Magyar Műemlékvédelem 1991-2000 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 12. Budapest, 2005)

VII. A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉS ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS FORRÁSAI - b. építőmesterség, építési gyakorlat, építési szervezet és igazgatás (3368-3386.)

3359- ZENTAI TÜNDE: A drávaszögi és Eszék környéki magyar parasztházak a 18-19. században. = Ház és Ember, 8. 1992. 41-54., Ül. 3360. ZENTAI TÜNDE: A lakóház alaprajzi fejlődése a DélDunántúlon. = A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 35. 1991.163-188., ül. ZENTAI TÜNDE: A lakóház fejlődése a Dél-Dunántúlon. > 63ZENTAI TÜNDE: A nyugat-dunántúli ház dél-dunántúli kapcsolatai. > 86. 3361. ZENTAI TÜNDE: A parasztházak díszítése a Dél-Dunántúlon. In: Kultúra és tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Szerk. Viga Gyula. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 1992. II.: 653-665., ül. 3362. ZENTAI TÜNDE: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1992. 271 p., ül. (Pannónia könyvek) ism. SZTRINKÓ ISTVÁN: A magyar ház táji típusairól. = Forrás, 24,1992,12. 95-96. 3363. Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. Szerk. Mojzer Miklós, Imre Györgyi, Lengyel László, Somorjay Sélysette. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1994. 406 p., ül. 3364. ZSOLNAY LÁSZLÓ: Adatok Eszterházy Károly egri püspök építési irodájának működéséhez. = Tisicum, 9. 1996. 205-214. 3365. ZSOLNAY LÁSZLÓ: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII-XIX. század fordulóján. = Tisicum, 8.1993. 407-420., ül. 3366. ZSOLNAY LÁSZLÓ: Oltárképek a Jászságban. Adatok a jászsági patrocínium választás kérdéséhez. In: A Jászság a magyar kultúrában (Konferencia, 1995). Szerk. Ujváry Zoltán. Szolnok, MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testülete, 1998.162-170. 3367. ZSOLNAY LÁSZLÓ: Tornyok őrködtek a hajdani tájon, [a Tisza menti települések templomai] In: „A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője." Ezer év a Tisza mentén. Szerk. Sári Zsolt. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000.343-354., iü. b. építőmesterség, építési gyakorlat, építési szervezet és igazgatás 3368. BARABÁS JENŐ: A népi építészet szókészletének tanulságaiból. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály, Kiss Jenő. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1991. 74-77. BENCZE GÉZA: Somogy megye mérnöki hivatala a XIX. század első felében. > 132. 3369. CSISZÁR ATTILA: Egy kisalföldi kőművesközpont és céhes hagyományai. Kőművesek és cserepezők a Sopron megyei Gartán. = Ethnographia, 109,1998,1/2. 47-70., ül. 3370. CSONTOS LÁSZLÓ - FEJÉR LÁSZLÓ: Mérnökök, természettudósok, politikusok a magyar vízgazdálkodás történetében. Budapest, Magyar Hidrológiai Társaság, 2000.78 p., ül. DÓKA KLÁRA: Mérnökeink a XVIII. század végétől a polgári forradalomig. > 132. DOMONKOS OTTÓ: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 19. század végéig. > 80. 3371. FODOR JÓZSEF: Magyar Építőipari Múzeum születésének története Veszprémben. I—II. Veszprém, Szerző, 1999. 248 p., Ül. ism. LANCZENDORFER ZSUZSANNA = Honismeret, 27,1999, 6. 99-100. 3372. FRISNYÁK SÁNDOR: A Kárpát-medence lakóházainak építőanyagok szerinti megoszlása 1900-ban. = Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 5.1998.143-151., ül. 3373. JUHÁSZ ANTAL: Építőmesterek és paraszt specialisták a szegedi tájon. In: Emléklapok Tóth Ferencnek. Szerk. Domokos László, Fejér Gábor, Halmágyi Pál. 2. kiad. Makó, Makói Múzeum Barátok Köre, 1994. 37-40. 3374. KOPPÁNY TIBOR: 17. századi tervrajzok a Zichy-család levéltárából. = Ars Hungarica, 20,1992,1. 53-57. Ül. 3375. KOPPÁNY TIBOR: Építési gyakorlat az újkori Magyarországon. Az építési irodák története a 16-19. században című kandidátusi értekezésének 1994. március n-i vitája [Az értekezés tézisei, Kubinyi András és Komárik Dénes oppponensi véleménye]. = Építés- Építészettudomány, 24, 1994, 3/4. 297-3143376. KOPPÁNY TIBOR: A gátai számadáskönyvek: adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez. = Műemlékvédelmi Szemle, 10,2000,1/2.145-160. KOPPÁNY TIBOR: Keszthely, egy dunántúli művészeti közI pont. > 8166. KOPPÁNY TIBOR: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században. > 76. KOPPÁNY TIBOR: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. Adatok Tolna megye barokk kori építészetének történetéhez. > 2824. 3377. LANTOSNÉ IMRE MÁRIA: Kőfaragóműhelyek és a kőfaragás emlékei a Dél-Dunántúlon. = Ethnographia, 108,1997, 1/2. 29-58., ül. 3378. GY. LOVASSY KLÁRA: Építőipari műszaki emlékek Veszprémben - a Magyar Építőipari Múzeum. - Műemlékvédelem, 43,1999, 6. 349-352., ül. 3379. A magyar építőmesterség történetének kisenciklopédiája. Szerk. Császár László, Sedlmayr János. Budapest, ÉTK, 1992. 254 p., ül. 3380. MAGYAR MÁRIA: Az építésügyi hatóságok története Magyarországon. = Építésügyi Szemle, 39,1997, 4.116-118. 3381. D. MEZEY ALICE: Gondolatok a történeti építőmesteri munka néhány sajátosságáról, az építéstörténeti kutatások szemszögéből nézve. = Magyar Építőipar, 50, 2000,1/2. 18-21., ill. D. MEZEY ALICE: Amitől a helyreállítás hiteles és jó - előzetes tudományos feltárás és kutatás. > 71. A Mester Emberek Míveinek árazása. Építőiparosok, famunkák, építőanyagok, asztalosok és esztergályosok árszabásai (1626-1820). > 3669. MEZŐS TAMÁS: Amit a német nyelvterületen „Bodendenkmalschutz"-nak neveznek. > 72. MIKÓ ÁRPÁD: Rész és egész. A magyarországi reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk. > 58.