Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

I. BEVEZETŐ RÉSZ - b. gyűjteményes munkák - b.b. kongresszusok, konferenciák (60-109.)

GYÖRGY: AZ olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében. 179-202.; BITSKEY ISTVÁN: A vitézség eszményének változatai a XVI-XVII. század fordulójának magyar irodalmában. 203-215.; IMRE MIHÁLY: A kereszténység védőbástyája. Egy irodalmi toposz XVI. századi változatai. 217-233. 77. Henszlmann Konferencia Kassán. [1996. augusztus 2224.] = Művészettörténeti Értesítő, 46, 1997,1/2.105-117, ill. tartalma: HORLER MIKLÓS: Henszlmann Imre és a műemlékvédelem. 105-107; LAMIOVÁ, MARIA: Henszlmann Imre régészeti tevékenysége. 108-110.; TÍMÁR ÁRPÁD: A gótikus stílus kitüntetett helye Henszlmann Imre művészetszemléletében. 110-112.; MAROSI ERNŐ: Henszlmann Imre és a kassai Szent Erzsébet-templom. 113-114.; TÖRÖK GYÖNGYI: Henszlmann Imre, a kassai Szent Erzsébet-főoltár első tudományos ismertetője. 115-116.; MARKUSOVÁ, KRISTINA: A kassai Szent Erzsébet-dóm restaurálása. 116-117. 78. Historizmus és szecesszió. Az épített környezet védelme. Konferencia a Kiegyezés utáni magyar építészetről (1867-1914). Budapest, 1995. október 9-10. [Budapest], [Építéstudományi Egyesület], 1995.128 p., ill. tartalma: MERÉNYI FERENC: Historizmus és szecesszió, 1850-1914. A XLX. század és századforduló építészetének néhány sajátosságáról. 1-9.; NEMES MÁRTA: Százötven éve született Lechner Ödön. 1011.; SEIDL AMBRUS: Építésznapló a századforduló idejéből. Hauszmann Alajos naplója. 12-15.; RADÓ DEZSŐ: AZ építőművészet és a kerttervezés utolsó házassága. 16-18.; CSORBA ZOLTÁN: Budapest és a Duna. 19-21.; LANTOS PÉTER: Vészharang a historizmus épületei felett. 22-25.; BÁLINT FERENC: Ingatlangazdálkodás a századfordulós épületállománnyal. Az épített környezet védelme, az önkormányzatok feladatai. 26-27; CSANÁDY PÁL: Gondolatok a tér minőségéről különös tekintettel a századforduló építészetére. 28-31.; BENEDEK BÉLÁNÉ: A bírósági épületek története. 32-34.; PETRAVICH ANDRÁS: Város- és megyeházak a dualizmus korában. 35-36.; KUMMER ISTVÁN: A századforduló vasúti építészete. 38-41.; VIDÁKOVITSNÉ SZINNYAI KATALIN: Elemi iskolák és gimnáziumok építéséről 1867-től. 42-50.; GERLE JÁNOS: A nemzeti stílustörekvések nemzetközi jellegéről. 51-53.; WINKLER GÁBOR: Városépítészet a századforduló idején. 54-56.; SZEBENI NÁNDOR: XIX. századvégi középületek ornamentális festészeti díszítése a tervezéstől a megvalósulásig. 57-59.; VÍZY LÁSZLÓ: A Fővárosi Bíróság épülete és a Feszty-képek. 60-63.; MATTYASOVSZKY ZSOLNAY TAMÁS: Kerámia díszítő elemek a századforduló budapesti épületein. 64-66.; BENE ATTILA: „Te vagy a színek mestere..." Róth Miksa szecessziós műveinek műszeres színmérésen alapuló elemzése. 68-70.; ORBÁN JÓZSEF: AZ utólagos falszárítási eljárások elméleti magyarázata. 71-74.; MOLNÁR ESZTER: Műemlék-épületek faanyagvédelmi problémái, különös tekintettel az adott időszakra jellemző épületekre. 75-77; GILYÉN JENŐ: Űj anyagok és szerkezetek a századforduló építészetében. 78-80.; ZÁDOR MIHÁLY: Új technikai lehetőségek a századforduló veszélyeztetett épülethomlokzatai védelmére. 81-83.; FEJÉRDY TAMÁS: A historizmus és a szecesszió alkotásai, az építészeti örökség és a műemlékvédelem viszonyában. 84-85.; ÁGOSTHÁZI LÁSZLÓ: Az értékőrzés gondolata az oktatásban. 86-88.; WINKLER GÁBOR: Városrészek, épületegyüttesek, épületek helyreállításáról. 89-91.; BALIGA KORNÉL: Permanens historizmus. 92-95.; IVÁNYINÉ KONRÁD GIZELLA - IVÁNYI JÁNOS: Újpest város építészete a századfordulón. 