Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

332. kép. Kondoros, csárda, népi vendégszoba kítottak ki. A berendezéshez néprajzi igényű bútorzatot faragtattak, a falakra, a konyhába és a régi vendégszobákba a környékből gyűjtöttek néprajzi berendezést és tárgyakat, lényegében az épület összes helyiségét ezek díszítik. Tisztázódott az alaprajzi rendszer, ami ivó-konyha-csárdáslak-vendégszobakeresztfolyósó-kettős vendégszoba térsort alkot. Alul egy boros és egy pálinkás boltozott pince van. A konyha fölött füstölőkamra. Rekonstruáltak két búboskemencét. A csárdaudvar felszabadítását és a régi magtár helyreállítását tervezik. A csárdát 1986-ban helyezték üzembe. Beruházó és mecénás: Kondorosi ÁFÉSZ. Kivitelező: Kondorosi Egyesült MGTSZ. Építőipari Ágazata. Tervező: SZÖVTERV Békéscsabai Kirendeltsége, amely jelentős mértékben az OMF felügyelői művezetésére támaszkodott. A néprajzi tárgyakat gyűjtötte: Skitáné Erzsébet. Az OMF anyagi támogatást nyújtott. BMK MEZŐHEGYES, Kozma Ferenc u. 32. Hotel Nonius Az 1790-ben Jung József tervei szerint épült 90 m hosszú földszintjén boltozott, emeletes tornácos épületben, amely eredetileg méneskari tiszti kaszárnya volt, legutóbb pedig lakóház, 1983 és 1985 között Hotel Nonius néven 56 ágyas szállodát, éttermet és presszót alakítottak ki. A földszinti szobákba és a közösségi terekbe történeti bútorok is kerültek, directoire, empire, biedermeier, neoreneszánsz stílusban. A többi bútor is a lovasvendéglátás jelképrendszerével és helyi építészeti karakter megjelenítésével egyedi tervek alapján készült. Építész tervezők: Pár Nándor és Nagy István (SZOLNOKTERV). Belsőépítész: Teleki Katalin. A történeti bútorokat gyűjtötték: Bugár-Mészáros Károly és Teleki Katalin (OMF). Beruházó: Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. BMK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ABAÚJSZÁNTÓ, Cekeházi út. Volt Patay-kastély Az üresen és tető nélkül álló klasszicista épület állagmegóvására 1983-84-ben került sor. Az új fedélszékre műemléki pala fedés került. Az állagmegóvási terveket az ÉSZAKTERV készítette, kivitelező a Szerencsi Állami Gazdaság volt. A munkák GB hitelből készültek. AÁ BODROGKERESZTÚR, Felső u. Római katolikus templom A ma főleg későgótikus formákat mutató - kiemelkedő helyen álló - templom valószínűleg 1481 és 1520 között épült, melyet később bővítettek. A templom tervezett teljes kutatásának első részeként került sor 1985-ben a körítőfal megvizsgálására. A maitól több helyen eltérő egykori — agyagba rakott bodrogkeresztúri kőből készült - cinterem fala ovális alakban vette körül az épületet, nagyjából a ma álló nagy fák vonalában. A templom északi oldalában az 1959-60-ban fellelt nagyméretű gótikus ív előtti szelvényünkből, annak nagyon törmelékes, omladékos részéből több középkori, koragótikus faragott kőtöredéket bontottunk ki. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy itt egy — később elbontott — kápolna állott, amelyet azonban feltárni nem tudtunk. Kutató: Businé Benkhard Lilla (OMF). Építésztervező: Vaskó Pál az Egri Főegyházmegyei Hatóság műszaki szakértője. Kivitelező: Sreck Béla kisiparos, (Golop). BBL BOLD VA, Református templom (egykori apátsági templom) A román kori templom régészeti kutatásának folytatásaként 1980-ban és 1982-ben sor került a templom északi oldala mellett állott monostor feltárására. A monostor épülete az 1285-ös második tatárjárás során pusztult el. Az épület leégett, a szerzetesek a templom helyreállítása után sem telepedtek vissza. A monostor alapfalait Nyiry Dániel találta meg 1927-ben. Az általa kutatott területen igen rossz állapotban találtuk az agyagba rakott téglafalakat. A felmenőfal habarcsba volt rakva. A monostor keleti és nyugati szárnyán érintetlen rétegeket találtak. Nagyméretű monostor alaprajza bontakozott ki. Az épület négyszögben vette körül a templomot, a nagyméretű helyiségek a kerengőfolyosóra voltak felfűzve. A kerengőfal alatt egy korábbi épület nyomait lehetett megfigyelni. A délnyugati helyiségben előkerült egy HL Béla érem (1176 körül). 1203-ban leégett a monostor, ezután kisebb átalakítások történtek. Az 1285-ös égésréteget több helyen meg lehetett figyelni. A helyreállítás során ahol az alapfalak elpusztultak, kőbeton kiegészítés készült. A fagyálló mészkőből való felfalazás során a felületeket nyersen hagyták, kihézagolva. A kerengőfolyosó burkolata fehér mészkőzúzalék, az egykori helyiségek területét gyepesítették. A kolostorudvar kereszttengelyeit kavicsburkolatú előregyártott műkőlapok jelzik. A monostor építészettörténetileg jelentős maradványainak bemutatásával befejeződött a román kori együttes helyreállítása. Régész: Valter Ilona (OMF). Építéstervező: H. Vladár Ágnes (OMF). Kertépítész; Kiss József (OMF). Kivitelező: OMF Miskolci Kirendeltsége. Építtető: Megyei Tanács-OMF. HVÁ - VI EDELÉNY, Borsodi u. Volt L'Huillier - Coburg-kastéty Az épület a korábbi szakirodalom egy részének feltételezésével ellentétben pincétől a padlásig egységesnek bizonyult, amelyet báró L'Huillier Ferenc tábornok emeltetett 1727—28-ban; a homlokzati feliratokon jelzett 1730-as időpontig a nagyméretű kastély homlokzati és dísztermi stukkódíszei is elkészültek. Az oldalszárnyaknak az 1763 utáni alaprajzokon szereplő megnyújtása csak egy tervezett — nem megvalósult — állapotot mutat, az oldalszárnyak eredetileg sem voltak hosszabbak, mint ma. Az eddig ismert, az 1760-70-es években díszesen kifestett helyiségeken kívül további festett termeket nem találtunk. Azokban a termekben, amelyekben az utóbbi időben csak a boltozaton volt látható a festés, a 20. századi rétegek alatt az oldalfalakon is megtaláltuk a falképeket. A főépület a 19-20. században nem szenvedett jelentős átalakításokat, eltekintve a kápolna megszüntetésétől, ennek ma osztott terében az egykori díszítés nyomait már nem sikerült megtalálni. Előkerültek az északkeleti, elbontott gazdasági épület, valamint a park felé néző, déli, barokk kerítés alapfalai. A stati-