutatása és helyreál­lítása. 187-205.; MIKÓ ÁRPÁD: Rész és egész. A magyaror­szági reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk. 207-225.; DÉTSHY MIHÁLY: Joannes Landi fundator. 227-234.; FELD ISTVÁN - SZEKÉR GYÖRGY: A golopi késő reneszánsz kastély. 235-248.; GERGELYFFY ANDRÁS: Műemlékek az egykori ba­konyi erdőispánság területén. Tés, r. k. templom. 249-254.; CABELLO, JUAN - SIMON ZOLTÁN: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez. 255-277; KERESZTESSY CSABA - SIMON ZOLTÁN: AZ erdőbényei Budaházy-Fekete-kúria. 279-307; GALAVICS GÉZA: A szigetvári Dorffmaister-freskó és a Festetichek. 309-317; GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN: „.. .Magister Pestiensis arcularius...ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram..." A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek. 319-342.; HARIS ANDREA: Telkek és tulajdo­nosok. A pápai „Hoszu uttza" krónikája a 17-18. században. I 243-272.; F. MENTÉNYI KLÁRA - LÁSZLÓ CSABA: A kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház épülete. 373-398.; CSER ISTVÁN: El­tűnt templomok a Bakony vidékén. 399-420.; SZILÁGYI IST­VÁN: Egy ikonográfiái különlegesség. Szent Quirinus „stáció"

Next

/
Oldalképek
Tartalom