96-99.; KÖNIG TAMÁS - WAGNER PÉTER: Három századfordulós épület - három rekonstrukció. 100-103.; LÁSZLÓ TAMÁS: Budapest j II. ker. Áldás utcai iskola tetőtér-beépítése. Esettanulmány szecessziós tetők utólagos hasznosítására. 104-106.; LUKÁCS JÓZSEF: Karbantartási és felújítási munkák az Országházban. 107-109.; SZABÓ ÁGNES: A vajdasági építészeti szecesszió és annak főbb képviselői. 110-113.; BALOGH FERENC - ELKÁN GYÖRGY: Gondolatok a századfordulói Kolozsvár területi és építészeti fejlődéséről. 114-116.; RÁDAY MIHÁLY: EZ van, ezt kell szeretni. 117-121.; MÉSZÁROS FERENC: Szemelvények az épületgépészeti szakma történetéből, jelenéből és jövőjéből. 122-125.; JANCSÓ GÁBOR: Környezetvédelem és felelősség. 126-128. 79. Az ipari műemlékvédelem Magyarországon. [Konferencia. Budapest, 1997. április 7-8.] Szerk. Váczy Piroska. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1997.108 p., ill. tartalma: VÁCZY PIROSKA: Előszó. 7; CSÁSZÁR LÁSZLÓ: AZ ipari építészet kérdéséhez. 9-11.; Ipari műemlékek Magyarország műemlékjegyzékében. Összeáll. BAZSÓ GÁBOR, IKAFALVI DIÉNES VIRÁG. 12-41.; NÉMETH GYÖRGYI: Az ipari műemlékek fogalmának kialakulása, a fogalom története, mai elfogadott értelmezése. Helyzetkép. 42-50.; DÉRY ATTILA: A hagyományos műemléki gyakorlat és annak alkalmazhatósága az ipari műemlékek esetében. 51-59.; STREEN, ANTHONY D. E: Á Future for England's Industrial Past: The Conservation and Regeneration of Historic Buildings and Urban Industrial Landscapes. 60-68.; SELMECI JÁNOS FRIGYES: AZ ipari műemlékvédelem a várospolitikában. 69-75.; OLAJOS CSABA: A borsodi iparvidék regionális és önkormányzati problémái. 76-83.; ZSIGÓ LÁSZLÓ: A régi ipari területek revitalizációs problémái. 84-88.; KOLODZIEA, JULIAN: A revitalizációs problémák Lengyelországban. 89-100.; Ajánlás: „Az ipari műemlékvédelem helyzete Magyarországon." 101-102. 80. A Kisalföld népi építészete. A Győrött 1992. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga. Szerk. Cseri Miklós. Szentendre - Győr, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Xantus János Múzeum, 1993. 417 p., ill. tartalma: BOTOS GÁBOR: Előszó. 5-6.; TAKÁCS MIKLÓS: Falusi lakóházak és I egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században. Kutatási eredmények és további feladatok. 7-56.; NEVIZÁNSZKY GÁBOR: A szlovákiai Kisalföld faluásatásainak tanulságai. 57-70.; FILEP ANTAL: Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában. 71-128.; BARABÁS JENŐ: Sajátosságok a kisalföldi parasztház történeti alakulásában. 129-144.; HOFFMANN TAMÁS: A kisalföldi parasztház szobája. 145-158.; SABJÁN TIBOR: Nagyalföldi ház - kisalföldi ház. 159-174.; KECSKÉS PÉTER: Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. 175-202.; LISZKA JÓZSEF: A népi építészet kutatási eredményei a Csallóközben. Település- és kutatástörténeti szemle. 203-214.; GÜRTLER, WOLFGANG: Házkutatás Észak-Burgenlandban. A , kutatás mai állása és tendenciái. 215-228.; GUDMONNÉ FÜLÖP ILONA: Népi építészet a Kisalföld északkeleti felén. 229-254.; DOMONKOS OTTÓ: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 19. század végéig. 255-270.; KÜCSÁN JÓZSEF: Sopron északkeleti külvárosának építészeti vizsgálata a 17-18. ! században. 271-282.; DOMINKOVITS PÉTER: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében. 283-298.; FAZEKAS ISTVÁN: Plébániaépületek a Kisalföldön a 17-18. században írott források tükrében. 299-308.; BANA JÓZSEF: A vándorcigányok letelepítése, építkezése a 18. század közepétől a 20. század közepéig. 309-328.; BALÁZS GYÖRGY: Malmok a Kisalföldön. 329-356.; PERGER GYULA: