Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon

7 58. kép. Nagylóc, r. k. templom, főszaruállás Ï \ \ \ \ \ X 60. kép. Nagylóc, r. k. templom, hosszmetszet Piricse, református templom (Szabolcs-Szatmár-Be reg m egy e ) A kisméretű, románkori templom szentélye fölötti fedélszerkezet szaruállásainak ritmusa, a—b-a. A hosszrács fejgerendája itt egészen alacsonyra került és a ferde merevítők szabálytalan elhelyezésük ellenére is szinte szabályos rácsos tartó képét mutatják. A gerincig felfutó oszlopok nagy magasságba emelkednek a fejgerenda fölé és ezek megtámasztását további ferde merevítők beépítésével biztosították. (66. kép) Szamosbecs, református templom (SzabolcsSzatmár-Be reg megye ) A kisméretű templom fölött a helyreállítást megelőző kutatás, illetve a felmérés egyszerű, .59. kép. Nagylóc, r. k. templom, mellékszaruállás 61. kép. Nagylóc, r. k. templom, vésett ácsjegy kétszállószékcs új szerkezetet talált, de annak legtöbb eleme bontott tölgyfa volt, melyen a korábbi beépítés kötéseit is láthattuk. A másodlagos elemek számbavétele után lehetőséget láttunk (Koppány Tibor és dr. Oláh M. Zoltán) a rekonstrukció megvalósítására, mely végül is csak a szentély fölötti szakaszon volt szakmailag kifogástalan módon megvalósítható. Az elemek felmérése és az ácsjegyek elemzése nyomán, hagyományos elrendezésű középkori szerkezeti rendszerű tetőt rekonstruáltunk alsó kötőkkel és aszimmetrikus középső hosszráccsal, melynek magasra emelkedő középoszlopai talpgerendán nyugszanak. (67—70. kép) A nem egyenletes szarufatávolságok ellenére a-b-a elrendezésű mellék- és főszaruállások találhatók itt. A talpgerendára rávésték, hogy mikor készült a tetőszerkezet: 1729-ben.